A Nyugat szankciókkal sújtott orosz bankokat, magánszemélyeket, korlátozta bizonyos technológiák importját, hogy így limitálja az ukrajnai háború finanszírozási lehetőségeit, de a hétköznapi emberek ennek hatásait egyelőre nem igazán érzik a saját bőrükön.
Nincs tömeges munkanélküliség, nem omlott össze a nemzeti valuta, nem állnak sorok a csődbe ment bankok előtt. Valamelyest ugyan megváltozott a szupermarketek kínálata, de még mindig jelen vannak nemzetközi márkák, vagy hazai helyettesítők kerültek a helyükre.
Egyes moszkvai bevásárlóközpontokban megcsappant az emberek száma, de nem drámaian. Egyes külföldi láncok, mint a McDonald’s vagy a Starbucks hálózatát helyi üzletemberek vették át, akik eltérő néven ugyan, azonban lényegében ugyanazokat az ételeket és italokat árulják.
„Gazdaságilag semmi nem változott. Úgy dolgozom és úgy vásárolok, ahogy eddig. Talán az árak kissé nőttek, de nem nagyon feltűnően” – mondta a médiában dolgozó, 53 éves Vlagyimir Zsarov.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai kormánytisztviselő: Rendkívül hatékonyak az orosz szankciók
Oroszország a várakozásoknál sokkal jobban átvészelte a példátlan nyugati szankciókat. Ugyanakkor a Kreml legfőbb bevételi forrásának számító kőolajexportot érintő korlátozások szigorítása a következő hónapokban keményebb próbája lehet Vlagyimir Putyin elnök gazdasági erődjének.
Közgazdászok rámutattak, hogy az orosz szénhidrogénekre vonatkozó büntetőintézkedések – például az olajársapka – még csak most fogják kifejteni teljes hatásukat. Egyes elemzők arra számítanak, hogy a tavasz folyamán már láthatók lesznek a jelek, például a rubel árfolyamának esésében.
Mások viszont úgy vélik, hogy Moszkva elegendő be nem fagyasztott tartalékkal rendelkezik, ráadásul gyorsan zajlik az új kereskedelmi kapcsolatok kiépülése az ázsiai partnerekkel. Szerintük nem valószínű, hogy Oroszország idén ki fog fogyni a pénzből, ehelyett lassan fog belecsúszni hosszú évek gazdasági stagnálásába.
„Minden észszerű forgatókönyv szerint lesz elég pénze” – jelentette ki Chris Weafer, a Macro-Advisory tanácsadócég vezérigazgatója.
Hozzátette: nem fog leállni az orosz olajexport sem, még ha nyomott áron is folyik majd a kivitel, így a jelenlegi nemzetközi szankciók nem fognak akkora nyomást gyakorolni az ország vezetésére, hogy le kelljen állítania az ukrajnai hadműveleteket.
Ehhez kapcsolódóan: „Kannibalizmus” – A nyugati szankciók nyomán egyre nagyobb bajok sújtják az orosz légitársaságokat
Bár sok vállalat kivonult Oroszországból, a hétköznapi emberek jórészt mindent meg tudnak vásárolni, amit az invázió 2022. február 24-i megindítása előtt.
Az amerikai Apple beszüntette termékei árusítását, de az ország legnagyobb online kiskereskedelmi platformja, a Wildberries nagyjából ugyanannyiért kínálja az iPhone 14-et, mint az európai üzletek. A Szvjaznoj nevű cégnél például AirPods Pro fülhallgatókat is lehet vásárolni.
A svéd IKEA is felszámolta helyi érdekeltségeit, megmaradt termékeit az interneten árusítják ki. Ugyan a svájci Nespresso kávékapszulái valóban elfogytak, de hamar megjelentek a helyettesítők.
A fővárosban kapható Budweiser és Leffe sör üvegének címkéjén jelzik, hogy az ABInBev helyi partnere készítette, annak ellenére hogy a belga cég részesedésének eladásáról döntött a közös vállalatban. Hasonlóképp elérhetők lengyelországi palackozású üdítők is a boltok polcain.
Az ABInBev közölte, hogy már nem jut bevételhez az oroszországi vállalkozásból, és a Leffe gyártását le is állították.
A Wildberries és a Szvjaznoj nem reagált a forrásaikra vonatkozó újságírói kérdésekre, azonban világos, hogy a kereskedők olyan harmadik országokból importálnak, amelyek nem rendeltek el korlátozásokat Oroszországgal szemben. Az örmény export volumene például a tavalyi év első felében 49 százalékkal emelkedett. Emellett a kínai okostelefonok és járművek is egyre elterjedtebbek.
Az autóipar már nagyobb kihívásokkal néz szembe. A nyugati gyártók, így a Renault, a Volkswagen és a Mercedes-Benz leállította a gyártást, helyi cégek vettek át egyes üzemeket.
