A hajózási társaságok nem kapkodnak a lehetőségért, hogy ők szállítsák el Ukrajnából az ottrekedt több millió tonna gabonát, jóllehet áttörő megállapodás született a Fekete-tengeren átvezető biztonságos folyosókról.
A vízben aknák rejtőznek, a hajótulajdonosok még mindig mérlegelik a kockázatokat, és sokuknak továbbra is kérdéseik vannak.
A megállapodás bonyolultsága miatt lassan, óvatosan indul a dolog, de az egyezség csak 120 napig érvényes – és az óra a múlt héten ketyegni kezdett.
A cél az, hogy a következő négy hónapban mintegy húszmillió tonna gabonát szállítsanak el a február 24-i invázió óta elzárt három ukrán tengeri kikötőből. Ehhez körülbelül napi négy-öt nagy teherhajónak kellene elindulnia gabonával a fedélzetén a világszerte éhező milliókhoz.
Az egyezség arra is elegendő időt biztosít, hogy a dolgok rosszul süljenek el. Csupán néhány órával a pénteki aláírás után orosz rakéták csapódtak be az ukrajnai Odesszában, a megállapodásban szereplő kikötők egyikében.
A részletek még hiányoznak
Az egyezmény másik kulcseleme biztosítékot kínál arra, hogy az orosz gabonát és műtrágyát szállító hajók, illetve a biztosítók ne akadjanak fenn a nyugati szankciók tágabb hálóján. A Törökország és az ENSZ közvetítésével létrejött egyezség azonban belebotlik annak a realitásába, hogy milyen nehéz és kockázatos lesz a végrehajtása.
„Nagyon keményen kell dolgoznunk, hogy részleteiben megértsük, miként fog ez a gyakorlatban működni” – mondja Guy Platten, a Nemzetközi Hajózási Kamara főtitkára. Szervezete saját állítása szerint a hajótulajdonosok nemzeti szövetségeit képviseli, amelyek a világ kereskedelmi flottájának nyolcvan százalékát működtetik.
„Biztosra mehetünk és garantálhatjuk a legénység életét? Mi lesz az aknákkal és az aknamezőkkel? Még sok a bizonytalanság és az ismeretlen tényező” – teszi hozzá.
A búza és más élelmiszerek kiszállítása az országból rendkívül fontos az ukrajnai gazdálkodók számára, akik a betakarítás során kifogynak a tárolókapacitásukból. Ezek a gabonák egyben létfontosságúak több millió ember számára Afrikában, a Közel-Kelet egyes részein és Dél-Ázsiában, akik már most élelmiszerhiánnyal és bizonyos esetekben éhínséggel néznek szembe.
Az aknák az első számú kockázat
Ukrajna és Oroszország a búza, az árpa, a kukorica és a napraforgóolaj kulcsfontosságú globális beszállítója. A világ kenyérkosaraként emlegetett fekete-tengeri térségben folyó harcok felpörgetik az élelmiszerárakat, fenyegetik a fejlődő országok politikai stabilitását, és egyes országokat az élelmiszerexport betiltására késztetik, ami tovább súlyosbítja a válságot.
A megállapodás értelmében Oroszország és Ukrajna „maximális biztosítékot” nyújt azoknak a hajóknak, amelyek elég bátrak ahhoz, hogy elinduljanak a Fekete-tengeren át az ukrajnai Odessza, Csernomorszk és Juzsnij kikötőbe.
„Az elsődleges kockázatot nyilvánvalóan az aknák jelentik” – mondja Munro Anderson, a Dryad egyik alapító partnere és az ottani hírszerzés vezetője. A tengeri biztonsági tanácsadócég biztosítókkal és brókerekkel együttműködve méri fel azokat a kockázatokat, amelyekkel a hajók találkozhatnak az útvonalon, miközben az Ukrajna által Oroszország elrettentésére lerakott tengeri aknák szanaszét sodródnak.
A biztosítók kezében a kulcs?
