Csaknem háromezer új fertőzöttet regisztráltak szombaton, a 185 újabb halálos áldozattal pedig 8000 fölé emelkedett a koronavírus-járványban elhunytak száma itthon. A karácsonyi lezárásokról csak hétfőn dönt a kormány, a válságkezelésre hivatkozva bejelentették viszont az iparűzési adó megfelezését, ami ellen számos önkormányzat tiltakozott.
Újabb 2967 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést, az elhunytak száma a járvány kezdete óta 8099-re emelkedett, vasárnap reggelre 189 újabb beteg halt meg. Az aktív fertőzöttek száma 197 447, közülük 7022-en szorulnak kórházi ápolásra, és 520-an vannak lélegeztetőgépen.
A védekezési intézkedések után a gazdaságiak egy részét is meghosszabbították
A kormány decemberben további egy hónappal meghosszabbította a védelmi intézkedéseket: a kijárási tilalom és a többi védelmi intézkedés január 11-ig biztosan érvényben marad. Kivétel az idősek vásárlási idősávja, amelyet a karácsony előtti napokban, bizonytalan időre visszavontak. Erre a kormány indoklása szerint azért volt szükség, mert túl nagy tumultust okozna a karácsonyi bevásárlás alatt az üzletekben. A szentestére vonatkozó szabályokról még nem döntöttek, a december 24-én érvényes szabályokat csak hétfőn jelentik majd be. Az viszont már tudható, hogy szilveszterkor érvényben lesz a megszokott, este 8 és reggel 5 óra közötti kijárási tilalom.
Meghosszabbítják a gazdasági válság kezelésére bevezetett intézkedések egy részét is. A hitel-visszafizetési moratóriumot fél évvel, július 1-jéig tolják ki. Február 8-ig kérhető a vállalkozások bértámogatása (amely utólag, december és január hónapok bérköltségét fedezi), a gyermeket nevelő és gyermeket váró családokat pedig 6 millió forintig kedvezményes, maximum 3 százalékos kamatozású lakásfelújítási hitelt igényelhetnek.
A hitelmoratórium meghosszabbítása azoknak rövid távon előnyös lehet, akik jelenleg, jövedelmük csökkenése miatt nem tudják törleszteni az adósságaikat, számukra azonban később, a moratórium lejárta után nehézségeket okozhat, hogy a hitelek kamatai a halasztás ideje alatt tovább ketyegnek, így később magasabb törlesztőrészleteket kell majd fizetniük. A Magyar Bankszövetség ezért azt javasolta az adósoknak, hogy ha jövedelemkiesésük miatt a hiteltörlesztési terhek megfizetése nehézséget okoz, akkor éljenek a moratórium lehetőségével, akik viszont nem esnek bele ebbe a rászorultsági csoportba, jobb, ha végiggondolják, inkább megéri-e a moratóriumban maradás, mint a törlesztés folytatása.
Válságkezelés vagy az önkormányzatok kivégzése?
A kormány szintén a válságra hivatkozva jelentette be, hogy felére csökkentik a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január 1-jétől. A helyi iparűzési adó az önkormányzatok egyik fő bevételi forrása, ezért a polgármestereket igencsak megosztja a bejelentés. A legtöbb önkormányzat most ebből a bevételből működteti a közszolgáltatásokat, a közvilágítástól a hulladékkezelésen át az utak karbantartásán keresztül a nagyvárosi tömegközlekedésig, ebből biztosítanak szociális, gyermekjóléti és egészségügyi ellátást.