A Moszkvában, Szentpétervárott és Krasznodarban több mint harminc egységgel rendelkező Avtodom autókereskedő cég vezetője, Andrej Olhovszkij arról számolt be, hogy még elérhetők külföldi járművek, de kevesebb van belőlük, magasabb áron.
Rámutatott: a piacon hivatalos csatornákon keresztül, barátságos országokból vásárolt vagy egyénileg importált autók vannak jelen.
A Kijevi Gazdasági Egyetem adatbázisa szerint eddig 191 külföldi vállalat hagyta el Oroszországot, 1169 további pedig ezen dolgozik. Mintegy 1223 a maradás mellett döntött, 496 egyelőre kivár.
A nyugati országok részéről erős a nyomás, de számos ágazatban nem olyan egyszerű vásárlót találni.
Ehhez kapcsolódóan: Több ország élvezi a gazdasági előnyeit az oroszok kivándorlásának a háború miatt
Az AP által megkérdezett moszkvai lakosok többsége nem tulajdonított különösebb jelentőséget az elrendelt szankcióknak.
„Talán még nem volt rám hatással. Úgy gondolom, hogy mindent ki fogunk bírni” – mondta egy 63 éves nyugdíjas, Alekszandr Jerjomenko.
A vezetéknevét titokban tartó, 33 éves Dmitrij arról beszélt, hogy egyedül a ruhamárkák cserélődtek le. „Voltak már rosszabb időszakok is a történelemben, és megbirkóztunk velük” – fogalmazott, ám arra is kitért, hogy fejleszteni kellene a hazai termelést, ezáltal csökkentve az importfüggőséget.
Az orosz ellenállóképesség egyik fő oka, hogy tavaly az árak egekbe szökése nyomán rekordot döntött az energiahordozók kiviteléből származó bevétel (325 milliárd dollár). Ezzel párhuzamosan ráadásul a szankciók miatt szűkült az importálható termékek köre, így csúcsot ért el a kereskedelmi többlet, azaz a kivitel értéke jócskán meghaladta a behozatalét. Ez segített a nemzeti valuta talpra állításában, és biztosította a forrásokat a nyugdíjak kifizetéséhez, a hadsereg finanszírozásához és az egyéb állami kiadásokhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszeli hatástanulmány: a szankciók működnek, az orosz gazdaság autarkiába fordul
A Kreml már a Krím félsziget 2014-es illegális elcsatolását követően életbe léptetett szankciók miatt megkezdte a gazdaság rezilienciájának erősítését. A vállalatok komoly raktárkészletek felhalmozásába kezdtek, a kormány jelentős tartalékokat képzett. Utóbbinak mintegy felét azonban befagyasztották a nemzetközi korlátozások nyomán.
Ezek az intézkedések segítették elkerülni a sokak által előrevetített, akár 15 százalékos GDP-csökkenést, a gazdaság így tavaly mindössze 2,1 százalékkal zsugorodott a hivatalos adatok szerint. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idénre 0,3 százalékos növekedést prognosztizál, ez jónak semmiképp nem nevezhető, de nem is tragikus.
Nagyobb változást hozhatnak az új energetikai szankciók. A világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport el akarta kerülni az orosz kőolaj célba vételét, hogy ne verjék fel még magasabbra az energiaárakat. A megoldást végül a decemberben életbe lépett, hordónkénti 60 dolláros ársapka jelentette. Ezt követte egy, a dízelre és más finomított olajtermékekre vonatkozó felső limit és európai embargó.
Eltérő becslések vannak a várható hatásokat illetően. A Kijevi Gazdasági Egyetem szakemberei szerint idén az orosz gazdaság fordulóponthoz fog érkezni, így felére csökkenhetnek a kőolaj és a földgáz exportjából származó bevételek, a kereskedelmi többlet pedig a tavalyi mintegy 257 milliárd dollárról nyolcvanmilliárdra olvadhat.
Az elemzők hangsúlyozták, hogy ennek jelei már most is láthatók. Januárban 48 százalékkal kevesebb folyt be az államkasszába az olajbevételek után az előző évihez képest a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint.
Más közgazdászok túlzott reménynek tartják a fordulópont idei elérését. Például Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének munkatársa úgy vélekedett, hogy az orosz kormány még az olajbevételek rövid távú bezuhanását is át tudná vészelni.
Még ha a harmadára is csökkennének az olajbevételek, az sem vinné csődbe az államot, az sem vezetne gyors összeomláshoz, a valódi hatás hosszú távon lesz érezhető, ugyanis a fejlett nyugati technológiák hiánya számos területen tartósan vissza fogja vetni a teljesítményt, és ebben nem is várható változás – emelte ki.