A hajótulajdonosok, bérlők és biztosítótársaságok igyekeznek megérteni, hogyan valósulhat meg az ügylet valós időben.
„Úgy gondolom, hogy ez a háborús kockázatot vállaló tengeri biztosítók által diktált helyzeten fog múlni, és hogy mekkora kiegészítő díjat számolnak fel a hajókért, amelyek bemennek erre a területre” – véli Michelle Wiese Bockmann, a hajózási és árucikkekkel foglalkozó globális hajózási kiadvány, a Lloyd’s List hajózási és áruszállítási elemzője.
Bockmann elmondta, hogy az ilyen rakományt szállító hajók fedélzetén általában 20-25 tengerész tartózkodik.
„Nem kockáztathatod ezeket az életeket anélkül, hogy valami konkrét és elfogadható dolgot kínálnál a hajótulajdonosoknak és a bérlőknek a gabonaszállításért” – mondta.
Az Associated Press által megkeresett tengeri biztosítók nem voltak hajlandók nyilatkozni arról, hogy nyújtanak-e fedezetet ezekre a hajókra.
Talán napokon belül elindulhat
Ukrán illetékesek reményüket fejezték ki, hogy az egyik kikötőből napokon belül elindulhat az export, de azt is közölték, hogy két hétbe is beletelhet, mire mindhárom kikötő újra működőképes lesz.
A háború hatalmas kárt okozott a globális kereskedelemben, több mint száz hajó rekedt Ukrajna számos kikötőjében.
A háború februári kezdete óta 22 teherszállító hajó rostokol az exportmegállapodásban szereplő három kikötőben – mutatják a Lloyd’s List Intelligence adatai. Közülük 13 horgonyoz Csornomorszknál, hat Odesszában és három Juzsnijnál.
Némelyiknek a fedélzetén még mindig ott a legénység, amely mozgósítható a gabonaexport megkezdésére.
Az ukrán kereskedők tudtak valamennyi gabonát szállítani a Dunán, és ez segített májusban mintegy 1,5 millió, júniusban pedig kétmillió tonnára növelni az exportot, bár ez még mindig kevesebb, mint a fele a havi négy-ötmillió tonnás, háború előtti mennyiségnek – mondja Szvetlana Malis, a Refinitiv fekete-tengeri mezőgazdasági piacokkal foglalkozó elemzője.
A 2021–2022-es gazdasági évben Oroszország mintegy harmincmillió tonna búzát exportált a Refinitiv adatai szerint. Ez 2017 óta a legalacsonyabb szint, részben a szankciók hűtő hatása miatt. Az orosz műtrágyaexport is 25 százalékkal csökkent az év első negyedében az előző év azonos időszakához képest, egyebek mellett a nyugati szankciók miatt – teszi hozzá Malis.
Révhajók és ellenőrök
A három ukrán kikötőbe tartó hajókat kisebb ukrán révhajók vezetik az engedélyezett folyosókon. A teljes műveletet, beleértve a hajók sorba állítását az útvonalon, egy isztambuli Közös Koordinációs Központ fogja felügyelni, amelyben Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ tisztviselői dolgoznak.
Amint a hajók elérik a kikötőt, több tízezer tonna gabonával rakják meg őket, mielőtt visszaindulnának a Boszporusz-szoroshoz, ahol Ukrajna, Oroszország, az ENSZ és Törökország képviselői felszállnak a hajókra, hogy átvizsgálják, fegyverek után kutatva. Valószínűleg az Ukrajnába induló hajókat is ellenőrizni fogják.
„Az erőviszonyok ebben a megállapodásban még mindig Oroszországnak kedveznek” – mondja Anderson, a Dryad hírszerzési vezetője. Az egyezményen kívül eső ukrán kikötők esetében fokozott a támadás kockázata – teszi hozzá.
„Úgy vélem, Oroszország azt akarja, hogy olyan országnak tekintsék, amelyik uralja a narratívát a Fekete-tengeren” – teszi hozzá Anderson.
