Reneszánszát éli az erkölcsi bizonyítvány intézménye. Nem csak a munkáltatók ragaszkodnak ahhoz, hogy büntetlen előéletű legyen az új munkatárs, tiszta erkölcsi kell ahhoz is, ha valaki külföldön szeretne letelepedni. Csak tavaly több mint 460 ezer ilyen igazolást igényeltek Magyarországon.
„Sajnos a magyar társadalomban igen magas a büntetett előéletűek száma, és sok munkakör kizárja az alkalmazásukat” – mondta a Szabad Európának Nógrádi József, a Trenkwalder állásközvetítő cég kereskedelmi igazgatója. Szerinte főleg a szellemi vagy olyan munkakörökben van nagy jelentősége, ahol nagy értékű vagyontárgyak, bizalmas információk cserélnek gazdát, illetve fontos döntések születnek.
„Biztonsági területeken, stratégia fontosságú cégeknél, főleg bizalmi pozíciókban, állami szektorban, vezető beosztásnál mind a mai napig elengedhetetlen az erkölcsi bizonyítvány” – tette hozzá.
A szakember szerint az erkölcsi bizonyítvány maradt sok esetben az egyetlen olyan forrás, amely valamilyen szinten hitelt ad a jelölt állításainak. „Egy önéletrajz vagy egy LinkedIn-profil nem garancia az állítások valódiságára, nem beszélve a bizonyítványok hamisításáról, ami ismert személyek kapcsán rendszeresen megjelenik a sajtóban is” – mondta.
Tavaly több mint 464 ezer hatósági erkölcsi bizonyítványt igényeltek, ami százezerrel kevesebb, mint a rekordnak számító 2017-es esztendő, amikor 560 ezer, a büntetlen előéletet igazolni hivatott dokumentumot kértek a magyar állampolgárok. A csökkenés nagyrészt annak köszönhető, hogy 2019-ben az uniós előírásoknak megfelelően szigorodott a személyes adatok védelme. Mint ismert, 2018-tól kezdték alkalmazni az általános adatvédelmi rendeletet, a GDPR-t, ennek következményeképpen 2019-ben a magyar A munka törvénykönyve is módosult.
A GDPR lehetőséget adott a munkahelyi adatkezelés átalakítására, így a hatósági erkölcsi bizonyítványokkal kapcsolatos személyiségi jogok tisztázására. Korábban az volt a gond, hogy a munkáltatók egy része minden pozíció esetében kérte a tiszta erkölcsit a leendő munkavállalótól, míg mások nem akartak vagy mertek, nehogy törvényt sértsenek.
Kell a papír
Ezzel kapcsolatban Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje korábban azt mondta, hogy egyes munkáltatók szinte valamennyi munkakör esetén az alkalmazás általános előfeltételének tekintették a feddhetetlenséget igazoló erkölcsi bizonyítvány becsatolását. A szakértő szerint arra is volt gyakorlat, hogy a munkáltató két-három évente bekérte, vizsgálva, hogy vajon továbbra is megbízhat-e a munkavállalóban.
Az új szabályok szerint az erkölcsi bizonyítványt kérő munkáltatóknak előzetesen meg kell határozniuk, hogy az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást. Csak olyan munkaköröket sorolhatnak ide, ahol törvény által védett titok, törvényben meghatározott munkáltatói érdek (például lőfegyver használata) vagy a munkáltató jelentős vagyoni érdeke sérülne abban az esetben, ha tiszta erkölcsi bizonyítvány nélkül alkalmazná.
A munkáltatók azoktól az alkalmazottaktól kérhetnek erkölcsi bizonyítványt, akik pénzkezeléssel foglalkoznak, rendelkeznek utalványozási, szerződéskötési vagy aláírási joggal, esetleg rendszeresen nagy értékű vagyontárgyakat kezelnek, továbbá vagyoni kárt okozni képes informatikai rendszerekhez van hozzáférésük. Ha egy cég belső szabályzata nem sorolja fel a jogszabályi feltételeknek megfelelő munkaköröket, nem kötelezheti erkölcsi bizonyítvány beszerzésére munkavállalóját. De nem csak munkavégzés miatt lehet szükség az erkölcsire.
Mi az az erkölcsi?
A hatósági erkölcsi bizonyítvány egy olyan dokumentum, amely a büntetlen (vagy büntetett) előéletet igazolja a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján. Kérésre tartalmazza azt is, hogy az illető nem áll-e a közügyektől vagy bizonyos foglalkozásoktól eltiltás hatálya alatt. Erkölcsi bizonyítványt bármely természetes személy kérelmezhet lakóhelytől és állampolgárságtól függetlenül postai úton, elektronikusan vagy a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton személyesen is.
„Bizonyos munkakörök betöltése, külföldi országokban a tartózkodásiengedély-, illetve vízumigénylés, banki hitelek, továbbá pályázatokon való részvétel miatt igénylik a legtöbben a hatósági erkölcsi bizonyítványt” – mondta a Szabad Európának Bátki Pál büntetőjogász.
A szakember szerint az erkölcsi bizonyítvány csak egy a sokféle bűnügyi nyilvántartásból, és arról nyújt információt, hogy az illető szerepel-e a bűntettesek nyilvántartásában.
