Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Közös francia–német diplomáciai tiltakozó jegyzék követte Orbán Balázs szavait 1956-ról


Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke a tihanyi Tranzit fesztiválon 2024. augusztus 23-án
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke a tihanyi Tranzit fesztiválon 2024. augusztus 23-án

Julia Gross német nagykövet szerda este a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a magyar kormány letért a két nép barátságának útjáról, a svéd NATO-csatlakozás késleltetése pedig egyszerű színjáték volt. A Magyarországon is termelő német autógyárak vezetői pesszimisták az autóipar üzleti kilátásait illetően.

Orbán Viktor politikai igazgatójának szavai arról, hogy Magyarország nem védekezne egy orosz támadás esetén, az egész NATO-ra nézve felháborítók – a Szabad Európa információi szerint ezt tartalmazza az a közös szóbeli tiltakozás, amelyet a budapesti francia és német nagykövet fogalmazott meg. Mint ismert, Orbán Balázs a Mandiner podcastjában azt mondta: „Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát.”

Orbán Balázs utólag bocsánatot kért azért, mert „félreérthetően fogalmazott”, és azt mondta, ő is ott harcolna fegyverrel a kezében, ha Oroszország megtámadná Magyarországot, Orbán Viktor pedig előbb szokásos reggel rádióinterjújában, majd a parlamentben is kiállt politikai igazgatója mellett, igaz, azzal a megjegyzéssel, hogy Orbán Balázs hibát követett el, amikor így fogalmazott.

Visszhangok

A hazai közvélemény elsősorban 1956 emlékének megsértése miatt háborodott fel (bár Bencsik András, a Demokrata című hetilap orosz nagykövet által is nagyra értékelt főszerkesztője sietett kijelenteni, hogy ő éppen úgy gondolja, mint Orbán Balázs, és 1956 áldozata hiábavaló volt), Magyar Péter pedig jó érzékkel kihasználta a helyzetben rejlő politikai lehetőséget, és bejelentette, hogy a Tisza Párt szimbóluma ezentúl az 1956-os lyukas nemzeti lobogó lesz.

Ehhez kapcsolódóan: Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról

A Szabad Európa információi szerint ugyanakkor NATO-szövetségeseink ingerküszöbét is elérték Orbán Balázs szavai. Mint megtudtuk,

Julia Gross német és Jonathan Lacôte francia nagykövet közösen fogalmazott meg úgynevezett demarsot, azaz szóbeli diplomáciai jegyzéket.

Ebben információink szerint az áll, hogy amennyiben Magyarország NATO-tagállamként valóban így áll a közös védelem kérdéséhez, az ellentétes a katonai szövetség szellemiségével, és sértő a többi tagra nézve. (A nemrég kinevezett francia diplomatának egyébként fordítás sem kellett Orbán Balázs szavaihoz, ugyanis kitűnően beszél magyarul.)

A demars sajátos eszköze a nemzetközi diplomáciának; ez a legenyhébb formája annak, ha egy ország jelezni kívánja egy másik felé, hogy számára elfogadhatatlan lépést tett. Éppen azért szóbeli, mert a küldő fél annyira azért nem tartja súlyosnak a helyzetet, hogy ennek írásban is nyoma legyen, ugyanakkor egymással szövetségi viszonyban álló országok között szokatlan. Információink szerint a szóbeli tiltakozást egy diplomata nyújtotta át képletesen a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, de az illetőt nem fogadták olyan szinten, ahogy ezt a protokoll diktálta volna. (A demarsot jellemzően a miniszternek vagy valamelyik államtitkárnak szokták kézbesíteni.)

Merőben szokatlan a diplomáciai protokoll szempontjából – különösen egymással elvileg barátságban és szövetségi viszonyban álló országok között – az is, ahogy Julia Gross beszélt szerda este a Vigadóban, a német egység napja alkalmából tartott nagyszabású fogadáson.

„Színjáték”

A német nagykövet színjátéknak nevezte, hogy a magyar kormány több mint egy évig hátráltatta Svédország NATO-csatlakozását, és hosszan bírálta a magyar kormány oroszbarát politikáját.

Ehhez kapcsolódóan: Csendben azért időben szóltunk a szövetségeseinknek az orosz hekkertámadásról

Julia Gross szerint az Orbán-kormány olyan útra lépett, amely eltávolítja egymástól a két országot, és sajnálkozását fejezte ki, amiért – most először – a magyar kormány részéről senki nem ment el a rendezvényre, hogy beszédet mondjon. Egy kormányzati forrásunk ezt a Geszten éppen zajló kihelyezett kormányüléssel magyarázta. A Békés megyei település valóban nincs közel Budapesthez, ennek ellenére valószínűleg megoldható lett volna egy miniszter vagy államtitkár jelenléte az esti rendezvényen; mint ismert, a kormánytagok rendszeresen használnak helikoptert belföldi programjaik lebonyolítására. Jelen volt ugyanakkor a rendezvényen több államtitkár és helyettes államtitkár, volt, aki tiltakozásul el is hagyta a termet a beszéd alatt.

Információink szerint Orbán Viktor az elmúlt hetekben valóban találkozott minden, itthon is működő nagy német autógyár vezetésével, ahogy a parlamentben beszélt róla.

Úgy tudjuk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is tárgyalt az üzleti vezetőkkel, akik valóban azt mondták, hogy számukra fontosak a már felépült vagy épülő akkumulátoripari beruházások, és valóban nem értettek egyet a kínai autókra kivetett uniós vámmal. Emellett azonban – erről már nem beszélt a kormányfő – egy forrásunk szerint kifejezetten pesszimista véleményt fogalmaztak meg az európai autóipar jövőjével kapcsolatban.

Az ügyben kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, válaszaikat közölni fogjuk.

Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésben reagált Julia Gross nagykövet kijelentéseire:
Németország budapesti nagykövete tegnapi beszédében hazánk szuverenitását sértő módon, súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe. A hazánkban szolgáló nagykövetektől minden esetben elvárjuk a tiszteletet, ezért a nagykövet beszéde teljességgel elfogadhatatlan. A nagykövetet délutánra bekérettük a Külgazdasági és Külügyminisztériumba.

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG