Egy év börtönt is kaphat, aki más halálát kívánja kommentben; drágult az autópályadíj; nőtt a minimálbér és a tanárok fizetése; kettővel csökkent a fővárosi választókerületek száma; fiatalkorúaknál is kizárták az elévülést életfogytiglani büntetés esetén – az év első napjával lépett hatályba számos olyan szabályozás, amelyet még a decemberi hajrában szavazott meg a parlament.
Az internetes agresszió visszaszorításáról címmel fogadott el törvényt az Országgyűlés december 17-én, amely január 1-jével lépett hatályba. „Aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos
- halált okozó vagy
- különös kegyetlenséggel elkövetett
büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – olvasható az elfogadott Btk.-módosításban.
Nem büntethető az, aki ezt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas – derül ki a jogszabályból.
Szintén január 1-jével lépett hatályba az a Btk.-módosítás, amely szerint fiatalkorúak esetében sem évül el az életfogytiglannal is büntethető bűncselekmény. A kormánypártok szerint eddig is ez volt a jogalkotói akarat, ugyanakkor a Szabad Európának nyilatkozó ügyvéd szerint a 2012-es Btk. alapján mindenki joggal értelmezte úgy a törvényt, hogy van elévülés, ezért is engedték ki Till Tamás feltételezett gyilkosát, akit azóta ismét letartóztattak.
A választási törvényt is módosította a kormánytöbbség az év végével: átrajzolták a budapesti választókerületek határait, a számuk pedig tizennyolcról tizenhatra csökkent, vagyis a következő parlamenti választáson a fővárosból kettővel kevesebb egyéni képviselő juthat be az Országgyűlésbe. Pest vármegyében kettővel több választókerület jött létre.
Január 1-jével megszűnt a Pénzügyminisztérium, beolvadt a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Varga Mihály volt pénzügyminiszter márciusban veszi át a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját Matolcsy Györgytől.
A parlamenti megemlékezéseket is szigorították január 1-jével: csak a Házbizottság jóváhagyásával lehet tartani. Ezt azután vezették be, hogy a momentumos Bedő Dávid a plenáris ülésen egyperces néma tiszteletadást kért Karsai Dániel alkotmányjogász tiszteletére, ami meg is történt, de utána Kövér László házelnök provokációnak és ízléstelennek nevezte a lépést.
Január 1-jével kilenc százalékkal, 290.800 forintra nő a minimálbér és hét százalékkal, 348.800 forintra emelkedik a garantált bérminimum. Decemberben hároméves bérmegállapodást kötött a kormány a munkáltatókat és a munkavállalókat képviselő szervezetekkel, aminek értelmében jövő januártól 13 százalékkal, 2027. január 1-jétől pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér.
A tanárok és az óvodapedagógusok bére is emelkedik január 1-jével. A kormányzati tájékoztatás szerint a gyakornok fokozatban 21,4 százalékos lesz az emelés, a sáv minimuma bruttó 640.900 forint. A pedagógus I.-ben – szintén 21,4 százalékos emeléssel – 653 ezer forint lesz a minimum. A pedagógus II.-ben 19 százalékot emelnek, 660.400 forint lesz az alsó határ. A mesterpedagógusoknak 13 százalékos emeléssel 716 ezerre nő a minimumfizetésük – foglalta össze még december elején a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
Január 1-jétől hatályos az a kormányhatározat, amely szerint mostantól csak Georgiából és Örményországból fogad Magyarország vendégmunkásokat. A listáról lekerült a Fülöp-szigetek, Vietnám, Indonézia és Mongólia. A vendégmunkások összlétszámát 35 ezer főben maximálták. Azoknak az országoknak, amelyek nem egyeztek meg Magyarországgal arról, hogy visszafogadják az ideérkezőket, „január 1-jétől kampó, onnan mi vendégmunkást nem fogadunk be” – mondta Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján.
Több mint egymilliárd euró, vagyis mintegy négyszázmilliárd forintnyi uniós forrást vesztett Magyarország január 1-jével. A kormány számos reformot hajtott végre, amelyek lehetővé tették bizonyos források feloldását, de december 31-én lejárt a legutóbbi részlet kiadásának határideje. Ez azt jelenti, hogy Magyarország már nem kapja meg a támogatásnak ezt a részét.
Január 1-jével megszűnt az ellenőrzés a magyar–román határon, miután Románia és Bulgária csatlakozott a schengeni övezethez.
