Oroszország a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítást lehetővé tévő szerződés meghosszabbításának feltételeként azt követeli, hogy a Nyugat ne akadályozza az orosz gabona és műtrágya exportját.
Az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly júliusban jött létre a megegyezés az orosz tengeri blokád miatt ellehetetlenült ukrán gabonakivitel újraindításáról, aminek egyik fő célja a súlyosbodó globális élelmezési válság csillapítása volt.
A szerződés május 18-ig van érvényben, időbeli hatályának kiterjesztéséről jelenleg is tárgyalnak a felek Isztambulban.
Ehhez kapcsolódóan: Miért korlátozza az EU az ukrajnai gabonaimportot?
Mennyire fontos gabonaexportőr Oroszország?
Az utóbbi évtizedben az orosz búzatermesztés több mint hatvan százalékkal nőtt, így az ország vált a világ legnagyobb exportőrévé, jelenleg a globális búzakereskedelem mintegy ötödét adja.
Számos afrikai, közel-keleti és ázsiai ország támaszkodik ellátásában a fekete-tengeri útvonalra, így az orosz mellett az ukrán gabona kivitelére is.
A háború miatt egyre nehezebb felbecsülni a termelés és az export valódi volumenét, Moszkva tavaly márciusban beszüntette a vámadatok közzétételét.
Előrejelzésében az amerikai mezőgazdasági minisztérium körülbelül 45 millió tonnára prognosztizálta a 2022–23-as orosz búzaexportot, ami rekord lenne, 36 százalékos bővülés az előző szezonhoz képest. Az előző csúcsot még 2017–18-ban állították be, az 41,5 millió tonna volt. A SzovEkon orosz piackutató intézet 43 millió tonnára becsüli a 2023–24-es szezon kivitelét.
A második legnagyobb exportőrként számontartott Európai Unió búzakivitelét az amerikai kormányzat 35 millió tonnára becsülte 2022–23-ra.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország a gabonamegállapodás szabotálásával vádolja Ukrajnát
Mit akar Moszkva?
A Kreml a gabonamegállapodás meghosszabbításának feltételeként szabta egyebek mellett azt is, hogy oldják fel az orosz gabona és műtrágya exportját nehezítő intézkedéseket, például az orosz Agrárbank hadd csatlakozzon újra a SWIFT fizetési rendszerhez.
Visszavonatnák a nyugati mezőgazdasági gépek és alkatrészek szállítására vonatkozó tilalmat is, illetve a biztosítási és viszontbiztosítási társaságokra vonatkozó korlátozásokat, valamint feloldatnák a szektor orosz cégeihez tartozó számlák és vagyonok befagyasztását.
Ehhez kapcsolódóan: Kreml: Hatvan nappal meghosszabbítják a fekete-tengeri gabonaszerződést
Vannak érvényben nyugati szankciók az orosz búzaexportra vonatkozóan?
Közvetlen büntetőintézkedések nincsenek. Bizonyos orosz pénzintézetek, vállalatok és személyek ellen ugyanakkor rendeltek el szankciókat, amelyek nehezítik a szállításokat.
Korlátozták az exportot a szankciók?
Amerikai adatok szerint a tavaly nyári aratási rekord miatt a 2022–23-as idény végén, június 30-án még az exportcsúcs ellenére is az utóbbi csaknem harminc év legnagyobb búzakészletével fog rendelkezni Oroszország.
A búzaexport az előző szezonban 33 millió tonnával ötéves mélypontra esett, miután a háború kitörése nyomán számos nemzetközi bank és biztosító nem volt hajlandó orosz vállalatokkal dolgozni.
Júliusban és novemberben azonban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is engedélyeket adott ki az orosz élelmiszeripari termékekhez kapcsolódó tranzakciókra vonatkozóan. Washington egyértelművé tette, hogy ezek az áruk nem célpontjai a szankcióknak.
Ehhez kapcsolódóan: Csökkennek a világpiacon az élelmiszerárak, de nem a családok számára
Milyen más tényezők járulhattak hozzá az orosz búzaexport korlátozásához?
A vasúti kocsik kapacitása jelentős logisztikai korlát, különösen most, háború idején.
Az orosz kormány exportkvótákat és -adókat rendelt el a hazai ellátás és az árstabilitás biztosítása érdekében, ami a kereskedők szerint sokat ártott a nemzetközi versenyképességnek. Moszkva emellett arra kérte az exportőröket, hogy alkalmazzanak minimumárszintet, de nem tudni, hogy ezt mennyire tartják be.
