2024-ben több olyan sorsdöntő választást is tartanak, amely alapvető hatással lesz az Ukrajnában zajló harcokra. A választások közelségéből pedig az következik, hogy idén nem lesz vége az ukrajnai háborúnak – mondta Ivan Krasztev. A világhírű politológus a Szabad Európa kérdésére azt mondta, hiába szeretné Orbán Viktor, Magyarország nem tud kimaradni a blokkosodó világrendből.
Ivan Krasztev világhírű bolgár politológus a bécsi Presseclub Concordia vendége volt, idei első előadásában pedig arról beszélt, mire számíthatunk ez évben a világpolitikában. 2023 meghatározó eseménye továbbra is Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja lesz, ahhoz azonban, hogy meg tudjuk mondani, mi várható 2023-ban, azt kell megnéznünk, mi lesz 2024-ben. Két év múlva ugyanis több olyan választást is tartanak, amelynek döntő hatása lehet az ukrajnai a háborúra.
A második világháború óta ugyanis nagyon ritka, hogy békeszerződéssel zárnak le egy háborút. A fegyveres konfliktusok inkább csak befagynak, és a nagyon hosszú tűzszünetek jelentik azt, amit régebben a békeszerződések. Sokszor ráadásul nem is a harctéren dől el, hogy lezárul-e a háború, hanem az egyik résztvevő ország belpolitikai változásai hozzák el a konfliktus végét: a vietnámi vagy a délszláv háborúnak is végső soron egy belpolitikai fordulat hozta el a megoldását – mondta Krasztev.
Sorsdöntő választások 2024-ben
Oroszországban és Ukrajnában majdnem egyszerre, 2024 márciusában lesz elnökválasztás. Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma nincs veszélyben, de a választások előtt be kell mutatnia, hogy indokolt volt az Ukrajna ellen indított támadás. Ráadásul egy új kihívással is szembe kell néznie: egyre erősebbek ugyanis azok a jobboldali és háborúpárti erők Oroszországban, amelyek szerint kevés az, amit elért, az orosz elnök pedig egyre kevésbé tudja kontroll alatt tartani ezeket a csoportokat.
Ukrajnában ugyan nagyon nehéz lesz megtartani a választásokat (nemcsak a bombázások jelentenek kihívást, de az is, hogy sok millió ember volt kénytelen elhagyni lakhelyét), de Krasztev szerint az ország digitálisan felkészült a választás lebonyolítására. Amit már csak azért sem halaszthat el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, mert a háborúról kialakított külföldi képben komoly szerepe van annak, hogy egy demokrácia (Ukrajna) küzd egy autoriter agresszorral (Oroszországgal). Ez a kép pedig komolyan sérülne, ha Ukrajnában elmaradna egy választás épp akkor, amikor Oroszországban megtartják.
Krasztev részben ezért sem számít arra, hogy 2023-ban befagy a háború, mert a választás előtt mindkét félnek az lesz az érdeke, hogy minél intenzívebbé váljanak a harcok, mert ezzel tudják igazolni az elmúlt (akkor már két) év politikáját.
Kína miatt a tajvani elnökválasztás is befolyásolhatja az ukrajnai háború dinamikáját, mert van rá esély, hogy egy nacionalista, Kína-ellenes jelölt lesz a befutó. Az ettől való félelem befolyásolhatja Peking hozzáállását a háborúhoz. Egyelőre az sem világos, Hszi Csin-ping elnök milyen tanulságot vont le az orosz invázióból – mondta Krasztev. Nem mindegy, hogy a kínai elnök arra jutott, hogy a katonai beavatkozás nagyon drága és nehezen vezet eredményre, vagy pedig arra, hogy Putyin túl későn avatkozott be Ukrajnában, mert már 2014-ben kellett volna.
Az európai parlamenti választásokat is 2024-ben tartják. Krasztev arra nem számít, hogy ennek olyan eredménye lesz, amely megváltoztatja az EU hozzáállását a háborúhoz, de az kiderül, hogy az egyes kormányoknak mekkora a támogatottságuk. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy az Egyesült Államokban is elnökválasztást tartanak.
