Koszovóban a hatóságok lerohanták az önkormányzatok irodáit tíz, Szerbia támogatását élvező térségben. A kormány már jó ideje sürgeti az úgynevezett párhuzamos intézmények bezárását, amelyek Belgrád befolyását biztosították korábbi tartományában.
Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter azt mondta: a január 15-i razziák célja véget vetni „Szerbia párhuzamos és bűnöző önkormányzatai és intézményei korszakának a Koszovói Köztársaságban”.
A februári koszovói parlamenti választásokat megelőző razziákban érintett települések közé tartozik Lipjan, Obilić, Pristina, Fushë-Kosova (Rigómező), Vučitrn, Novo Brdo, Kamenica, Viti, Rahovec és Skenderaj – tette hozzá.
Az észak-koszovói szerbeket évtizedek óta Belgrád és párhuzamos struktúrái irányítják a régióban, beleértve a szerb bankokat, a nyugdíjrendszert és a munkanélküli-segélyt. A koszovói hatóságok szerint e szerb intézmények munkája – ami már 1999, a háborút követő időszak óta folyik – törvénytelen.
Tavaly a kormány lépéseket kezdett tenni a párhuzamos struktúrák felszámolására, hogy Pristina a lehető legnagyobb mértékben kiterjeszthesse a hatalmát északon. Kivezették a szerb fizetőeszközt, a dinárt, és euróval helyettesítették. Sok szerb kapta a fizetését vagy a nyugdíját dinárban.
Belgrád soha nem ismerte el Koszovó Pristina által 2008-ban kikiáltott függetlenségét, ma is fel-felcsap az erőszak, és előfordulnak összetűzések a koszovói hatóságok és a több tízezer észak-koszovói szerb között egy olyan térségben, amely még mindig nem heverte ki a brutális háborúkat és a kilencvenes évek etnikai tisztogatásait.
Miloš Vučević szerb miniszterelnök közölte, hogy figyelemmel követik a koszovói helyzet alakulását. „Minden intézkedést meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megvédjük a szerb lakosságot Albin Kurti miniszterelnök újabb támadásaitól, aki a jelek szerint a választásokat megelőző kampányában nem áll le a rossz bánásmóddal népünkkel szemben.”
Marko Durić szerb külügyminiszter hozzátette: „Ezek az agresszív lépések nem csupán intézmények elleni támadást jelentenek, hanem nyílt kísérletet is a koszovói szerbek kollektív jogainak és identitásának aláásására.”
A koszovói kormány azzal töltötte az elmúlt év nagy részét, hogy kigyomlálja a szerb befolyást sok szerb mindennapi életéből. Ez aggodalmat váltott ki nyugati partnereiből, akik attól tartanak, hogy az ilyen egyoldalú lépések szükségtelen nehézségeket okoznak alig egy nemzedéknyi időre a keserű etnikai vérontástól. Pristina azt állítja, hogy csupán az alkotmányos rendnek próbál érvényt szerezni.
Koszovó és Szerbia 2011 óta tárgyal a helyzet normalizálásáról az EU felügyeletével folyó brüsszeli párbeszéd keretében. 2023 elején megállapodásra jutottak bizonyos normalizációs lépésekről, de a legfontosabb elemei továbbra sem teljesültek. Koszovó ragaszkodik ahhoz, hogy először írják alá a megállapodást, jóllehet az EU szerint így, az aláírástól függetlenül is kötelező a felekre nézve.
A többségében albán nemzetiségű Koszovót külföldi partnerei – köztük az Egyesült Államok és az EU – egyre többször bírálják a szerb etnikai kisebbség mindennapi életét érintő egyoldalú és koordinálatlan fellépései miatt.
Belgrád, valamint az EU és az Egyesült Államok tisztviselői szorgalmazzák, hogy Pristina teremtse meg egy olyan szövetség létrehozásának jogi alapját, amelyben a szerb többségű önkormányzatok tömörülnének. Ezt Pristina már több mint egy évtizede megígérte.