Több ellenzéki és független polgármester szerint a lépés az önkormányzatiság kivégzését jelentené Magyarországon, hiszen lényegében megszűnne a települések gazdasági függetlensége, az önkormányzatok pénzügyileg ezután nagyrészt az állami pénzosztástól függenének (ez összefügg egy másik decemberi kormányrendelettel is, amely megtiltja az új települési adókat bevezetését, vagy meglévők emelését). Az önkormányzatok új, kormánytól érkező támogatásáról várhatóan januárban születik majd döntés. Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint emellett enyhíthetnek önkormányzatok forrásbevonására vonatkozó szigorú szabályokon, vagyis az önkormányzatok több hitelt vehetnek fel, és kötvényeket bocsáthatnak ki.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke és gödöllői polgármester Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy „mérhetetlenül visszataszító” az, hogy „a magyarok ezreinek halálát okozó koronavírus-járványt használja ki a miniszterelnök arra, hogy leszámoljon a nem fideszes vezetésű önkormányzatokkal”.
Gémesi azt írta, amennyiben a kormány „továbbra is települések és az önkormányzatok kivéreztetésére használja a járvány okozta súlyos egészségügyi és gazdasági helyzetet, úgy a tiltakozás bármely törvényes formája indokolt és szükségszerű a magyar önkormányzatok és a településeinken élő polgárok számára”.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere hasonlóan nyilatkozott, szerinte Orbán Viktor "...bejelentette a magyar önkormányzatiság kivégzését”. Mint mondta, vállalkozásoknak az adócsökkentés jelent érdemi segítséget, hiszen az adó mértéke meglehetősen alacsony, és a bevétel alapján kell fizetni: aki bajban van, eleve kevesebbet fizet. „Az egyébként is a tönk szélén álló önkormányzatok számára viszont a mai bejelentés maga a kivégzés. Sok települést küld padlóra, taszít kilátástalan helyzetbe, veszélyezteti a közszolgáltatások ellátását. A veszteségben osztozik Budapest is, a Fővárosi Önkormányzat számára ez nagyjából egy Lánchíd árának elvételét jelenti, akkora kiesést, amennyiből a közvilágítást, a köztisztaságot és a zöldfelületek fenntartását fizetjük” – írta a Facebookon a főpolgármester.
Nem segít igazán a kisvállalkozásoknak
A Portfolio korábbi elemzésében szintén arra jutott, hogy az iparűzési adó akkor javasolt egységes felfüggesztése egyáltalán nem hatékony válságkezelő lépés. „Ez az adónem nem tud különbséget tenni azon cégek között, amelyekre pozitívan, illetve negatívan hatott a mostani válság. Ez esetben egyfajta fűnyíróelv érvényesülne és minden vállalkozás támogatásban részesülne, nem csak azok, amelyek valójában rászorulnak a segítségre” – olvasható a portál novemberi elemzésében.
Szerintük egy ilyen lépés nem nyújt célzott támogatást azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ténylegesen bajba kerültek, sőt, a legnagyobb nyertesei valójában a nagyvállalkozások lehetnek: a Magyarországon működő top 15 vállalkozás részesülne a hipa-elengedés közel 10 százalékából.
Az iparűzési adó felfüggesztését idén egyszer már felvetette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (ők egy évre 100 százalékban elengedték volna az adót), ekkor még a fideszes polgármesterek is elutasították az ötletet. Orbán bejelentése után a már máshogy vélekedtek: Szita Károly, Kaposvár fideszes vezetője szombaton azt írta közleményben, hogy „a kis- és középvállalkozások adójának megfelezése egyszerre szolgálja a munkahelyek megtartását, újabbak teremtését, a gazdaság megerősítését és az emberek védelmét.” Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester valamivel óvatosabban fogalmazott, Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy a „drasztikus bevételkiesés és a védekezésre fordított jelentős költségek ellenére” a megyei jogú város a költségvetés tekintetében is stabilan zárja a 2020-as esztendőt. Szerinte az adózár „átmeneti” átalakításának hatását „nyugodtan értékelni kell; a bevételkiesés mértékét pontosan ki kell számolni, hatásait pedig át kell gondolni, és ha ezekről szükséges, akkor egyeztetni kell a minisztériumokkal.”
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
