Bod Péter Ákos szerint több rossz jelet is mutat a készülő, új korrupcióellenes hatóság, az csak az egyik, hogy a kormány politikai szemponttal érvel a szakemberek kiválasztásánál. A szervezet vezetőit kiválasztó bizottságról kizárólag önéletrajzok alapján döntött az állam, ismeretlen szempontrendszer alapján. A Transparency International támogatottjai, köztük Bod Péter Ákos ide nem kerültek be. A volt jegybankelnök és Orbán egykori főtanácsadója komikusnak tartja a kormányszóvivő kijelentését, hogy ő baloldali pártokhoz kötődne.
A kormány az EU-s támogatások mielőbbi megszerzése érdekében sem hajlandó csatlakozni az önálló nyomozásra is jogkörökkel bíró Európai Ügyészséghez. Viszont rohamléptekben próbál összerakni egy új hazai korrupcióellenes hivatalt, hogy megnyugtassa az uniós támogatások magyarországi ellopásának jelentős kockázatai miatt aggódó EU-s vezetőket.
Az újabb hivatal Integritás Hatóság néven fut majd, és kezdésnek nyílt pályázaton kerestek közpénzügyekhez jól értő szakembereket abba a bizottságba, amely az Integritás Hatóság majdani vezetőit kiválasztja.
A nyílt pályázatra nyilvánosan is ajánlott három főt a harminchárom jelentkező közül a Transparency International is.
- Bod Péter Ákos egykori jegybankelnököt,
- Marschall Miklóst, a Transparency International korábbi regionális igazgatóját és
- Jancsics Dávidot, a University of San Diegón tanító korrupciókutatót.
Végül egyiküket sem választották be az említett bizottságba. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint ez nem meglepő, mert ők „ baloldali-liberális pártokhoz kötődnek”.
Bod Péter Ákos a Szabad Európának elmondta, hogy szerinte Kovács jobban tette volna, ha csendben marad. Elvégre „teljes félreértése az egész ügynek, és nem jó jel”, ha a kormányszóvivő politikai érvet próbál használni a kiválasztási folyamatnál.
„Kinek mi köze a politikai nézeteimhez? A kiírásban az volt a kérdés, hogy van-e vonatkozó tudományos munkásságom és vezetői tapasztalatom. Az nem volt odaírva, hogy szeretem-e a miniszterelnök urat” – mondta el Bod Péter Ákos.
Hozzátette: komikusnak tartja Kovács kategorizálását, nézetrendszere ismert és nem nagyon változott, amióta a jobbközép MDF színeiben a közéleti színtérre lépett. Ennél a hivatalnál pontosan annak kellene örülni, ha a jelöltek között van olyan is, aki korábban bírálta a kormányt.
„Ha 33 jelölt versenyéből nem kerülnek be a Transparency támogatottjai, az egy dolog, lehet azt mondani, hogy voltak jobbak” – fogalmazott a korábbi jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem jelenlegi tanára. De azok nem jó jelek, hogy létrehoznak egy új korrupcióellenes intézményt, amelynek a kialakítását nem előzte meg részletes társadalmi vita, majd politikai érvet használ a kormány a kiválasztásnál.
Illetve nem teljesen világos jelenleg az sem, hogy pontosan milyen jogkörei lesznek a bizottságnak és az új szervezetnek. Bod Péter Ákos jelen állás szerint úgy értelmezte, hogy ha az új intézmény tudomására jut, hogy valamelyik magyar hatóság – például az ügyészség – nem úgy járt el, ahogy kellene, legfeljebb felkérheti majd őket, hogy mégis járjanak el rendesen.
A közgazdász szerint alapjáraton az lett volna a legértelmesebb, ha új hivatal helyett a magyar kormány csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Az előbb leírt hatóság nyilvánvalóan nem lehet egyenértékű a csatlakozással.
Bod Péter Ákost egyébként 2006-ban Orbán Viktor még közös miniszterelnök-jelöltnek ajánlotta az MDF-nek a két választási forduló között. Dávid Ibolya, az MDF akkori vezetője azonban elutasította a javaslatot. Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején Bod Péter Ákos a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadója volt.
Megkérdeztük Kovács minisztériumát, mi alapján gondolja a kommunikációs államtitkár baloldali pártokhoz szorosan kötődőnek Bod Péter Ákost, illetve ha például a Fideszt vagy az MDF-et gondolják baloldali-liberális pártnak, azt indokolják meg. Közreadjuk, amint válaszolnak.
Marschall Miklós köszönte, de nem akart külön foglalkozni már az üggyel, mindenki figyelmébe ajánlotta a közösségi médiában megjelent értékelését. Ezt alább olvashatja.
Bod Péter Ákos elmondása szerint a kiválasztás szakmai része egy önéletrajz és egy publikációs lista beküldéséből állt. Semmilyen további forduló nem volt, arról sem jeleztek vissza, hogy megkapták-e az önéletrajzot. Csak a végén közölték, hogy hol lehet megnézni a kiválasztottak névsorát.
Végül az említett bizottságba két jogászt és egy közgazdászt választottak be – írta meg a Népszava. Az 53 éves Pataki Balázs jelenleg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felügyelőbizottsága mellett működő titkárságon dolgozik. Pályáját Budapesten a KPMG tanácsadócégnél kezdte. Egy ügyvédi irodában folytatta a munkát, mielőtt 2002-től az Európai Bizottságnak dolgozott különböző feladatkörökben.
A 45 éves Halász Zsolt Ákos szintén jogász, korábban más állami szervezetek mellett 2001–2002 és 2010–2013 között is a Magyar Fejlesztési Banknál munkálkodott az elnök-vezérigazgató titkáraként, illetve titkárságvezetőjeként. 2013 után az EBRD alelnöki tanácsadója volt, utána pedig a „magyarországi finanszírozási ügyletek előkészítését támogatta” a banknál. 2018-ban hazajött, azóta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pénzügyi jogi tanszékének vezetője.
A 48 éves Tátrai Tünde közgazdász és jogász, 1997 óta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A kilencvenes évek végétől 2007-ig dolgozott az akkori Miniszterelnöki Hivatalnál több beosztásban, legutoljára jogi és közbeszerzési tanácsosként. Vele egyébként a korrupció ellen küzdő Transparency International is dolgozott korábban közbeszerzési ügyeken, őt a szervezet és Bod Péter Ákos is felkészült szakembernek tartja.
