Svédország valamikori csatlakozása jelentősen hozzájárulhat a katonai szövetség sérülékenységének orvoslásához Európa északnyugati részén, a Balti-tengeren.
A világ egyik legfejlettebb tengeralattjáró-flottájával rendelkező ország kulcsszerepet játszhat a tengeri hajózás szabadságának biztosításában konfliktus esetén.
Egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselő kiemelte: a svéd flotta megfelelően fel van készítve erre a környezetre, ami lényegesen megerősíthetné az észak-atlanti szervezet harci képességeit is.
Az átlagosan mindössze mintegy 60 méter mély, ezért tengerészek között időnként „elárasztott rétnek” nevezett Balti-tenger túl sekély az atommeghajtású tengeralattjárók számára, amelyek az amerikai és az orosz flotta legnagyobb részét alkotják.
Stockholm most három fejlett Gotland-osztályú tengeralattjáróval és egy régebbi típussal rendelkezik, utóbbit azonban kivonják a hadrendből, amikor 2027-ben és 2028-ban elkészül két újgenerációs A-26-os.
Ehhez kapcsolódóan: Erdoğan nem támogatja a svéd NATO-tagságot, hacsak Stockholm meg nem állítja a „terroristákat”
Mi teszi olyan erőssé Svédországot?
Elsősorban a tapasztalat. Svédország egészen 1904 óta üzemeltet tengeralattjárókat a Balti-tengeren, és víz alatti aktivitása egyedülálló a szomszédos államok körében.
„Regionális tapasztalattal rendelkezünk, olyan hiánypótló szakértelemmel, amelynek a NATO ma nincs a birtokában” – közölte Fredrik Linden, a tengeralattjáró-flottilla parancsnoka.
A Balti-tengert nem egyszerű kiismerni, számos folyó táplálja, sótartalma is rendkívül eltérő különböző pontokon. Ez mind a tengeralattjárók kormányzására, mind a hang víz alatti terjedésére nagy kihatással van, a sikeres műveletekhez a terepviszonyok nagyfokú ismeretére van szükség.
A svéd tengeralattjárók hetekig is a felszín alatt tudnak maradni. A hagyományos tengeralattjárók a víz alatt akkumulátorról üzemelnek, s legtöbbjüknek néhány nap után fel kell jönniük, hogy dízelmotorjuk újratölthesse az akkumulátorokat.
A fejlett svéd modellek azonban folyékony oxigénnel akár a víz alatt is működtethetik a dízelmotorokat az akkumulátorok újratöltése érdekében, így tovább képesek rejtve maradni.
Ehhez kapcsolódóan: Orosz hadihajókat észleltek az Északi Áramlat környékén a robbanások előtt
Hogyan segíthetnek a jövőben?
Sebastian Bruns, a Kieli Egyetem kutatója úgy vélekedett, hogy a tenger alatti hadviselés már harminc-negyven éven belül vagy akár hamarabb is jórészt autonómmá, távirányításúvá válhat.
A Svédországban átadásra váró két új A-26-os tengeralattjáró nagyobb és sokoldalúbb lesz a Gotland-osztálynál, illetve egyedi, mintegy 1,5 méteres átmérőjű, úgynevezett „multimissziós portállal” fognak rendelkezni. Ez lehetővé teszi a távirányítású, autonóm eszközök, búvárok egyszerű ki- és beengedését.
A szakértő leszögezte, hogy a típus ideális tengerfenéki műveletekre is, például az ott található kritikus infrastruktúra védelmére.
„A tengerfenéki hadviselés ma a legforróbb téma haditengerészeti körökben” – fogalmazott, az Északi Áramlat gázvezetékek tavalyi felrobbantására utalva.
