Feldühítették a kínai vezetőket a fejlett informatikai csipek gyártásához szükséges technológiához való hozzáférést korlátozó amerikai erőfeszítések. Úgy tűnik, most azzal küzdenek, hogyan tudnának visszavágni anélkül, hogy saját távközlési, mesterségesintelligencia- és más iparágakra vonatkozó ambícióik sérülnének.
Hszi Csin-ping elnök kormánya kulcsfontosságú eszköznek tekinti a telefonoktól kezdve a konyhai eszközökön át a vadászgépekig mindenben használt csipeket a Washingtonnal folytatott stratégiai rivalizálásban, valamint a gazdagság és a globális befolyás megszerzésére irányuló erőfeszítésekben.
A csipek egy „technológiai háború” középpontjában állnak – írta egy kínai tudós februárban egy hivatalos lapban.
Kínának vannak saját csipgyártó üzemei, de ezek csak az autókban és készülékekben használt alsó kategóriás processzorokat képesek előállítani. Az Egyesült Államok kormánya Donald Trump elnök idejétől kezdve egyre több olyan technológiához zárja el a hozzáférést, amelyekkel számítógépes szerverekhez, mesterséges intelligenciához és más fejlett alkalmazásokhoz szükséges csipeket lehet készíteni.
Japán és Hollandia is csatlakozott a technológiai hozzáférés korlátozásához, mert szerintük Kína fegyverek gyártására is felhasználhatná a csipeket.
Hszi márciusban szokatlanul éles hangon azzal vádolta Washingtont, hogy „megfékezés és elnyomás” kampányával próbálja megakadályozni Kína fejlődését. Felszólította a közvéleményt, hogy „szálljon harcba”.
Kínai válasz: vagdalkozás és fejlesztés?
Ennek ellenére Peking lassan vágott vissza az amerikai vállalatoknak, valószínűleg azért, hogy elkerülje azon kínai iparágak megbolygatását, amelyek a világ legtöbb okostelefonját, táblagépét és más szórakoztatóelektronikai cikkét szerelik össze. Ezek évente több mint háromszázmilliárd dollár értékben importálnak külföldi csipeket.
A kormányzó kommunista párt dollármilliárdokat szán arra, hogy megpróbálja felgyorsítani a csipfejlesztést és csökkenteni a külföldi technológiának való kitettséget.
Kína leghangosabb panasza az, hogy nem engedik, hogy megvásároljon egy olyan gépet, amelyet csak egy holland cég, az ASML kínál, és amely ultraibolya fényt használ az áramkörök szilíciumcsipekbe marásához nanométeres, azaz a méter milliárdod részének pontosságával.
Enélkül elakadnak azok a kínai erőfeszítések, amelyek célja, hogy a tranzisztorokat gyorsabbá és hatékonyabbá tegyék azáltal, hogy szorosabban helyezik egymás mellé őket a körömnyi méretű szilíciumlapkán.
A processzorcsipek előállításához mintegy 1500 lépésre és amerikai, európai, japán és más beszállítók tulajdonában lévő technológiákra van szükség.
„Kína nem fog mindent lenyelni. Ha kárt okoznak, lépéseket kell tennünk, hogy megvédjük magunkat” – mondta a Financieele Dagblad című holland lapnak Kína hollandiai nagykövete, Tan Csien.
„Nem fogok spekulálni arról, hogy ez mi lesz – nyilatkozta Tan. – De nem csupán kemény szavakról van szó.”
Globalizált világ után technológiailag megosztott világ
A konfliktus arra figyelmeztetett, hogy a világ külön szférákra szakadhat, amelyekben a technológiai szabványok nem kompatibilisek, ami azt jelenti, hogy az egyik régióból származó számítógépek, okostelefonok és más termékek nem fognak működni más régiókban. Ez növelné a költségeket és lassítaná az innovációt.
„A technológiai és gazdasági rendszerek kettéválása egyre mélyül – mondta Li Hszien Long szingapúri miniszterelnök múlt hónapban egy kínai gazdasági fórumon. – Ez hatalmas gazdasági költséget fog okozni.”
