Szerbiában felpörgött a kínai állampolgárok kiadatása, ami valószínűleg fokozódni fog, ugyanis további százezrek érkezhetnek dolgozni az országba a Peking által finanszírozott projekteken.
A Szabad Európa által megszerzett adatok szerint Szerbia az elmúlt öt évben öt kínai állampolgárt adott ki. Míg 2021-ben csupán egyetlen kiadatási ügy került nyilvánosságra, a szerb igazságügyi minisztériumtól kikért statisztikák azt mutatják, hogy a korábban ismertnél több hasonló eljárás zajlott le.
Az együttműködés tovább fog bővülni, mivel a tárca a parlament elé kíván terjeszteni egy tervezetet, amely elfogadása esetén kiterjesztené a kétoldalú együttműködést ezen a téren.
A szerbiai kormány a Szabad Európa helyi szolgálatának megkeresésére reagálva arról számolt be, hogy még zajlik a törvény szövegének kidolgozása, amihez más illetékes intézmények véleményét is kikérik. Ezután megkezdődhet a Szerbia és Kína közötti szerződés ratifikációjának folyamata.
Májusban, Hszi Csin-ping kínai elnök belgrádi látogatásán írták alá a kiadatási szerződést, ami a kétoldalú kapcsolatok elmélyülésének jele. Összesen huszonnyolc megállapodást írtak alá a felek, ezzel erősítve, illetve további területekre, például a bűnüldözésre és a médiára is kiterjesztve a meglévő partnerséget.
A bűncselekményekkel vádolt állampolgárok kiadatását szabályozni hivatott megállapodás a szakértők szerint a Szerbiába érkező kínai állampolgárok számának megugrására válaszul született, ami egybeesik a pekingi kormány által elindított, Egy övezet, egy út nevű kezdeményezés keretében megvalósuló beruházásokkal és hitelekkel.
A szerbiai hatóságok friss adatközlése szerint több mint 45 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki kínai állampolgárok részére azóta, hogy a kormány 2016-ban megkezdte a szorosabb kapcsolatok kiépítését a távol-keleti országgal, és a közös infrastrukturális fejlesztések bővítését.
A belügyi tárca közölte, hogy jelenleg 3433 kínai állampolgárt tartanak nyilván az országban. Ennek kapcsán Petar Vidosavljević, a Belgrádi Emberi Jogi Központ jogásza leszögezte, hogy a kölcsönös vízummentesség megkönnyítette a kínaiak, köztük a bűnözők Szerbiába érkezését is. Szavai szerint ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a szerb „hatóságok hogyan fogják alkalmazni ezt a megállapodást”, és hogy ellenőrzik-e a visszaéléseket.
Kiadatási aggályok
Kínát széles körben bírálják amiatt, hogy nem kizárólag a bűnözők, hanem például a másként gondolkodók és az elnyomott kisebbségek hazakényszerítésére is használja a kiadatási rendszert. A Safeguard Defenders civil szervezet arra figyelmeztetett, hogy Peking erősen visszaél vele. Mint írták, Kína már több mint hatvan kétoldalú kiadatási szerződést írt alá a világ országaival, ezek közül több mint negyvennek a ratifikációjára is sor került.
Hszi 2012 végi hatalomra kerülése óta a Safeguard Defenders közel hetven kísérletet jegyzett fel a kínai kormány részéről négyszáz személy kiadatására. Az érintettek legtöbbje Európában tartózkodott, ahol az illetékes szervek a kérelmek túlnyomó részét bizonytalan jogi alapokon nyugvónak ítélték. Az elmúlt öt év során az Európai Unió több mint egy tucat tagállamának bíróságai nem hagyták jóvá a Kínából érkező kiadatási kérelmeket, mivel fennáll a veszély, hogy az érintetteket otthon elnyomásnak, tisztességtelen eljárásnak tennék ki.
Szerbia is számos országgal kötött már kiadatási egyezményt, például Németországgal, Törökországgal, az Egyesült Államokkal, Horvátországgal, Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával.
Szerbiai pillanatkép
A Szabad Európa által kikért iratokban szereplő öt kínai állampolgár ellen mind büntetőeljárás indult a kelet-ázsiai országban, három esetben csalás, egy-egy esetben pedig pénzmosás és súlyos testi sértés vádjával.
Vidosavljević szerint az új szerződés – amennyiben a parlament ratifikálja – egyszerűsítheti az eljárást. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel a májusban aláírt megállapodás tartalma nem nyilvános, az emberi jogok védelmezőit aggodalommal tölti el, hogy minden eleme megismerhető lesz-e. Leszögezte, hogy a Szerbia és Kína között aláírt megállapodások közül nem csak ezt nem hozták nyilvánosságra, több dokumentumot továbbra is homály fed.
Nemrég például komoly felháborodást keltettek azok a szerződések, amelyek alapján kínai vállalatok újították fel az újvidéki pályaudvar bizonyos részeit, ahol a tető beomlásának következtében tizenöt ember életét vesztette. A szerb hatóságok közölték, hogy a kínai cégek nem is nyúltak a később beszakadt tetőszerkezethez, valamint egyértelművé tették, hogy a vonatkozó szerződéseket ezután sem fogják nyilvánosságra hozni a titoktartási rendelkezések miatt.
A napokban a Magyar Közlönyből derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felhatalmazást adott a kiadatási egyezmény megkötésére Magyarország és a Kínai Népköztársaság között.
Ehhez kapcsolódóan: Kiadatási egyezményt kötne Magyarország Kínával
A kínai elnök májusban kétnapos látogatásra érkezett Budapestre. Úgy tudni, tizennyolc megállapodást írtak alá, sajtóhírek szerint a kölcsönös kiadatási egyezményről is ekkor állapodtak meg. Hazánkban ma több mint 18 ezer kínai állampolgár él a legutóbbi népszámlálási adatok szerint.
