A Magyar Posta Zrt. az elmúlt két-három évben komoly megszorításokat vezetett be. Létszámot építettek le, alkalmazottakat küldtek el, és sorra zárják be a kisebb postahivatalokat. Ezeket a lépéseket azonban a Magyar Posta a kormánypárti média segítségével úgy kommunikálja, mintha az állami cégnek és a kormánynak semmi köze nem lenne hozzájuk.
„Azért nincs nyitva a posta, mert a polgármester bezáratta – hangzott el egy meglepő mondat Szombathelyen, a Március 15. téren, ahol járókelők beszélgettek a volt 8-as posta előtt. – Neki nem volt fontos ez a posta” – tették hozzá.
Magyarországon a száz százalékban állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt. működteti a postákat és látja el a postai szolgáltatásokat. Az internetes levél- és üzenetküldő alkalmazások, az okostelefonok és a piaci alapon működő futár- és csomagküldő szolgáltatások elterjedésével a posta forgalma jelentősen visszaesett.
Magánkézbe adott szolgáltatások
Információink szerint az állami cég tudatosan adta le és fogta vissza szolgáltatásait, például a szórólapterjesztést, hogy azok – esetleg politikai érdekeket is kiszolgáló – magánkézbe kerüljenek.
A Magyar Posta Zrt. évek óta hajt végre takarékossági intézkedéseket, az elmúlt két-három évben viszont komoly megszorításokat vezetett be. Létszámot építettek le, alkalmazottakat küldtek el, és sorra zárják be a kisebb postahivatalokat. Ez a vidéki kistelepüléseket érinti a legrosszabbul, tovább növelve a vidéki Magyarország kiszolgáltatottságát, esélyegyenlőtlenségét.
Ezeket a lépéseket azonban a Magyar Posta a kormánypárti média segítségével úgy kommunikálja, mintha az állami cégnek és a kormánynak semmi köze nem lenne hozzájuk, az önkormányzatok felelősségének állítják be a postabezárásokat. Mindez illeszkedik abba a folyamatba, amellyel a kormány egyre inkább szeretné elértékteleníteni az önkormányzatokat.
Meggyőző kommunikáció
A közösségi médiás kommentek és olvasói levelek alapján látszik: a közvélemény nagy része ma már úgy tartja, hogy az önkormányzatok zárják be a postákat, sőt a bezárásért sokszor személyesen a polgármester a felelős.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a lakosság mennyire van tisztában a postabezárásokkal, mi a véleményük, és kit tartanak felelősnek. A Nyugat.hu a szombathelyi utca emberét kérdezte erről.
A videóból kiderül, hogy az emberek nagyobb része szerint az önkormányzatok felelősek a posta működéséért, kisebbségben vannak, akik úgy látják, hogy a posta állami feladat és állami felelősség.
Ebben szerepe lehet azoknak az üzeneteknek, amelyeket az állam és a Magyar Posta megfogalmazott, és amelyeket elsősorban a kormánypárti, de független lapok is közöltek.
Megszüntették a táviratot
A Magyar Posta nem is olyan régen még sok területen monopolhelyzetben volt, de ez a digitalizáció és a kisebb, könnyebben alkalmazkodó vállalkozások megjelenésével megszűnt.
A levelet, képeslapot felváltotta az e-mail, a kapcsolattartást a mobiltelefon tette valós idejűvé, a csomagszállításban megjelentek a gyors és rugalmas futárszolgálatok. 2021. április 30-án megszüntették a táviratot is, amelyre jelentősen csökkent az igény. Harminc évvel ezelőtt évente mintegy nyolcmillió táviratot küldtek egymásnak üzleti ügyfelek és magánszemélyek, az utóbbi években már csak az évi tízezres nagyságrend volt jellemző.
Idén júniustól már nyomtatott újságot sem árul a posta. A Posta 2018-ban száz embert küldött el, idén februárban 1200 fős leépítést jelentettek be.
Politikai jellegű döntések
Közben azonban politikai jellegű döntéseket is hoztak. 2021 júliusában, a 2022-es országgyűlési választás kampányának indulása előtt jelentették be, hogy a Magyar Posta megszünteti a címezetlen reklámkiadványok terjesztését, vagyis a szórólapozást. Tették ezt úgy, hogy a Postának mintegy 25 százalékos részesedése volt ezen a piacon, és a kampányban még több megrendelés volt várható.
Tehát önként átadta az állami cég a 25 százalékos piaci részesedését azoknak a vállalkozásoknak, amelyek aztán nem vállalták, vagy csak nagyon drágán az ellenzéki pártok és jelöltek szóróanyagainak terjesztését. Így a kormánypárt ezen a reklámhordozón is sokkal nagyobb reklámfelülethez jutott.
