Az EU szerdán szavaz bevándorlási politikájának átfogó átalakításáról, ami jelentősen megnehezítené a menedékkérők belépését, és megkövetelné az unió valamennyi országától a felelősség megosztását.
Az Európai Parlament egy sor olyan jogszabályról dönt, amelyek az unió migrációs és menekültügyi paktumát alkotják majd az Európai Bizottság először 2020 szeptemberében bemutatott javaslata alapján.
A változtatásokhoz többéves feszültséget és megosztottságot kellett leküzdeniük a tagországoknak. Ha teljes egészében elfogadják, 2026-tól léphet hatályba a reform.
Az Európai Unió több külső országgal is kötött megállapodásokat, hogy megpróbálja csökkenteni az Európába igyekvő migránsok számát.
A kétirányú megközelítés hátterében az áll, hogy a 27 tagú EU-ban megnőtt a menedékkérelmek száma – tavaly elérte az 1,14 milliót, ami 2016 óta a legmagasabb szint.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex szerint az illegális migránsok száma is nő, tavaly 380 ezer volt.
Ehhez kapcsolódóan: Veszélyesebb, mint valaha – 63 ezer migráns halt meg egy évtized alatt
A migrációs és menekültügyi paktumot nagyon különböző okok miatt, de egyaránt ellenezte a szélsőjobb, a szélsőbal és néhány szocialista törvényhozó.
„Az évekig tartó holtpont után az új migrációs szabályok lehetővé teszik, hogy visszaszerezzük az ellenőrzést külső határaink felett, és csökkentsük az EU-ra nehezedő nyomást. Az állami hatóságoknak és nem az embercsempészeknek kell eldönteniük, hogy ki léphet be az Európai Unió területére” – mondta Manfred Weber, a legnagyobb európai parlamenti képviselőcsoport, a jobbközép Európai Néppárt vezetője.
Civil és bevándorlókat segítő jótékonysági szervezetek szólaltak fel a reform ellen, különös tekintettel a határ menti létesítmények létrehozására, a menedékkérők elhelyezésére és a jogosulatlannak ítélt személyek gyors visszaküldésére – ezek aggályaik szerint szisztematikus internáláshoz vezethetnek.
A reform javarészt megtartja azt a most is érvényben lévő alapszabályt, hogy az az EU-ország felelős az ügyéért, amelybe elsőként érkezik a menedékkérő, de hozzárendel ehhez egy „szolidaritási mechanizmust”, amely előírja, hogy minden EU-tagországnak segítenie kell a migrációs frontvonalban lévő országokat, például Olaszországot és Görögországot a menedékkérők egy részének befogadásával vagy egyenértékű pénzügyi hozzájárulás nyújtásával, amikor különösen nagy rajtuk a nyomás.
Ehhez kapcsolódóan: Meghosszabbította a kormány „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”
Gyúlékony téma
Fabienne Keller francia centrista parlamenti képviselő, aki az egyik jogszabályi szöveg útját egyengette, „nagyon kiegyensúlyozottnak” nevezte a paktumot, és „nagy előrelépésnek a jelenlegi helyzethez képest”.
„A határeljárások révén jobban ellenőrizhetők az illegális migrációs áramlások, és nagyobb a szolidaritás” – mondta.
Ugyanakkor elismerte, hogy ez „nagyon gyúlékony téma”, és bírálta a szélsőjobboldali törvényhozókat, amiért „mindenkiben pánikot próbálnak kelteni” a változások miatt.
A parlamenti szavazás nem az utolsó lépés lesz a paktum szempontjából, ugyanis meg kell még határozni az eljárások technikai megvalósításának módját – mondta Keller –, például azt, hogy miképp szervezik meg és látják el megfelelő erőforrásokkal, tolmácsokkal és rendőrökkel a határokon létrejövő központokat.
A másik ellentmondásos pont a menedékkérők biztonságos harmadik országokba küldéséről szóló rendelkezés.
Ehhez kapcsolódóan: Meloni bemutatja: terv a migráció megfékezésére az Olaszország–Afrika-csúcson
Raphaël Glucksmann baloldali francia törvényhozó szerint „ez lehetővé tenné, hogy a menedékkérőket, akik valamelyik uniós országban kapnának menedékjogot, tranzitországokba küldjék”.
A képviselő bírálta azt a kompromisszumot is, amely szerint egyes EU-tagországok kiegyenlíthetik a szolidaritási mechanizmus keretében fennálló pénzügyi kötelezettségeiket, ha segítenek egy másik EU-tagállamnak a szigorított határbiztonság finanszírozásában.
„Ez fenntartja a biztonságos harmadik ország elképzelését olyan országok esetében is, amelyek csak névleg biztonságosak – mondta. – Ez újabb lépés a határaink kiszervezése felé.”
A szélsőjobboldalon Jean-Paul Garraud francia törvényhozó úgy véli: „Az EU külső határai olyanok, mint a szita, és ennek megváltoztatására nem történt semmi.”
A szélsőjobb által támogatott változtatások egyike egy olyan rendszer, amely az Eurodac nevű EU-adatbázisba továbbítja minden érkező menedékkérő biometrikus adatait – mondta, bár hozzátette, hogy ez nem sokat segít a tömeges illegális bevándorlás megállításában.
„Ezek a mechanizmusok csak ködösítésre jók – vélekedett. – Hatástalanok lesznek, és a migrációs áramlások mértéke miatt nem is alkalmazhatók.”
