Ukrajna erőfeszítése, hogy vadászrepülőgépeket szerezzen az orosz inváziós haderő visszaszorítására, kockára teszi nyugati szövetségesei egységét. Vannak ugyanis, akik attól tartanak, hogy a lépés kiszélesítheti a csaknem egy éve tartó konfliktust, és még mélyebben beleránthatja őket a háborúba.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kedden Párizsba utazott, ahol várhatóan harci repülőgépek esetleges ukrajnai szállításáról is folytat megbeszéléseket.
Kijevi tisztviselők többször is felszólították szövetségeseiket, hogy küldjenek vadászgépeket, mondván: ezek elengedhetetlenek Oroszország légi fölényének megkérdőjelezéséhez és azoknak a jövőbeni ellentámadásoknak a sikeréhez, amelyeket a nyugati országok által nemrégiben ígért tankok vezethetnek.
Semmi nem utal arra, hogy hamarosan döntés születhet harci repülőgépek Ukrajnába küldéséről, és nincs semmi jele annak sem, hogy a nyugati országok megváltoztatták volna korábbi álláspontjukat a kérdésben. Ukrajna szövetségesei azt is kizárták, hogy Kijevet olyan nagy hatótávolságú rakétákkal lássák el, amelyek képesek arra, hogy orosz területet találjanak el, ami hasonlóan óvatos álláspontot jelez a harci repülőgépek esetében.
Ukrajna és Oroszország feltételezések szerint egyaránt az elkövetkező hónapokban várható offenzívára készül fegyvertára bővítésével. A háború a tél folyamán nagyrészt holtpontra jutott a harctéren.
Az ilyen megjegyzések „a balti országok és Lengyelország agresszív hozzáállását tükrözik, akik készek mindent megtenni a további eszkaláció előidézése érdekében, anélkül hogy gondolnának a következményekre” – válaszolta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy Litvánia felszólította a nyugati országokat: biztosítsanak Ukrajnának vadászrepülőgépeket és nagy hatótávolságú rakétákat.
„Nagyon szomorú, hogy a nagy európai országok vezetői, akik az európai napirendet meghatározzák, nem töltenek be kiegyensúlyozó szerepet az ilyen szélsőséges hajlamok ellensúlyozásában” – mondta Peszkov egy újságírókkal folytatott konferenciabeszélgetésen.
Gitanas Nausėda litván elnök hétfő este hazája köztévéjének adott interjújában kijelentette, hogy a NATO-országoknak fel kell hagyniuk a vörös vonalak húzásával, és el kell látniuk Ukrajnát minden olyan fegyverrel, amire szüksége van.
Ki húzza a vörös vonalakat?
„Sok vörös vonalat láttam már, és néha az a benyomásom, hogy ezeket nem mi, a nyugati országok, a demokráciák húzzuk meg, hanem az orosz terrorista állam próbálja meghúzni félelemmel és fenyegetésekkel, és megpróbálja a nyakunkba varrni” – mondta az LRT TV-nek.
Nausėda megjegyezte, hogy Ukrajnával kapcsolatban számos vörös vonalat átléptek már.
„Nem csak a tankokról beszélek. Ukrajna EU-tagjelölt státusza egykor tabu volt, egyben vörös vonal is. Jól emlékszem erre. Még akkor is, amikor mondjuk a háború kitört, Németország kezdetben határozottan kijelentette, hogy csak mellényt, sisakot és hasonlókat küld, de fegyvert nem. De ezt a vörös vonalat is elég régen átlépték” – mondta az elnök.
„Mivel a vadászrepülőgépek és a nagy hatótávolságú rakéták nélkülözhetetlen katonai segítséget jelentenek, a háborúnak ebben a döntő szakaszában, ahol közel a fordulópont, létfontosságú, hogy haladéktalanul cselekedjünk” – fogalmazott Nausėda.
Párizs szállítana, de feltételekkel
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn kijelentette: Franciaország nem zárja ki, hogy vadászgépeket küldjön Ukrajnába, de több feltételt is megfogalmazott egy ilyen jelentős lépés megtétele előtt.
A feltételek között szerepel, hogy ez ne vezessen a feszültség fokozódásához, vagy hogy a gépekkel „ne hatoljanak be orosz területre”, és ne gyengítsék a szállításokkal „a francia hadsereg kapacitásait”.