A takarékosság és a létszámleépítés következtében viszont a Magyar Posta megőrizte működőképességét. Bevételei folyamatosan növekedtek, és árbevétele sem csökkent jelentősen.
A táblázatból látható, hogy a Magyar Posta bevételei lassan, de biztosan nőnek, adózás utáni eredménye pedig megbízható szinten marad. De ehhez nagyon sok kispostát be kellett zárni.
Ehhez kapcsolódóan: Küzdenek a falvak a bezáró kisposták miatt
Megoldhatatlan gondok a kistelepüléseken
Tavaly októberben 210 településen 366 kispostát zártak be a magas energiaárakra és a magas üzemeltetési költségekre hivatkozva. Azt nem tudni, milyen szempontok alapján választottak, de többségében kistelepülések postáit zárták be. Ez sok helyen komoly problémát okozott, például a Vas megyei Acsádon, ahol 340 nyugdíjas él, közülük 160-an a Máltai Szeretetszolgálat Időskorúak Otthonában.
Az otthon – az önkormányzathoz hasonlóan – postafiókot bérelt az acsádi postán, a gondozottak küldeményeit az intézmény megbízottja hozta-vitte, és a nyugdíjak kifizetését is központilag intézték. Erre a posta bezárása után már nem volt mód.
Béry Annamária, az idősotthon vezetője a Nyugat.hu-nak akkor azt mondta: abban bíznak, hogy tényleg csak ideiglenes lesz a bezárás. Úgy készülnek, hogy tavasszal minden visszatér a normál kerékvágásba.
A vasi megyeszékhelyen, Szombathelyen négy postát zártak be tavaly ősszel, Kőszegen egyet, és Vas megyében a kisebb településeken még tizenhetet.
Bezárások több hullámban
A Magyar Posta decemberben bejelentette, hogy január 1-jétől újranyithatnak azok a posták, ahol az önkormányzat vállalja, hogy előre meghatározott díjat fizet az adott posták üzemelésére vonatkozó szolgáltatásért. Az országban az ősszel bezárt 2366 postából 45 nyitott ki , Vas megyében egy sem.
Szombathelyen az önkormányzat nem vállalta át a bezárt posták működési költségeit, de még tavaly ősszel megszervezték, hogy az oladi városrészen önkéntesek segítsenek az időseknek, akiknek nehézséget jelentett, hogy távolabbi postához utazzanak. A szombathelyi postapótló azonban februárban bezárt.
Február közepén a Magyar Posta közölte, hogy végleg zárva maradnak az ősszel bezárt posták. Több településen rövidített nyitvatartással lesznek nyitva a kisposták.
Április elején a Magyar Posta közzétette, hogy újabb bezárásokra készül. Az 1500-nál kevesebb lakosú településeken lévő kispostákat akarták bezárni, ami Vas megyében például azt jelentené, hogy alig harminc posta maradna. A megyében 216 település van, és mintegy 250 ezer ember él.
A megvalósított és a tervezett postabezárásokat térképre tettük, ezeket az alábbi videóban lehet megnézni.
Pár nappal később Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy törvénymódosítást kezdeményeznek, amivel azt írnák elő, hogy harmincezer lakosonként kellene egy postát működtetni. Ez azt jelenti, hogy Szombathelyen kettő, Vas megyében pedig ezeken kívül hat-hét postahivatal maradna.
Az önkormányzatokra hárították a feladatot
A Magyar Posta – legalábbis szeptember közepéig – nem zárt be újabb postákat, a parlament júniusban szavazta meg az ehhez szükséges törvénymódosítást.
Közben a cég és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is kijelentette, hogy az önkormányzatok megmenthetik a postákat, ha vállalják a működési költségeket. Ezzel megfogalmazták a narratívát: az önkormányzatok felelőssége a posták nyitva tartása.
A Magyar Posta február óta szorgalmazza az önkormányzatok szerepvállalását, februárban hivatalos oldalukon jelentették be, hogy megszületett az első megállapodás Füzér önkormányzatával. Májusban együttműködési megállapodást kötöttek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével.
A lehetőség most is ott van a Magyar Posta oldalán, eddig közel ötven önkormányzat és közel száz vállalkozás kötött szerződést kisposták üzemeltetésére az országban. Az utóbbira júniustól van lehetőség, a vállalkozások havi 265 ezer forintot kapnak ezért a Magyar Postától.
A kormánypárti sajtó átvette a narratívát
Az üzenettel az önkormányzatokat akarják felelőssé tenni a posták hiányáért. Ennek kommunikálása olyan feladat, amelyben segített a kormánypárti sajtó is. Ebben a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) járt az élen. Az alapítványhoz több mint ötszáz, erősen kormánypárti sajtótermék tartozik, köztük az összes megyei napilap.