Ez sokkal szűkebb körű, mint maga a bűnügyi nyilvántartás, amely a bűntettesek nyilvántartásán túl a kényszerintézkedés hatálya alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, az ujjnyomat és fénykép, illetve a DNS-profilok nyilvántartásából áll.
Az ügyvéd szerint ha valaki például gyanúsítottja egy bűncselekménynek, akkor ugyan bekerül a bűnügyi nyilvántartásba büntetőeljárás alatt álló személyként, de az erkölcsi bizonyítvány szempontjából lényeges bűntettesek nyilvántartásába csak akkor, ha jogerősen elítélik.
Többféle nyilvántartás van
„A bűnügyi nyilvántartás még olyan személyek adatait is tartalmazhatja, akiknek soha semmi közük nem volt bűncselekmény elkövetéséhez, ugyanis ebben kell rögzíteni a bűncselekmények helyszínén talált minden ujjlenyomatot is” – tette hozzá.
Bátki Pál szerint az erkölcsi bizonyítvány legtöbbször azt az igazolást tartalmazza a kérelmező számára, hogy a „bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel”. Ilyet igazolást az kaphat, aki büntetlen előéletű, vagy büntetett előélet esetén már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
Az ügyvéd szerint a gyakorlatban nem kötelezi bármelyik munkáltató leendő dolgozóját erkölcsi bizonyítvány bemutatására. Az ezt szabályozó törvény írja elő, hogy melyik szakmák vagy tevékenység esetén kötelező a „tiszta előélet” igazolása, de a munkáltató adott esetben dönthet úgy, hogy megköveteli az erkölcsi bizonyítványt.
„Nem kerül be a nyilvántartásba mindenki, aki rossz fát tesz a tűzre. Pénzbüntetés és közérdekű munka például nem eredményez büntetett előéletet, de a felfüggesztett és a letöltendő szabadságvesztés már igen” – tette hozzá Bátki Pál.
Ha valakit jogerősen elítéltek, az nem jelenti azt, hogy soha nem kaphat már tiszta erkölcsi bizonyítványt.
„Tapasztalatom szerint azok közül, akik frissen jönnek ki a börtönből, sokan autómosókban helyezkednek el” – mondta a Szabad Európának Gerő Tamás ügyvéd. Ekkor már letöltötték a büntetésüket, de még évekig szerepelnek a nyilvántartásokban. Egy idő után viszont mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Ha öt évnél nem volt hosszabb a börtönbüntetés, akkor a szabadulást követően tíz évig szerepel a nyilvántartásban, így látható, hogy büntetett előéletű.
„A mentesülés nem utólagos ártatlanságot eredményez, mert nem terjed ki a mentesítés előtti hátrányos jogkövetkezményekre, inkább a jövőre nézve érvényesül” – mondta az ügyvéd.
Ehhez kapcsolódóan: Minden 11. kérelmezőnek kegyelmet adott tavaly Novák Katalin
Kegyelem
A mentesülésnek több módja van: törvényi, bírói, illetve kegyelmi mentesülés. A törvényi mentesülés egy idő után magától (a törvény erejénél fogva) beáll. „Ha valaki felfüggesztett büntetést kapott, és lejár a próbaidő, kaphat már tiszta erkölcsi bizonyítványt” – tette hozzá. Az ügyvéd szerint a bírói mentesítés lerövidítheti ezt az időszakot, általában felére, illetve a bíró kérelemre dönthet úgy is, hogy például felfüggesztett börtönbüntetés esetén már előre mentesíti az elítéltet.
A kegyelmi mentesítés jogát a köztársasági elnök gyakorolja. „Kegyelmi jogköréből fakadóan bárkit bármely időpontban mentesíthet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, lehetővé téve, hogy erkölcsi bizonyítványt kapjon” – mondta Gerő Tamás.
A mentesülés ideje felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napja, letöltendő szabadságvesztés esetén pedig a büntetés hosszától függ: három–tíz év is lehet. „Ha valakinek tehát lejár a büntetése, még évekig szerepel a nyilvántartásban, így nem kaphat tiszta erkölcsi bizonyítványt” – tette hozzá.
De további szigorú szabályok is léteznek. „Ahhoz, hogy valaki vagyonőr legyen, nem elég a tiszta erkölcsi, a bűnügyi nyilvántartásban sem szerepelhet a neve. Vagyis a börtönbüntetést követően évekig esélye sincs ilyen munkakörben állást vállalni” – mondta az ügyvéd, aki szerint viszont taxisként el tud helyezkedni egy frissen szabadult.
Gerő Tamás szerint ha valakit kiskorú veszélyeztetése miatt ítélnek el, a későbbiekben nem végezhet kiskorúak foglalkozásával kapcsolatos munkát. Speciális szakmák esetében egy sima munkahelyi megrovást is három évig nyilván kell tartani, közügyektől való eltiltás alatt állók pedig nem indulhatnak a választásokon. (Ezt közben felülírta az élet, miután kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök egy pedofil büntetőügyben az elkövetőt segítő személyt tavaly tavasszal mentesített a foglalkozástól való eltiltás hátrányos jogkövetkezményei alól. Az államfői kegyelemnek köszönhetően ismét foglalkozhat kiskorú gyermekekkel, hiszen törlik az erkölcsi bizonyítványok esetében érvényes nyilvántartásból.)