Jövő héten dönt a kormány a hatósági árbefagyasztással érintett élelmiszerekről és hamarosan az üzemanyagárakról is döntenie kell. Politikai okokból nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni a hatósági árakat, de valamit lépnie kell a kormánynak. Szakértők szerint az egyetlen ésszerű megoldás, ha hónapról hónapra felülvizsgálnák a hatósági árakat, amelyek idővel megközelítenék a valós piaci árakat.
„Meg lehet fogni az inflációt, de annak az az ára, hogy lassul a gazdasági növekedés” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakember szerint várható volt, hogy a kormány nem szünteti meg egy lépésben a néhány alapvető élelmiszerre, az üzemanyagra és egyes banki hitelekre, illetve a rezsiárakra korábban bevezetett hatóságiáras rendszert.
Valamit tenni kell
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy az árstopokról később születik döntés, de eddig úgy tűnik, hogy beváltak. Gulyás Gergely szerint a hatósági árak inflációt mérséklő hatása jelentős, 13 százalék lenne ezek nélkül a fogyasztói árak emelkedésének üteme, amely a hivatalos adatok szerint márciusban 8,5 százalék volt.
Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy a kormányzati árstopról „szakmai és politikai kérdések döntenek" majd. Megjegyezte, hogy külön-külön fogja a kormány megvizsgálni az intézkedéseket, a „komoly közgazdasági összefüggéseket” is figyelembe kell venni.
Virovácz Péter szerint a kormány árstop intézkedése során a társadalmilag kiszolgáltatott réteg érdekeit is figyelembe kell vennie. „Itt a rezsicsökkentett energiaárak a legnagyobb tétel, és ennek komoly költségvetési vonzata is van, miközben a büdzsé alapból kiigazításra szorul. Vagyis mindent lehet, de mindennek meg van az ára” – tette hozzá. Az elemző szerint, ha a kormány az árstop intézkedések meghosszabbításában gondolkodik, annak költésvetési ára lesz, ezért nem mindegy, hogy milyen megoldást választ.
Az elemző szerint kiszámíthatatlan a nemzetközi környezet, nem tudni, hogy meddig tart az orosz-ukrán háború, így a pénzügyi- és gazdasági szankciók. „Nehéz kiszámítani, hogy ennek milyen költsége lesz, de úgy tűnik, hogy a kormány hajlandó ennek az árát megfizetni annak érdekében, hogy az inflációt valamilyen szinten féken tartsa” – tette hozzá.
Közelíteni kell az árakat
Virovácz Péter szerint a középutas megoldás lehetne a legjobb. Ez alatt azt érti, hogy olyan árstop rendszert célszerű kialakítani, amelynek során nem hosszú időre rögzítik az árakat, hanem minden hónapban felülvizsgálják azt.
„A középutas megoldással nem válnának szét túlságosan a piaci és a hatóságilag rögzített árak, és idővel – hónapról-hónapra – közelítenének a valós piaci árakhoz a hatóságilag rögzített árazások” – mondta. Az elemző szerint jó esetben egy idő után a hatósági és a világpiaci ár találkozik és visszatér a piaci árazás Magyarországon. Ezzel a megoldással a kabinet nem ereszti rá hirtelen az inflációt a gazdaságra és a társadalomra.
Virovácz Péter szerint ez lehetne az a köztes megoldás, amellyel a költségvetés problémáját is kordában lehetne tartani és az inflációt is irányítani lehet. „Nyilván részben politikai és részben gazdasági döntések fognak születni, emiatt nehéz megmondani, hogy melyik utat választja a kabinet” – tette hozzá.
Az elemző szerint a legkevésbé fenntartható intézkedés a rezsicsökkentés. A 2012-ben bevezetett intézkedés óta ingadozott a világpiaci gáz- és villamosenergia ára, de Virovácz szerint „alapvetően jól lett belőve”. „Ettől most nagyon elvált a piac, nagyon csekély az esély, hogy visszatérjen a normális árszintre. Kétségtelenül ennek az árstopnak lesz a legnagyobb költségvetési vonzata” – mondta az elemző.
Az élelmiszerek esetében május 1-ig, az üzemanyagoknál május 15-ig tart a 480 forintos hatósági ár, míg a kamatstop június végéig van érvényben. Ha nem lenne szabályozva az üzemanyagok ára, akkor péntektől a kutakon a 95-ös benzin 588, míg a gázolaj 674 forintba kerülne literenként a Holtankoljak.hu adatai szerint.
Nagyot drágultak az élelmiszerek
Raskó György agrárközgazdász az Agrárszektor.hu-nak azt mondta, hogy kizártnak tartja az élelmiszer-árstop teljes felszabadítását. Szerinte a kormány belpolitikai okokból aligha engedheti meg magának, hogy az árbefagyasztás ideje alatt 30-40 százalékkal megugrott szabadpiaci árakat ráengedje a fogyasztókra.
A napraforgó-étolaj literének 700 forint fölött volt az ára az árstop elrendelésekor, annak megszűnésekor pedig nemcsak elérheti, de meg is haladhatja az 1000 forintot is. A második legmagasabb áremelkedés a fentebb már kifejtett okok miatt a csirkemellnél lesz megfigyelhető, ezt fogja követni a sertéscomb.
Raskó György elmondta, hogy egészen más okok miatt, de idén januárban elkezdődött egy áremelkedés a vágósertések árát illetően, és az még most is tart. A hízósertések felvásárlása is kúszik felfelé, a malacé összesen 300 százalékkal nőtt, a sertésé pedig mintegy 70 százalékkal.
A szakember szerint további árfelhajtó hatást képez az energiaárak elszabadulása, az európai uniós állatvédelmi és állatjóléti előírások. A szakember emellett kiemelte azt is, hogy a csirke esetében az előállítási költség 62-65 százalékát a takarmány teszi ki.
„A tápanyaggyártók most még a tavaly olcsóbban beszerzett gabonából készítenek tápot, ez a lehetőség azonban idén már nem fog a rendelkezésükre állni” – mondta a lapnak Raskó György, hozzátéve, hogy a gabonaárak növekedése jó 25-30 százalékot rá fog rakni a tápköltségekre.
„Európában most egy csirkemellfilé-hiányra lehet számítani, hiszen az ukrán termelés kiesett, Franciaországban pedig a madárinfluenza miatt már most 13 millió baromfit kellett leölni. A betegség amúgy Magyarországon és más országokban is megjelent, ennek következtében pedig csökkenni fog az év során a kínálat az európai piacon” – jelezte Raskó György.
