Az árszintkülönbségektől megtisztított egy főre jutó GDP és fogyasztás alapján, valamint a minimálbér és az átlagbér tekintetében is leelőzte Románia Magyarországot, ezek a mutatók azonban az átlagot jelölik, érzéketlenek a szóródásra – mondta Oblath Gábor közgazdász azzal a vitával kapcsolatban, hogy Románia tényleg elhúzott-e Magyarország mellett.
„Aki azt érzi, a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – válaszolta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben Komjáthi Imre MSZP-elnök azonnali kérdésére, amelyben az ellenzéki képviselő azt tudakolta a kormányfőtől, hogy most is óriásplakátra írná-e, hogy Magyarország jobban teljesít. Azt is mondta, hogy Románia és Szlovákia is elhúz Magyarország mellett. Erre reagált Orbán Viktor azzal, hogy oda lehet költözni, majd beszámolni az ottani tapasztalatokról. Mindketten a KSH és az Eurostat statisztikáit említették, amelyekkel a saját igazukat próbálták alátámasztani.
Oblath Gábor közgazdász szerint semmi alapja nincs Magyarországnak és Orbán Viktornak arra, hogy fölényeskedjen Romániával szemben. Az egyik fontos kérdés szerinte, hogy időben hogyan teljesít Magyarország és Románia egymáshoz viszonyítva, például 2010-hez képest milyen volt a fejlődés, gyorsabban vagy lassabban fejlődött-e Magyarország, mint Románia. A fejlődést általában nem a bruttó hazai termék (GDP) növekedésével, hanem az egy főre jutó GDP-vel szokták jellemezni, mert ez jobban kifejezi az állampolgárok jólétét, bár a GDP nem igazi jóléti mutató. Ha időben nézzük, akkor teljesen egyértelmű, hogy a román gazdaság jóval alacsonyabb szintről, de lényegesen gyorsabban növekedett, gyorsabban emelkedett az egy főre jutó GDP, mint Magyarországon. Ezzel kapcsolatban semmiféle kétség nem lehet – mondta a Szabad Európának a Kopint-Tárki gazdaságkutató intézet tudományos tanácsadója.
Mint mondta, 2024-re még nincs adat, a legutolsó 2023-ra vonatkozik, hogy Magyarország és Románia hogyan áll egymáshoz viszonyítva fejlettségi szinten. Ahhoz, hogy ezeket a számokat reálértelemben lehessen összehasonlítani, az úgynevezett vásárlóerő-paritást szokták használni, ami arra jó, hogy kiszűri az országok közötti árszintkülönbséget.
2023-ban a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szintjét tekintve Románia lehagyta Magyarországot. Hosszú ideig Romániában alacsonyabb, aztán egy-két évig hasonló volt az egy főre jutó fejlettségi szint, mint Magyarországon, de a legutolsó, 2023-as adat szerint az egy főre jutó román GDP az EU27-ek átlagának nyolcvan százalékán állt vásárlóerő-paritáson számítva, míg Magyarország az unió átlagának 76 százalékán. A lengyelek is nyolcvan százalékon vannak, a csehek 91 százalékon, a szlovákok 73 százalékon – ismertette.
Ezzel a fontos mutatószámmal mérve Románia lehagyta Magyarországot – jelentette ki. Ami bizonytalanságot kelthet szerinte, az a nehezen megmagyarázható árszintkülönbség, ami Magyarország és Románia között van. Úgy vélte, ez főleg azzal függ össze, hogy az élelmiszerek nagyon olcsók Romániában, és van, aki kételkedik abban, hogy jól mérik a román árszintet. Mindenesetre az, hogy Románia lehagyta Magyarországot, részben abból is következik, hogy az árszintje sokkal alacsonyabb, mint a magyar. Ezek a mutatók az átlagot jelölik, és érzéketlenek a szóródásra. Tehát arról, hogy ezek milyen szélsőségek mellett alakulnak ki, nem szólnak a mutatók.
„Ugyanakkor ha az életszínvonalat a fogyasztás szintje alapján próbáljuk összehasonlítani, abban Románia már réges-rég lehagyott bennünket. Az egy főre jutó fogyasztás szintjében már 2019 körül lehagyta Magyarországot, és ez nem csak magyar-román összehasonlításban érvényes. Általában is az egy főre jutó fogyasztás szintje Magyarországon a legalacsonyabb az uniós tagországok közül, még Bulgáriáénál is alacsonyabb. Úgyhogy nem tudom, mire gondolt a miniszterelnök, hogy mit fog Romániában találni az, aki odamegy” – fogalmazott Oblath Gábor.
Az átlagbért és az átlagnyugdíjat is lehet számítani vásárlóerő-paritáson. Mivel Romániában alacsonyabb az árszint, mint Magyarországon, ha euróról áttérünk a reál-összehasonlításra, vásárlóerő-paritásra, akkor magasabb lesz az átlagbér; a legutolsó adat szerint euróban egy nagyon kicsit magasabb Magyarországon, mint Romániában, de ha vásárlóerő-paritáson hasonlítjuk össze, akkor Romániában magasabb az átlagbér vásárlóértéke, mint Magyarországon – mondta a tudományos tanácsadó.
Érdemes megnézni a termelékenységi szinteket, amit az egy foglalkoztatottra jutó GDP-vel mérünk. Magyarország ebben is elmarad Romániához képest, ami régebb óta fennáll – tette hozzá. „Azt biztosan meg lehet mondani, hogy Ausztriában jobban élnek, mint Magyarországon, mert akkora a fejlettségi különbség, de amikor plusz-mínusz öt-tíz százalékos különbségről van szó, nagyon nehéz ezt megítélni. Semmiképp nem mondanám azt, amit a miniszterelnök sugallt, hogy kizárható, hogy Romániában nagyobb a jólét vagy magasabb a fejlettség. A gazdasági mutatók azt jelzik, hogy nagyon gyors fejlődés volt Romániában, és a legfrissebb adatok szerint egy kicsit lehagytak bennünket, de amikor ilyen kis különbségekről van szó, nehéz eldönteni, hogy az egyik vagy a másik a fejlettebb, az egyik vagy a másik országban nagyobb a jólét.”
Szerinte az is elég fontos és figyelemfelkeltő, hogy ahhoz viszonyítva, hogy mennyivel magasabb jövedelmi és fejlettségi szinten állt Magyarország Romániához képest tíz-tizenöt évvel ezelőtt, nagyon imponáló az a fejlődés, ami Romániában tapasztalható, az pedig szerinte nem vitatható, hogy nagyon közel áll a két ország egymáshoz.
