Kína kedden azzal vádolta meg Petr Pavel megválasztott cseh elnököt, hogy kihívást intézett a nemzeti szuverenitással kapcsolatos kemény irányvonala ellen, amikor az önkormányzó szigetország vezetőjével folytatott telefonbeszélgetésben megerősítette a kapcsolatokat Tajvannal.
A hétfői telefonhívás jelképes semmibevétele Kína azon törekvésének, hogy véget vessen az önkormányzó demokrácia amúgy is erősen behatárolt külkapcsolatainak. Tajvant Peking Kína területének tekinti, ezért szerinte nincs joga a független diplomáciai elismeréshez.
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Pavel „dacolt Kína többszöri lebeszélési kísérletével és panaszaival”, „rátaposott Kína vörös vonalára”.
„Kína határozottan ellenzi és elítéli ezt, és komoly panaszt tett a cseh félnél.” Erről Mao rendes napi tájékoztatóján beszélt, hozzátéve, hogy a Cseh Köztársaságnak lépéseket kell tennie az incidens negatív hatásainak megszüntetésére, hogy elkerülje a helyrehozhatatlan károkat a kínai–cseh kapcsolatokban.
A nyugalmazott hadseregtábornok Pavel a megosztó Miloš Zeman utódja lesz a nagyrészt ceremoniális, ám tekintélyes poszton. Több mint egy évtizedig tartó elnöksége alatt Zemant bírálták amiatt, hogy előnyben részesítette a tekintélyelvű Oroszországot és Kínát, amelyek az Ukrajna elleni invázió kezdete óta erősítették a kapcsolataikat, közös kihívásként az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel szemben.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU szkeptikus a pekingi mosolyoffenzívát illetően
Pavel, aki függetlenként indult a választáson, a NATO katonai bizottságának, a szövetség legmagasabb katonai szervének volt az elnöke. Teljes mértékben támogatja a Cseh Köztársaság katonai és humanitárius segítségnyújtását Ukrajnának az orosz invázió elleni harcban, és hangsúlyozza az ország európai uniós és NATO-tagságának fontosságát.
A telefonhívás során Caj Jing-ven elnök kijelentette, hogy a két ország „mély kapcsolatokat ápol, és osztoznak az olyan értékeken, mint a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok” – közölte a hivatalos központi hírügynökség Lin Ju-csan elnöki szóvivőt idézve.
Tajvan „örömmel néz a Cseh Köztársasággal folytatott cserék és együttműködés elmélyítése elé a kulcsfontosságú területeken, beleértve a félvezetők tervezését, a tehetséggondozást az élvonalbeli technológiákban és az ellátási lánc újjászervezését” – mondta Lin.
Kína az elmúlt években megerősítette fenyegetését, hogy szükség esetén erőszakkal is ellenőrzése alá vonja Tajvant, ami arra késztette a sziget kulcsfontosságú szövetségesét, az Egyesült Államokat, hogy újabb harckocsikat és rakétákat adjon el Tajvannak, Caj kormánya pedig lépéseket tett a kötelező katonai szolgálat kiterjesztése és a hazai védelmi ipar megerősítése érdekében.
Az elmúlt hónapokban külföldi politikusok sora tett látogatást Tajvanon, köztük még amerikai házelnökként Nancy Pelosi és az Európai Unió számos politikusa. Ez mindkét oldalt katonai ereje fitogtatására sarkallta. Kína többször is megtorlással fenyegetőzött a Tajvannal szorosabb kapcsolatokra törekvő országokkal szemben, de megfélemlítési kísérletei ellenreakciót váltottak ki a közvéleményben Európában, Japánban, az Egyesült Államokban és más nagy gazdaságokban.
Kína kiutasította Litvánia nagykövetét, leminősítette a diplomáciai kapcsolatokat, és blokkolta a kereskedelmet a balti országgal, miután az fellendítette a kapcsolatait Tajpejjel. Litvánia azóta bezárta pekingi nagykövetségét, és kereskedelmi irodát nyitott Tajvanon.
Az egykori japán gyarmat, Tajvan az 1949-es polgárháborúban elvált Kínától, és soha nem állt a Kínát kormányzó Kommunista Párt irányítása alatt.
Peking könyörtelen nyomása miatt Tajvan mindössze 14 országgal tart fenn formális diplomáciai kapcsolatokat, főként a karibi és a csendes-óceáni térség kis államaival, de szilárd, nem hivatalos kapcsolatokat ápol több mint száz országgal. Az európai politikusok, akik országának némelyikét formálisan a Szovjetunió uralta, a leghangosabbak azok között, akik szorosabb kapcsolatok kialakítását szorgalmazzák Tajvannal.
