Sok helyen másként aggódnak az emberek a gazdasági vagy az információs nehézségek miatt, a klímaváltozást azonban jellemzően az egész világon komolyan veszi a lakosság egy friss felmérés szerint. Magyarországon valamiért kevésbé hisznek az emberek a közös értékek mentén történő, országok közötti együttműködésben, a világ többi részén sokkal inkább.
A járvány és a háború előtt sok helyen az elszabaduló inflációs gondoknál is nagyobb problémának tartják az emberek a Földön mindenkire ható klímaváltozást, derül ki a Pew Research tavaszi felméréséből.
A 19 országra kiterjedő felmérés szerint a válaszadók mediánja szerint háromnegyedük tartotta súlyos veszélynek a klímaváltozást. Emellett a globális problémák közül a hamis információk terjedésére, a gazdasági helyzetre, a kibertámadásokra és a járványok terjedésére kérdeztek rá külön.
A medián is egy statisztikai középérték, mint mondjuk az ismertebb átlag (számtani közép). A medián azonban az a középérték, amely a mintában pont középen van, pont ugyanannyi elem nagyobb, mint kisebb nála. Példaként vegyünk három különböző éves keresetet forintban: húszmillió, hatmillió és négymillió forintosat. Itt az átlagos kereset tízmillió forint lesz, a mediánkereset viszont hatmillió forint.
Ez nem azt jelenti, hogy a többit ne tartanák gondnak a válaszadók, a nagy többség a felsorolt témák mindegyikét komoly veszélynek tartotta.
Voltak kivételek. A németek és a svédek kevesebb mint fele tartotta már komoly veszélynek a fertőző betegségek terjedését. A svédek egyébként kiugróan nem aggódtak a világgazdasági nehézségek miatt, de a németek, hollandok, izraeliek és olaszok is jellemzően jóval kevésbé, mint a többi országban.
A kibertámadások miatt legkevésbé kiugróan a magyarok aggódtak a nyugati országok közül. Ami egyébként biztosan nem azt jelenti, hogy Magyarországon ezekből kevesebb lenne, vagy a magyar gépek és hálózatok sokkal védettebbek lennének, mint a fejlettebb országokban.
Így is előrelépett az utóbbi években az ország, négy éve még húszból hét magyar gondolta csak lehetséges nagy veszélynek a kibertámadásokat, most már húszból tizenegy.
A hamis hírek és a klímaváltozás miatt Európában nagyjából hasonlóan erős a veszélyérzet országonként. A klímaváltozás veszélyét a mért fejlett országok közül Izraelben és az USA-ban tartják a legkevesebben komoly kockázatnak.
Magyarországon ötből négy ember gondolja súlyos veszélynek a klímaváltozást, és tízből hat a hamis információk terjedését.
A klímaváltozás megítélése ügyében igen jelentős különbséget mértek a magukat politikailag jobboldalinak és a baloldalinak vallók között. A legtöbb országban a jobboldaliak sokkal kevésbé tartották ezt komoly problémának, az USA-ban például a jobboldaliaknak csak 22 százaléka válaszolt erre igennel, míg a baloldaliak 85 százaléka.
Európában ez az ellentét ugyanúgy előfordult, de jellemzően sokkal kisebb volt. Az is elmondható, hogy a legtöbb országban a nők sokkal inkább tartották komoly veszélynek a klímaváltozást, mint a férfiak, itt a legnagyobb különbség Svédországban volt.
A felmérésben külön rákérdeztek még arra is, hogy inkább a közös értékek vagy inkább a közös problémák fontosak az országok együttműködéséhez, illetve az ENSZ tevékenységének megítélésére is.
Előbbire a válaszadók nagy többsége azt mondta, hogy inkább a közös értékek mentén tudnak jól együttműködni az országok, mintsem a közös gondok révén. Itt feltűnő kivételek voltak a magyarok, a görögök és az izraeliek; ebben három országban kevésbé hisznek a közös értékek menti együttműködésben.
Az ENSZ megítélése a legtöbb országban – például Magyarországon is – soha nem volt még ilyen pozitív, a medián szerint 65 százalék gondolta pozitívnak a működésüket.
Itt Magyarországon egyébként komoly életkor szerinti különbséget mértek, a fiatalok elsöprő többségének volt pozitív véleménye az ENSZ-ről, miközben az ötven éven felüliek alig több mint felének.
