Néhány friss eset miatt újra fellángolt a vita Kínában arról, hogy ki a felelős azért, ha a cégek halálra dolgoztatják munkavállalóikat.
Kínában az internetes iparágak többek közt arról is ismertek, hogy időben nagyon sokat kell ezeknél a cégeknél dolgozni, írja az AP. A fehérgalléros munkavállókat jobb fizetéssel, de napi 12 vagy több órás tényleges munkaidővel várják.
A közelmúltban viszont meghalt például a harmadik legnagyobb kínai netes cég a Pinduoduo kereskedelmi platform két alkalmazottja is. Mindkét haláleset felvetette annak a gyanúját, hogy a túldolgoztatták az érintett munkavállalókat.
A Tan vezetéknevű alkalmazott szabadságot vett ki az öngyilkosságához. Két héttel előtte egy 22 éves női alkalmazott, Zhang munka után munkatársaival hazafelé tartott, amikor összeesett és meghalt. A sanghaji hatóságok vizsgálják az érintettek munkaszerződéseit és a ténylegesen ledolgozott munkaidejüket.
Lehet, hogy nem optimális a 996
Az esetek a hírügynökség szerint újra felkorbácsolták a társadalmi vitát "996-osként" ismert munkakultúra kapcsán. Ez arra utal, hogy reggel 9-től este 9-ig kell dolgozni, heti 6 napon át, ehhez jöhet még a túlóra.
A 996-os munkakultúrát különösen azok dicsérik Kínában, akik a legtöbbet keresnek azon, ha munkavállalók maguktól elfogadják ezt. Például Kína leggazdagabb embere, Jack Ma gyakran magasztalja ezt, sőt, szerinte ha egyenesen szükséges "szörnyű szenvedéseket" átélnie egy dolgozónak ahhoz, hogy hős lehessen utána. De például a JD.com Inc. vezetője, Richard Liu is ezt ajánlja a személyes és anyagi gyarapodáshoz. Többek közt az ő megszólalásaik után lett igazán népszerű a kifejezés.
Van, akit egyszerűen nagy összegű bónuszokkal is lehet annyira motiválni, hogy gyakorlatilag csak a munkája legyen számára fontos. Mások számára viszont negatív ösztönzők is vannak, például, hogy kirúgják, ha nem szeretne eleget önként túlórázni.
Sencseni fejlesztők például rendszeres 72 órás munkahetekről számoltak be. A Hongkonggal határos Sencsen technológiai központ, kínai Szilícium-völgyként is emlegetik.
Zeng Meng mérnök nemrég arról beszélt, hogy amikor három éve a Huaweihez ment dolgozni Sencsenbe, hamar a munkája vette át az egész életét. Gyakran csak a meetingek tartottak este 11-ig, és vele együtt körülötte mindenki aláírt egy nyilatkozatot arról, hogy sem pénzt, sem szabadidőt nem fog kérni a túlórái miatt. Aminek egyébként nem lehet felső korlátja sem.
A kékgalléros munkavállalóknál sem feltétlenül jobb a helyzet. Az Alibaba csoporthoz tartozó Ele.me egyik 45 sofőrje, Liu Jin nemrég felgyújtotta magát, miután kifizetetlen bérét kérte számon a vállalaton. A férfit súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba, Jin videója viszont ismertté vált a kínai közösségi médiában.
A cég egyik másik, házhozszállítást végző futára 43 évesen halt meg munkája közben. Az Eleme nagyjából 30 millió forintos kártérítést ajánlott fel a férfi családjának és megemelte a sofőrei biztosítását. A lezárások alatt ugyanis jelentősen nőtt a kereslet a neten rendelhető áruk iránt.
A gyakran nem is munkavállalóként alkalmazott sofőrök sokszor kevesebb mint 500 forintot keresnek egy házhozszállítással. Míg ha késnek egy kiszállítással, akkor akár 23 ezer forintos levonást is kaphatnak érte.
A probléma súlyát az is jelzi, hogy a kínai állami hírek közé is bekerült. Bár létezik Kínában túlóra-szabályozás, az állami Xinhua hírügynökség szerint sok helyen ezt nem feltétlenül tartják be. Kiemelték, hogy "illegális" a munkavállalók egészsége rovására túlóráztatni őket, és rövidebb munkaidő mellett is érveltek.
A kommunista Kínában egyetlen szakszervezet működhet legálisan, az iparágaktól független ACFTU. De ők nem segítenek a munkaadóval történő alkuknál, csak képzéseket, egészségügyi szolgáltatásokat és esetleges jogi segítséget adnak.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
