Nem nagyon van intézményes lehetőség arra, hogy kizárják Magyarországot a bukaresti kilencek országcsoportból – mondta több, egymástól független forrás a Szabad Európának annak kapcsán, hogy a Financial Times kedden erről cikkezett. A formáció viszont kibővülhet Svédországgal és Finnországgal.
Egyetlen, Ukrajnával kapcsolatos közös állásfoglalást nem sikerült elfogadnia a bukaresti kilencek országcsoportnak az utóbbi időben, emiatt a szervezet több tagállama kizárná Magyarországot – írta diplomáciai forrásokra hivatkozva a Financial Times. A B9-eknek nevezett szervezet a Krím és Kelet-Ukrajna orosz annexiója után alakult meg, 2015-ben. Célja a NATO keleti országai közötti együttműködés megerősítése volt, kifejezetten az orosz fenyegetéssel szemben. Ennek érdekében Bulgária, Románia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország és Szlovákia államfői, védelmi miniszterei rendszeresen találkoznak – ezeket az alkalmakat pedig közös nyilatkozatok szokták követni.
Tavaly júniusban például Novák Katalin neve is szerepelt a B9-ek pozsonyi csúcstalálkozója után kiadott dokumentumon, amelyben a résztvevők kifejezték támogatásukat Ukrajnának, és elismerték az ország önvédelemhez való jogát. A kegyelmi ügybe belebukó elnök fel is szólalt az ülésen. Azt mondta, az országcsoport tagjai támogatják Ukrajna EU- és NATO-integrációját, és ezért további reformokra biztatják az ország vezetését.
Azóta semmi
Ez volt az utolsó ilyen közös nyilatkozat. Azóta a brit lap szerint egyre nő a frusztráció a B9-ek tagjai között, mert magyar részről elkezdték „szabotálni a közös munkát” – többek között úgy, hogy nem járulnak hozzá Ukrajnával kapcsolatos közös deklarációkhoz. Ezenkívül pedig – bár ez nem szervezeti kérdés – az orosz fenyegetésre válaszként létrehozott szervezet tagjait nyilván az is irritálja, hogy Magyarország nyíltan oroszbarát politikát folytat.
Ehhez kapcsolódóan: Globális kihatás: öt dolog, amiben megváltoztatta a világot az ukrajnai háború
A B9-ek kedden Rigában találkoztak, elvileg államfői szinten. A BTA bolgár hírügynökség azt írta: magyar és szlovák részről csak a Tallinnba delegált nagykövet képviselte az országot. A BTA szerint Peter Pellegrini megválasztott szlovák elnököt ezen a napon iktatják be hivatalába, de ez téves közlés, a ceremóniára csak június 15-én kerül sor. Magyar részről ugyanakkor nincs magyarázat Sulyok Tamás hiányzására, a Köztársasági Elnöki Hivatal nem válaszolt a hvg.hu megkeresésére az ügyben. (Sulyok Tamás keddi nyilvános közlése egy kép volt magáról, amint kávét főz.)
A Szabad Európához ugyanakkor több forrásból is az az információ jutott el, hogy bár van nyilvánvaló frusztráltság a B9-ek tagjaiban a magyar magatartás miatt, a kizárás legfeljebb a tagállamok egy részében merülhetett fel, de biztosan nem általános vélemény. Ezt támasztja alá, hogy két tagállam diplomatáitól is azt hallottuk, hogy a Financial Times cikkéből értesültek először arról, hogy a téma egyáltalán szóba került. Ráadásul – és ezt is többen közölték – a szervezet szabályai szerint nem is nagyon létezik kizárás.
Ráadásul egy magyar kormányzati forrásunk szerint a rigai csúcs zárónyilatkozatának tervezetében nem Magyarország volt az egyetlen tagállam, amelyik nem értett egyet a szöveggel, így előre letettek arról, hogy kiadják.
Bolgár megértés
A már idézett BTA Rumen Radev bolgár elnököt is megszólaltatta, aki a magyar álláspontnak megfelelően nyilatkozott Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Azt mondta, hogy bár az eredeti tervek megint arról szóltak, hogy kiadnak egy nyilatkozatot, amelyben minden tagállam kötelezettségévé tennék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, az egyetértés miatt ez elmarad. Hozzátette: bár mindenki azt szeretné, ha Ukrajna visszanyerné területi integritását, de ő maga el tudja fogadni, hogy minden ország saját döntése, hogy milyen formában támogatja a kijevi vezetést ennek elérésében – katonai támogatással vagy más formában.
Az esetleges kizárással kapcsolatban egyébként a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem adott érdemi választ a HVG megkeresésére, csak annyit írtak, hogy mivel a szervezet informális, a vétó intézménye sem létezik, egyébként pedig a magyar kormány mindig is szuverén külpolitikát folytatott.
Ehhez kapcsolódóan: Fogytán a szövetséges országok türelme a svéd NATO-csatlakozás magyar akadályozása ügyében
A Szabad Európa információi szerint sem valószínű a kizárás, inkább éppen az ellenkezője: a szervezetet többen bővítenék, mégpedig Svédországgal és Finnországgal. A NATO-ba frissen felvett két skandináv állam földrajzilag valóban (észak)keleti a szervezeten belül, Finnország esetében közvetlen határral, így teljesen logikus lenne a tagságuk. Mivel azonban mindkét esetben Magyarország hátráltatta a NATO-belépést, jelenleg sem a magyar–svéd, sem a magyar–finn kapcsolatok nem tekinthetők jónak, Helsinkiben és Stockholmban kifejezetten kritikusak az Orbán-kormánnyal szemben. Így a B9-ek helyébe lépő esetleges B11-eken belül még nagyobb lenne a nyomás az oroszbarát magyar politikán.
A rigai csúcsra egyébként a közös nyilatkozat helyett Klaus Johannis román, Andrzej Duda lengyel és Edgars Rinkēvičs lett elnök deklarációját hozták nyilvánosságra. Ebben az aláírók egyebek mellett elkötelezik magukat az Ukrán uniós és NATO-tagság, Volodimir Zelenszkij béketervének támogatása mellett. A dokumentum hosszan sorolja, hogy Oroszország és Belarusz milyen fenyegetést jelent a NATO-ra, beleértve a hibrid háborús eszközöket, így a kibertámadásokat is.
Megemlítik, hogy Kína ugyancsak megpróbálja aláásni a nyugati világ egységét és biztonságát.
