Kína bejelentette, hogy évtizedek óta először csökkent a népessége. A világ legnagyobb lélekszámú országa elöregszik, a születési ráta zuhan, és ez új kihívások elé állítja a lassuló kínai gazdaságot.
Az Országos Statisztikai Hivatal keddi jelentése szerint az országban 850 ezerrel kevesebben éltek 2022 végén, mint egy évvel korábban. Az adatok csak az anyaország lakosságát tartalmazzák, Hongkong és Makaó, valamint a Kínában élő külföldiek nem szerepelnek benne.
Ez összesen 1,41 milliárd embert jelent, 9,56 millió gyermek született, miközben 10,41 millió halt meg tavaly – közölte a hivatal keddi tájékoztatóján.
A férfiak száma 722,06 millió, míg a nőké 689,69 millió, ami a szigorú egykepolitika eredménye, amely hivatalosan csak 2016-ban ért véget, és hagyományosan a családnevet tovább örökítő férfiutódokat részesítette előnyben.
Az egygyermekes politika feladása óta Kína arra törekszik, hogy a családokat második vagy akár harmadik gyermek vállalására ösztönözze, de kevés sikerrel. Ez tükrözi Kelet-Ázsia nagy részének attitűdjét, ahol a születési arányok rohamosan csökkennek. Kínában gyakran hivatkoznak okként a városi gyermeknevelés költségeire.
Kína régóta a világ legnépesebb országa, de India várhatóan hamarosan megelőzi, ha még nem tette meg. Becslések szerint India lakossága meghaladja az 1,4 milliárdot, és folyamatosan növekszik.
Az ötvenes évek óta nem volt ilyen
Kínában utoljára az ötvenes évek végén elindított nagy ugrás során tapasztaltak népességcsökkenést az akkori vezető, Mao Ce-tung által erőltetett kollektív gazdálkodás és iparosítás nyomán, ami hatalmas éhínséghez vezetett, és több tízmillió ember halálát okozta.
Kína népessége kilenc-tíz évvel korábban kezdett csökkenni annál, mint amit a kínai tisztviselők és az ENSZ előre jeleztek – mondja Yi Fuxian demográfus, aki kínai népesedési trendekkel foglalkozik szakértőként a Wisconsin–Madison Egyetemen.
Ez azt jelenti, hogy Kína „valódi demográfiai válsága minden képzeletet felülmúl. Kína korábbi gazdasági, társadalmi, védelmi és külpolitikája mind-mind hibás demográfiai adatokon alapult” – nyilatkozta Yi az Associated Pressnek.
Yi közölte, hogy saját kutatásai alapján Kína népessége valójában 2018 óta csökken, ami azt mutatja, hogy a népesedési válság sokkal súlyosabb, mint korábban gondolták. Jelenleg Kínában van az egyik legalacsonyabb termékenységi ráta a világon, ami csak Tajvanhoz és Dél-Koreához mérhető – tette hozzá.
Elöregedett, mielőtt meggazdagodott volna
Kína kibontakozó gazdasági válsága rosszabb lesz, mint Japáné, ahol részben a népesség csökkenését okolják az évek óta tartó alacsony növekedésért – véli Yi.
„Kína elöregedett, mielőtt meggazdagodott volna” – mondta.
A kínai statisztikai hivatal szerint a 16 és 59 év közötti munkaképes lakosság száma 875,56 millió, ami az ország lakosságának 62,0 százalékát teszi ki, míg a 65 év felettiek összesen 209,78 millióan vannak, ami a teljes lakosság 14,9 százaléka.
A statisztikák azt is mutatják, hogy az urbanizáció fokozódik egy olyan országban, amely hagyományosan jórészt vidéki volt. 2022-ben az állandó városi lakosság 6,46 millióval nőtt, és elérte a 920,71 milliót, azaz a 65,22 százalékot, míg a vidéki lakosság száma 7,31 millióval csökkent.
Egyelőre nem látható, hogy a lakosság számát befolyásolta-e a Covid–19-járvány, amelyet először a közép-kínai Vuhan városában észleltek, mielőtt az egész világon elterjedt. Egyes szakértők azzal vádolják Kínát, hogy a valós számnál jóval kevesebb vírus okozta halálesetet jelentett be, az alapbetegségeket jelölte meg halálozási okként, de a tényleges számról nem jelentek meg becslések.
Még idén átveheti Kína helyét India
Az ENSZ tavalyi számításai szerint a világ népessége november 15-én elérte a nyolcmilliárd főt. 2023-ban India váltja Kínát a világ legnépesebb országaként. India legutóbbi népszámlálását 2022-re tervezték, de a világjárvány miatt elhalasztották.
A népesedési világnapon közzétett jelentésében az ENSZ közölte, hogy 2020-ban először esett egy százalék alá a globális népességnövekedés 1950 óta.
Ha helyesen kezelik a helyzetet, a csökkenő népesség nem feltétlenül vetít előre gyengébb gazdaságot – mondta Stuart Gietel-Basten, az abu-dzabi Khalifa Egyetem társadalomtudományi professzora.
„Ez egy nagy lélektani probléma. Valószínűleg a legnagyobb” – tette hozzá.
Kína szerinte évek óta alkalmazkodik a demográfiai változásokhoz azzal, hogy olyan politikákat dolgozott ki, amelyek célja, hogy gazdasági tevékenysége innovatívabb, ezáltal értékesebb legyen. Példa erre a félvezetőgyártás és a pénzügyi szolgáltatási ágazat fejlesztése.
„India lakossága sokkal fiatalabb, és növekszik. De sok oka van annak, hogy miért ne tegyük fel automatikusan a teljes vagyonunkat arra, hogy India a közeljövőben gazdaságilag megelőzi Kínát” – mondta.
Az India előtt álló számos kihívás között szerepel a nők részvételének szintje a munkaerőpiacon, amely jóval alacsonyabb, mint Kínáé – tette hozzá Gietel-Basten.
„Bármekkora is a népességed, nem az számít, hanem az, hogy mit kezdesz vele (…) egy bizonyos mértékig” – tette hozzá.