Azt is mondta, hogy Ukrajnának hivatalosan is kérnie kell a gépeket, ami megtörténhet, amikor Reznyikov tárgyalóasztalhoz ül Párizsban.
Több hónapig tartó alkudozás után az ukrán hatóságok múlt héten rávették nyugati szövetségeseiket, hogy küldjenek tankokat. Ez a döntés néhány NATO-tag – köztük az Egyesült Államok és Németország – habozása és elővigyázatossága ellenére született meg.
Ehhez kapcsolódóan: Légvédelem: hogy hárítja el Ukrajna az orosz rakétákat?
Washington és Berlin nemet mond
Egy riporter hétfői kérdésére, hogy kormánya fontolgatja-e F–16-os vadászrepülőgépek küldését Ukrajnába, Joe Biden amerikai elnök nemmel felelt.
Biden nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese, Jon Finer egy múlt heti MSNBC-interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nagyon körültekintően” vitatná meg a vadászrepülőgépek kérdését Ukrajnával és szövetségeseivel.
Olaf Scholz kancellár a jelek szerint elutasította a vadászgépek szállításának lehetőségét, és vasárnap arra utalt, hogy az egész kérdés „belpolitikai indítékokra” vezethető vissza egyes országokban.
Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn azt mondta, nincsenek tabuk az Ukrajna megsegítésére tett erőfeszítésekben, de hozzátette, hogy a repülőgépek küldése „nagyon nagy következő lépés lenne”.
Az Ukrajnának nyújtandó segítség módozatairól korábban folytatott vitákhoz hasonlóan Lengyelország a katonai segélynyújtás vezető szószólója az Európai Unióban. Lengyelország, Szlovákia és a NATO keleti szárnyán fekvő balti országok különösen fenyegetve érzik magukat orosz részről.
A NATO-tag Horvátország elnöke közben bírálta a nyugati országokat, amiért nehéz harckocsikkal és más fegyverekkel látják el Ukrajnát. Zoran Milanović elnök azzal érvelt, hogy ezek a fegyverszállítások csak elnyújtják a háborút.
Eddig mindenki jól sáfárkodott a légerejével
A konfliktus korábbi szakaszában a viták annak a lehetőségéről szóltak, hogy Kijevet olyan, szovjet gyártmányú MiG–29-es vadászgépekkel látják el, amelyeket az ukrán pilóták már ismernek. Márciusban a Pentagon elutasította Lengyelország javaslatát arra, hogy MiG–29-es vadászrepülőgépeit egy németországi amerikai támaszponton keresztül szállítsa Kijevbe, arra hivatkozva, hogy ezzel nagyban kockáztatná a háború kiterjesztését Oroszország és a NATO viszonylatára.
A nyugati harci gépek jelentős lökést adnának Ukrajnának, de továbbra is komoly kihívást jelentene Oroszország hatalmas légiereje.
Ukrajna jelentős szovjet gyártású harcirepülőgép-flottát örökölt, köztük Szu–27-es és MiG–29-es vadászgépeket, valamint Szu–25-ös csatarepülőgépeket.
Az átállás a nyugati repülőgépekre az ukrán legénység hosszú kiképzését igényelné, és logisztikai kihívásokat is felvetne a gépek karbantartása és javítása.
Oroszország módszeresen támadta az ukrán légitámaszpontokat és légvédelmi ütegeket a konfliktus kezdeti szakaszában, de Ukrajna okosan járt el harci repülőgépei áthelyezésével és légvédelmi eszközei elrejtésével, aminek eredményeként Oroszország nem tudta megszerezni a teljes irányítást az égbolt fölött.
Miután a konfliktus korai szakaszában súlyos veszteségeket szenvedett el, az orosz légierő kerülte, hogy mélyen bemerészkedjen Ukrajna légterébe, és többnyire szorosan a frontvonal mentén végzett támogató küldetésekre összpontosított.
Az ukrán légierő is hasonló kihívásokkal néz szembe, megpróbálja megmenteni megmaradt harci gépeit attól, hogy orosz vadászgépek és légvédelmi rendszerek kárt tegyenek bennük.