A KESMA-hoz tartozó beol.hu már tavaly decemberben azt írta a békéscsabai helyzetről, hogy az önkormányzat hat posta működtetését vállalta volna. A polgármester a lapnak azt mondta: a bezárások méltatlan helyzetbe hozták a békéscsabaiakat, városrészek maradtak postai szolgáltatás nélkül, ezt az önkormányzat nem hagyhatja, tárgyalásokat kezdtek a szolgáltatóval.
A szintén KESMA-s feol.hu arról tudósított, hogy a székesfehérvári önkormányzat öt postát szeretett volna újranyitni és üzemeltetni, de csak hármat sikerült. Pedig – mint írják – az önkormányzat hajlandó lett volna mind az öt posta üzemeltetési költségeit kifizetni, csak hogy megmaradjanak a postai szolgáltatások.
A testület döntött a posta megmentéséről
A KESMA-hoz tartozó sonline.hu februárban sikerként említette, hogy a Somogy megyei Gamás önkormányzata átvállalta a posta üzemeltetését, a közeli Somogyfajsz pedig mérlegelte a lehetőséget. Idézték Gamás polgármesterét, aki azt mondta, hogy a képviselő-testület döntött a költségek átvállalásáról, mert fontosnak tartják, hogy legyen posta a településen.
A cikkben idézik a kormány egyik üzenetét is: „A háború és a szankciós energiaválság tartós elhúzódása miatt nincs lehetőség a postahivatalok újranyitására, csak a szerződéses üzemeltetésre, vagyis amikor a szerződő fél díjat fizet azért, hogy a társaság a munkavállalójával és eszközeivel végezze a szolgáltatásokat.”
Az ATV augusztus 13-i riportja számolt be arról, hogy „újra kinyit a kisposta Kisvárdán”. A tudósításban szerepel, hogy éves szinten több mint 46 millió forintjába kerül az önkormányzatnak a posta. A cikkből az is kiderül, hogy a helyi politikusok is politikai haszonszerzésre használják a helyzetet.
A független lapok is segítették a narratívát
Még a kormánytól független lapok is átvették a Magyar Posta kommunikációját, mert hírértéket láttak benne. A narratíva olyan okosan volt felépítve, hogy a szakszerű, manipulációs szándék nélküli tudósítások is alátámasztották az üzenetet.
A 24.hu április 6-án írta , hogy „Ha nem tudják átvenni az önkormányzatok az üzemeltetést, akkor bezárják a kispostákat.” Mint írták, a Magyar Posta felajánlotta az önkormányzatoknak az üzemeltetést, ha nem vállalják, nem lesz posta a településen. A telex.hu április 6-i cikkének címe: Ha az önkormányzatok nem veszik át az üzemeltetést, májustól bezárhatják az 1500 fő alatti települések postáit – hacsak az önkormányzatok nem lépnek közbe.
A tudósítások mind hangsúlyozzák, hogy ha az önkormányzat nem lép közbe, zárva maradnak a posták, és azt is, hogy az önkormányzatoknak felelősségük van abban, hogy a lakosság hozzájut-e a postai szolgáltatásokhoz.
Az önkormányzatok reálisabban látják a helyzetet
Megnéztük és kikértük néhány önkormányzat véleményét. Sajnos kevesen válaszoltak, pedig kerestük megyei jogú városok, megyeszékhelyek és kistelepülések vezetőit is.
Szombathely
Szombathelyen először segített az önkormányzat postapótló szolgáltatást nyújtani, majd amikor kiderült, hogy nem csak ideiglenes bezárásokról van szó, közgyűlési határozatot hozott, amelyben arra kéri a szolgáltatót, hogy ne zárjon be több postát a városban, mert az már veszélyeztetné az emberek ellátását. A szombathelyi közgyűlés érdemben nem foglalkozott a posták üzemeltetésével, hiszen évek óta nehéz anyagi helyzetben van.
Ehhez kapcsolódóan: Nyugdíjas önkéntesek próbálják pótolni a bezáró lakótelepi postát Szombathelyen
Kőszeg
Kőszegen egy posta maradt a bezárások után a korábbi kettőből. Básthy Béla polgármester szerint meglepetésként érte őket a 2-es, a lakótelepi posta bezárása, mert jelentős forgalmat bonyolított. Mint írta, tárgyalt a Magyar Posta vezetőivel az újranyitásról, de nem vezetett eredményre. Közölte, hogy a szolgáltató által ajánlott pénzügyi feltételeket az önkormányzat nem tudta vállalni, a lehetőségre felhívták a helyi vállalkozók figyelmét is, de nem akadt jelentkező.
Acsád
A Vas megyei, 690 lakosú Acsádon különösen komoly problémát okozott a posta bezárása, főleg a faluban működő idősotthon miatt. Az önkormányzat kérdésünkre azt írta: a Magyar Posta tízmillió forintot kért azért, hogy nyitva maradjon a posta, ezt a település nem tudta kifizetni.
