Kína külügyminisztere, akinek országa erős politikai támogatást nyújtott Oroszországnak az ukrajnai invázió során, kedden közölte, hogy Peking szerepet kíván vállalni a konfliktus lezárásában.
Csin Gang egy pekingi biztonsági konferencián azt mondta a résztvevőknek: Kína aggódik, hogy a csaknem egy éve tartó háború tovább fokozódhat, és „kicsúszhat az irányítás alól”.
Kína továbbra is sürgetné a béketárgyalásokat, és „kínai bölcsességet” biztosítana a politikai rendezéshez – mondta.
„Egyben arra ösztökéljük az érintett országokat, azonnal hagyjanak fel azzal, hogy olajat öntenek a tűzre, álljanak le Kína hibáztatásával, és fejezzék be a ma Ukrajna, holnap Tajvan beszéd terjesztését” – mondta Csin, utalva arra a katonai támogatásra, amelyet Ukrajna kap az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől, valamint az aggodalmakra, amelyek szerint Kína beváltani készül fenyegetéseit, hogy erőszakkal érvényesíti igényét Tajvanra, az önkormányzó demokratikus szigetre.
Kína nem volt hajlandó elítélni Oroszország invázióját vagy az ukrán civilek elleni atrocitásokat, és erősen bírálta a Moszkva elleni nyugati gazdasági szankciókat. Moszkvára való tekintettel eddig nem minősítette a konfliktust inváziónak.
Kína és Oroszország összehangolta külpolitikáját az Egyesült Államokkal szemben, és hetekkel az ukrajnai invázió előtt vezetőik kinyilvánították a „korlátok nélküli” partnerséget. Kína azt is állítja, hogy Oroszországot a NATO keleti terjeszkedése provokálta katonai erő alkalmazására.
Mindennek ellenére Csin megismételte Kína állítását, miszerint „mindig objektív és pártatlan álláspontot képviselt a kérdés jogossága alapján”.
Kínai bölcsesség
„Kínát mélyen aggasztja a helyzet eszkalációja, és még inkább annak a lehetősége, hogy a szituáció kicsúszik az ellenőrzés alól – mondta Csin. Közölte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek „felelős és konstruktív szerepet játszhatnak a helyzet enyhítésében, a válság terjedésének megakadályozásában”, de nem szólt semmilyen részletről és nem hozott fel erre bizonyítékot.
„Továbbra is támogatni fogjuk a béketárgyalásokat, kínai bölcsességet biztosítunk az ukrajnai válság politikai rendezéséhez, és együttműködünk a nemzetközi közösséggel a párbeszéd és az eszmecsere előmozdításában minden fél aggályainak figyelembevételével, és közös biztonságra törekedve” – mondta Csin.
Kína elutasította az ENSZ Oroszországot érintő bírálatát, miközben azt bizonygatja, hogy tiszteletben tartja minden ország szuverenitását és területi integritását. Ezzel az álláspontjával támasztja alá igényét Tajvannal szemben, amely több mint hetven évvel ezelőtt polgárháborúban vált el az anyaországtól.
Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan találkozik Moszkvában a Kínai Kommunista Párt külpolitikai vezetőjével, Vang Jivel – közölte a Kreml hétfőn.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „többdimenziósként és természetében szövetségesként” méltatta az orosz–kínai kapcsolatokat.
Ez a kijelentés egybeesett Joe Biden amerikai elnök előre be nem jelentett hétfői ukrajnai látogatásával, amelynek célja az volt, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel, és napokkal az orosz invázió egyéves évfordulója előtt demonstrálja támogatását.
Blinken figyelmeztetése
Vang oroszországi útja Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott szombati megbeszéléseit követi a müncheni nemzetközi biztonsági konferencia apropóján. Blinken azt mondja, megismételte Vangnak, hogy az orosz fegyveres erőknek nyújtott bármilyen kínai anyagi támogatás Washington határozott válaszreakcióját váltja ki. Egyelőre az Egyesült Államok szerint nincs arra utaló jel, hogy Kína ilyet tenne, bár szoros gazdasági kapcsolatai Oroszországgal mentőövet kínáltak Putyin rendszerének.
Oroszország viszonzásul határozott támogatást kínált Kínának, és számos közös katonai gyakorlatot tartott vele az Egyesült Államokkal Tajvan, kereskedelmi és emberi jogi kérdések, valamint a Dél-kínai-tengert illető kínai területi követelések okán fennálló feszültségek közepette.
A kínai külügyminisztérium kedden terjedelmes nyilatkozatot adott ki, amelyben felvázolja Hszi „globális biztonsági kezdeményezését”, amelynek célja „a nemzetközi konfliktusok kiváltó okainak felszámolása, a globális biztonsági kormányzás javítása, a közös nemzetközi erőfeszítések ösztönzése a stabilitás és a bizonyosság növelése érdekében egy változékony és változó korban, valamint a tartós béke és a fejlődés elősegítése a világban”.
Az egyetlen utalás az orosz invázióra az, hogy a kezdeményezés „párbeszéd és tárgyalások útján támogatja az olyan forró kérdések politikai rendezését, mint az ukrajnai válság”.
Békefenntartás helyett pénzt keres
Napi tájékoztatóján Vang Ven-bin, a külügyminisztérium szóvivője bírálta azt a katonai segítséget, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei nyújtanak Ukrajnának, mondván: „Az Egyesült Államok azt állítja, hogy fenntartja a békét, de valójában pénzt keres a válságon.”
„Elegendő tény mutatja, hogy az Egyesült Államok valódi természete szerint a bajok forrása, nem pedig a világbéke védelmezője” – mondta Vang.
Az Egyesült Államok tavaly óta mintegy 113 milliárd dollárnyi segély mellett kötelezte el magát Ukrajnának, míg az európai szövetségesek további több tízmilliárdot ígértek és több millió ukrán menekültet fogadtak. A segélyeket az Egyesült Államok és más külföldi adófizetők finanszírozzák, Ukrajna nem köteles visszafizetni, miközben igyekszik ellenállni a korábban meghódított terület visszaszerzésére irányuló újabb orosz próbálkozásoknak.
Vang emellett megvédte Kína „átfogó stratégiai partnerségét” Oroszországgal, mondván, az „az el nem kötelezettségen, a konfrontáció elkerülésén alapul, és azon, hogy nem vesznek célba harmadik felet, ami belefér két független ország szuverenitásába”.
Vang nem árult el részleteket Vang Ji moszkvai látogatásáról, de lehetőségnek nevezte arra, hogy „Oroszországgal együttműködve előmozdítsuk a kétoldalú kapcsolatok folyamatos előrehaladását a két vezető által meghatározott irányba, megvédjük egymás törvényes jogait és érdekeit, és határozottan hozzájáruljunk a világbékéhez”.