Az amerikai–kínai kapcsolatok évtizedek óta a legalacsonyabb szinten vannak a biztonságról szóló nézeteltérések, a Hongkonggal és a muszlim etnikai kisebbségekkel szembeni pekingi bánásmód, a területi viták és Kína több milliárd dolláros kereskedelmi többlete miatt.
A kínai ipar 2025-ben vagy 2026-ban „falba ütközik”, ha nem kapja meg a következő generációs csipeket vagy a saját gyártásukhoz szükséges eszközöket – véli Handel Jones technológiai ipari tanácsadó.
Kína „jelentősen le fog maradni” – jelentette ki Jones, az International Business Strategies vezérigazgatója.
A kínai aduász: az elektromos kocsik
Jones szerint azonban Pekingnek mint az elektromos járművekhez szükséges akkumulátorok legjelentősebb forrásának lehet befolyása.
A kínai akkumulátoróriás CATL amerikai és európai autógyártóknak szállít. A Ford Motor Co. azt tervezi, hogy a CATL technológiáját egy 3,5 milliárd dollár értékű, Michiganben épülő akkumulátorgyárban fogja használni.
„Kína vissza fog vágni – mondta Jones. – A közvélemény láthatja majd, hogy Kína nem ad az Egyesült Államoknak akkumulátorokat az elektromos autókhoz.”
Pénteken Japán növelte a nyomást Pekingre azzal, hogy Washingtonhoz csatlakozva ellenőrzést vezetett be a csipgyártó berendezések exportjára. A bejelentés nem említette Kínát, de a kereskedelmi miniszter szerint Tokió nem akarja, hogy technológiáját katonai célokra használják.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning figyelmeztette Japánt, hogy „a tudomány és technika, valamint a kereskedelmi kérdések fegyverként való kezelésével másoknak és saját magának is árthat”.
Órákkal később a kínai kormány bejelentette, hogy vizsgálatot indít a legnagyobb amerikai memóriacsip-gyártó, a Micron Technology Inc. ellen, amely a kínai gyárak kulcsfontosságú beszállítója.
A kínai kiber-felügyelőszerv közölte, hogy nemzetbiztonsági fenyegetéseket keres a Micron technológiájában és gyártási folyamatában, de további részleteket nem közölt.
A kínai hadseregnek félvezetőkre is szüksége van a lopakodó vadászgépek, cirkálórakéták és más fegyverek fejlesztéséhez.
A kínai riadalom azután hágott magasra, hogy Joe Biden elnök októberben kiterjesztette a Trump által bevezetett korlátozásokat a csipgyártási technológiára. Biden azt is megtiltotta, hogy amerikaiak segítsenek a kínai gyártóknak bizonyos folyamatokban.
Hszi pénzt pumpál a hazai ágazatba
A kínai beszállítók fejlesztése érdekében Hszi kormánya fokozza a támogatást, amely ipari szakértők szerint már most is évi harmincmilliárd dollárt tesz ki kutatási és egyéb támogatások formájában.
Kína legnagyobb memóriacsip-gyártója, a Yangtze Memory Technologies Corp. vagy YMTC idén 49 milliárd jüan (hétmilliárd dollár) támogatást kapott két hivatalos alaptól a Tianyancha pénzügyi információszolgáltató szerint.
Az egyik a kormány fő befektetési eszköze, a Kínai Nemzeti Integráltáramkör-ipari Befektetési Alap, más néven a Nagy Alap volt. Ezt 2014-ben alapították 139 milliárd jüannal (21 milliárd dollárral), és több száz vállalatba fektetett be.
A Nagy Alap 2019-ben kétszázmilliárd jüannal (harmincmilliárd dollárral) elindított egy második egységet, a Nagy Alap II-t.
Januárban a Hua Hong Semiconductor csipgyártó vállalat közölte, hogy a Nagy Alap II 1,2 milliárd jüannal (175 millió dollárral) járul hozzá a kelet-kínai Vuhsziben tervezett, 6,7 milliárd jüan (975 millió dollár) értékű szilíciumostya-gyártó létesítményhez.
