A kelet-ázsiai ország ismét távozásra szólította fel a Milius amerikai rombolót, amely csütörtök után pénteken is behajózott a Dél-kínai-tenger Peking által sajátjának tartott részére.
Az irányított rakétákkal felszerelt hadihajót ismét a Tajvan és Vietnám által is magáénak tekintett Paracel- (Hszisa) szigeteknél észlelték, ahogy előző nap. A kínai hatóságok ezúttal is arról számoltak be, hogy haditengerészetük és légierejük távozásra kényszerítette a rombolót.
Mindhárom ország előzetes értesítést, engedélykérelmet vár el, mielőtt egy külföldi hadihajó belépne a területre.
Az amerikai haditengerészet kiemelte, hogy a Milius rutinműveleteket hajtott végre, és „csupán élt hajózási jogával és szabadságával”.
„A Dél-kínai-tengerre vonatkozó törvénytelen követelések súlyos fenyegetést jelentenek a tengerek szabadságának elvére, beleértve a hajózás, az átrepülés és akadálytalan kereskedelem szabadságát, illetve sértik a Dél-kínai-tengerrel határos államok gazdasági szabadságát is” – áll az amerikai hetedik flotta közleményében.
„Az Egyesült Államok szembeszáll a túlzó tengeri követelésekkel világszerte, tekintet nélkül a követelő kilétére” – szögezték le.
„Ha bekövetkezik a legrosszabb, legalább mentálisan felkészült leszek” – Egyre többen kérnek fegyveres kiképzést Tajvanon
A kínai védelmi minisztérium a térség „békéjének és stabilitásának aláásásával” vádolta meg az Egyesült Államokat.
„Az amerikai hadsereg fellépése súlyosan megsértette Kína szuverenitását és biztonságát, valamint a nemzetközi jogot, és újabb sziklaszilárd bizonyítékát adta annak, hogy az Egyesült Államok hajózási hegemóniát akar létrehozni, és militarizálja a Dél-kínai-tengert” – közölte a tárca szóvivője.
„Határozottan kérjük az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul hagyjon fel az efféle provokációkkal, máskülönben szembesülni fog az ezáltal okozott váratlan incidensek súlyos következményeivel” – tette hozzá.
Végezetül arra is kitért, hogy országa „minden szükséges intézkedést” meg fog tenni biztonsága garantálása érdekében, részletekbe azonban nem bocsátkozott.
A történtek várhatóan tovább fokozzák a feszültséget a már amúgy is mélyponton lévő amerikai–kínai kapcsolatban.
Ehhez kapcsolódóan: A léggömbbel együtt a remény is felrobbant az amerikai–kínai viszony javulására
Kína a nyersanyagokban igen gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger bizonyos részeit ugyanakkor a Fülöp-szigetek, Vietnám, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja.
