Heves vitákat váltott ki Kirgizisztánban az az imám, aki szerint a közép-ázsiai ország piacain azért szökött az egekbe a hús ára, mert a nők a bőrüket mutogatva „olcsóbbá tették magukat”.
„Tudja, mikor emelkednek a húsárak a városban? Amikor a nők húsa olcsóvá válik. A női hús akkor válik olcsóvá, amikor a nő láthatóvá teszi a bőrét, kiteszi a combját, mint a hüvelykujját” – mondta Szadibakasz Doolov egy hónap eleji találkozón Biskekben.
A díjnyertes molla, aki korábban egy iszlám egyetem vezetőjeként is dolgozott, felszólította az idős férfiakat, hogy vessenek véget „ennek a szégyennek”, és akadályozzák meg, hogy a nők a testet alig fedő ruhát viseljenek.
Az 53 éves Doolov megjegyzései sok dühös választ váltottak ki a túlnyomórészt muszlimok lakta országban, miután a prédikációjáról készült felvételeket megosztották a közösségi médiában. Egyesek azzal vádolták, hogy sértegette és diszkriminálta a nőket, és büntetőjogi vizsgálatot követeltek.
Az ország legfőbb iszlám hatósága azonban kiállt az imám mellett, mondván, hogy megjegyzései nem sértettek semmilyen szabályt.
Az állam által támogatott Kirgizisztáni Muszlimok Spirituális Adminisztrációja (DUMK) vizsgálatot indított Doolov vitatott beszéde miatt.
Vita, vizsgálat, felmentés
A DUMK szerint a vizsgálat megállapította, hogy Doolov megjegyzései nem sértettek semmilyen iszlám törvényt, nem sértették senki becsületét és méltóságát, és nem avatkoztak bele a politikába. Ez volt az a három kritérium, ami alapján a beszédét vizsgálták – tették hozzá.
Az ügynökség beszélt az imámmal is, akit 2020-ban a DUMK rangos Ajkol-éremmel tüntetett ki. A DUMK szerint sokan egyszerűen félreértették Doolov beszédét.
A szervezet vizsgálatára azt követően került sor, hogy két kirgiz aktivista feljelentést nyújtott be a Állami Nemzetbiztonsági Bizottsághoz és a főügyészséghez.
Doolov szerint a harmincperces prédikáció során elhangzott megjegyzéseket bírálói kiragadták a szövegkörnyezetből, és félreértelmezték.
A bocsánatkérésre nem hajlandó molla azt mondta, arra gondolt, hogy az emberek vizsgálják meg saját erkölcsi értékeiket, és ne „a hatóságokat vagy a kereskedőket okolják mindenért”.
„Volt néhány szó arról, hogy miért beszéltek a hús magas áráról, miközben azt nem találják becsületsértőnek, ha a nők meztelen testtel járkálnak” – magyarázta Doolov. Az imám azt mondta, nem állt szándékában a nőket lealacsonyítani.
Ízekre szedték a közösségimédia-felhasználók
Sok kirgiz közösségimédia-felhasználó nőgyűlölettel, tudatlansággal és a vallás félreértelmezésével vádolta őt.
„Egyszerűen zseniális! Nézd meg a Google-on, hogy milyen a hús ára néhány arab országban, ahol a nők tetőtől talpig be vannak takarva, és nézd meg, hogy az elméleted ott is működik-e” – írta az egyik kommentelő.
Egy kirgiz nő szarkazmussal reagált, mondván, hogy nem hordott volna rövid szoknyát, ha tudta volna, hogy annak ilyen súlyos következményei lesznek.
„A gazdasági válság és a rossz utak mögött is biztosan a nők állnak” – írta.
Egy kirgiz férfi azt írta, hogy Doolov megjegyzései szélsőséges eszméket képviselnek, és hogy az ő iszlámértelmezését a biztonsági szolgálatoknak kellene megvizsgálniuk.
Többen aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy megkérdőjelezhető eszméket valló vallási személyiségek tanítják az iszlámot a fiatal generációnak.
Doolov aktív a közösségi médiában, gyakran oszt meg videókat több mint 124.000 Instagram- és közel kétszázezer YouTube-követőjével.
Az imám állítólag a szomszédos Tádzsikisztánban egy magánmedreszében kapott vallási oktatást a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején. Doolov filológiát is tanult a dél-kirgizisztáni Os Állami Egyetemen.
Helyi médiajelentések szerint Doolov legalább két iszlám iskola vezetőjeként dolgozott Kirgizisztánban. Jelenleg Biskek Szverdlov kerületében egy mecset imámja.