Márciusban a kormány adókedvezményeket és egyéb támogatást ígért az iparágnak, az összeget nem jelölte meg. A kormány emellett 23 egyetemen és hat más oktatási intézményben „integrált áramköri tehetségképző bázisokat” hozott létre.
„A félvezetők a jelenlegi kínai–amerikai technológiai háború fő csataterét jelentik” – írta Csunvej Luo, az állami Félvezető Intézet tudósa a Kínai Tudományos Akadémia folyóiratának februári számában. Luo „önállóságra és önfejlesztésre szólított fel a félvezetők terén”.
A szükséges kiadások nagyságrendje óriási. A globális iparági vezető vállalat, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Corp. vagy TSMC egy hároméves, százmilliárd dolláros terv harmadik évében van, amelynek célja a kutatás és a termelés bővítése.
A kínai technológiai fejlesztés sebezhető pontja
A fejlesztők, köztük a Huawei Technologies Ltd. és a VeriSilicon Holdings Co. az iparági kutatók szerint olyan teljesítményű logikai csipeket tervezhetnek okostelefonokba, mint az Intel Corp., az Apple Inc., a dél-koreai Samsung Electronics Co. vagy a brit Arm Ltd. termékei. Ezeket azonban nem lehet legyártani a TSMC és más külföldi öntödék precíziós technológiája nélkül.
Trump 2019-ben megbénította a Huawei okostelefon-márkáját azzal, hogy megakadályozta, hogy amerikai csipeket vagy más technológiát vásároljon. Amerikai tisztviselők szerint a Huawei, Kína első globális technológiai márkája elősegítheti a kínai kémkedést, a vádat a vállalat tagadja. 2020-ban a Fehér Ház szigorította az ellenőrzést, és megakadályozta, hogy a TSMC és mások amerikai technológiát használjanak a Huawei számára csipek gyártásához.
Washington augusztusban újabb akadályokat gördített a kínai csiptervezők elé azzal, hogy az európai, ázsiai és más kormányokkal együtt korlátozásokat vezetett be az EDA, vagyis az elektronikus tervezési automatizálás néven ismert szoftverekre, hogy korlátozza a fegyverek előállítására felhasználható, „kettős felhasználású” technológiák terjedését.
Decemberben Biden elnök a memóriacsipeket gyártó YMTC-t és néhány más kínai vállalatot feketelistára tett, amely korlátozza a hozzáférést az amerikai eszközökkel vagy eljárásokkal előállított csipekhez – bárhol is gyártsák őket.
A kínai öntödék képesek akár 28 nanométeres áramkörök maratására is. Ezzel szemben a TSMC és más globális versenytársak képesek egymástól mindössze három nanométeres távolságra fekvő áramköröket marni, ami a kínai ipar pontosságának tízszerese, miközben haladnak a két nanométer felé.
Messze van még a kínai UV-s csúcstechnológia
A legújabb csipek előállításához „EUV- (extrém ultraibolya-litográfia) eszközökre, egy nagyon bonyolult eljárás ismeretére és nemcsak néhány milliárd dollárra, hanem több tízmilliárd dollárra van szükség” – fejtette ki Peter Hanbury, aki a Bain & Co. számára követi az iparágat.
„Nem lesznek képesek versenyképes szerver-, PC- és okostelefon-csipeket gyártani – mondta Hanbury. – Ehhez a TSMC-hez kell fordulniuk.”
A kínai kormánypárt megpróbálja fejleszteni saját eszközgyártóit, de a kutatók szerint ezek messze elmaradnak a több tucat országra kiterjedő globális hálózattól.
A Huawei decemberben a weboldalán közzétett videóban közölte, hogy dolgozik az EUV-technológián. Az ASML gépéhez hasonló gép létrehozása azonban az iparági szakértők szerint ötmilliárd dollárba kerülhet és egy évtizednyi kutatást igényelhet. A Huawei nem válaszolt a kommentárra vonatkozó megkeresésre.
Az a nap, amikor Kína saját EUV-gépet tud előállítani, „nagyon messze van” – véli Hanbury.
