Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Az önkormányzat ki is ásatta az egy méter mély, 14 hektáron elterülő gödröt. Azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit.
A Szabadon kiderítette: a mórahalmi városvezetés meg is oldotta. Papíron. Az unió felé a városvezetés azt jelentette, hogy hetvenhektárnyi területet öntöznek a víztározóból. A helyi gazdák szerint viszont abból nehezen, mert abban sosem volt víz. Ráadásul a katasztrófavédelem szerint ha lett is volna benne víz, azt biztosan nem használhatták volna öntözésre, mivel nincs rá szakhatósági engedélyük.
A 6500 fős önkormányzat az elmúlt csaknem tíz évben sorra kaszált azokon a pályázatokon, amelyek célja az volt, hogy vizet fakasszanak a magyar félsivatagban. Nyertek nyolcvanmilliót egy 270 méter mély kútra, meg mintagazdaságra is. Kút lett – csak épp nem működik –, a mintagazdaságból meg soha semmi. Az uniós pénzek ellenére a gazdák a mai napig nem öntöznek abból, amit elvileg azért építettek, hogy öntözhessenek. Az önkormányzatnak azonban most újra nagy tervei vannak.
Báthory Róbert annak járt utána a Szabadonban, hogy hogyan vették el a gazdáktól közérdekre hivatkozva a földjeiket. Azt is feltárjuk, hogyan játssza ki a fideszes önkormányzat a Fidesz 2013-as földtörvényét, és osztja újra a földi javakat. Megmutatjuk, hogyan kerülnek a mórahalmi földek a csaknem harminc éve regnáló fideszes polgármester és testvére tulajdonába, amiből az egyik alpolgármester sem maradt ki.