Ukrajna ugyanis csak akkor tudja folytatni a háborút, ha mögötte áll az Egyesült Államok (és kisebb részben az EU) támogatása. Krasztev szerint az ország működőképessége sem biztosított a külső támogatások nélkül, mert mintegy egyharmada teljesen elpusztult a bombázások miatt, és gazdasága is szinte teljesen leállt. Az USA sok milliárd dollárral segítette Ukrajnát, és a demokratáknak (főleg ha Joe Biden úgy dönt, hogy újraindul az elnökségért) valahogy igazolniuk kell ezt a pénzköltést: ezért az Egyesült Államok vezetése nem engedheti meg, hogy 2023-ban Ukrajna vereséget szenvedjen. Az amerikai elnöknek ugyanakkor azt is el kell kerülnie, hogy a NATO és az USA belekeveredjen a harcokba, mert azt már nem támogatná az amerikai lakosság.
Háború lett a katonai hadműveletből, és ez átalakítja az orosz társadalmat
Krasztev szerint Putyin igazat mondott akkor, amikor Ukrajna megtámadásakor nem háborúról, hanem speciális katonai hadműveletről beszélt: a támadás ugyanis valóban annak indult, mert az orosz vezetés arra számított, hogy a hadművelet pár nappal később sikeresen véget ér. A konfliktus azonban háborúvá alakult, aminek több komoly következménye is lett az orosz társadalomra nézve. Az őszi, részleges mozgósítással ugyanis a harcokat addig csak kívülről szemlélő lakosság is potenciális résztvevőjévé vált a háborúnak, és a felmérések azt mutatják, egyre több orosz gondolja úgy, hogy Oroszország szempontjából akár rosszul is végződhet.
Érdekes megvilágításba helyezte Krasztev a Wagner-csoport szerepét is a háborúban – főleg ha igazak azok a hírek, amelyek szerint a fronton egyre több Wagner-katona van, akár a harcosok negyede is közéjük tartozhat. Ennek egyik oka, hogy az oroszok nem igazán motiváltak, de a Wagner már börtönökben is toboroz. Oroszországban nagyon sokan vannak börtönben: több orosznak van valamely családtagja börtönben, mint ahánynak útlevele – mondta Krasztev. A harcot vállalóknak nemcsak teljes amnesztiát ígérnek, de ingyenes egyetemi képzést is. Ennek pedig azért van különös jelentősége Krasztev szerint, mert valódi társadalmi előrelépéssel kecsegtet. Eközben a háborút ellenzők, akik főleg értelmiségiek, már elhagyták Oroszországot: a háborút tehát arra is felhasználja Putyin, hogy átrajzolja a társadalom szerkezetét.
Noha az oroszok nagyon agresszíven bombázzák Ukrajnát, de más értelemben nem túl aktívak: sokan számítottak arra, hogy a kibertérben is komoly támadásokat indít Oroszország, de egyelőre csak kevés ilyen történt. Főleg a háború első szakaszában attól is sokan tartottak, hogy más országra is átterjedhetnek a harcok, ez azonban nem így lett, részben az orosz haderő állapota miatt, részben pedig azért, mert az USA egyértelművé tette, hogy nem engedi a háború földrajzi kiterjesztését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy másutt nem járhat destabilizációval az ukrajnai háború: egyes regionális szereplők úgy érezhetik, eljött az ideje, hogy lépjenek, és megpróbálják a saját javukra fordítani a bizonytalanságot. Krasztev szerint egyre több hatalom ismeri fel saját jelentőségét, Recep Tayyip Erdoğan török elnök például mindenhol ott van, sikeresen növelte Törökország jelenlétét több területen is.
Orbán víziójának nincs valós alapja
Ivan Krasztev a Szabad Európa kérdésre azt mondta, Magyarország nem tud kimaradni a globalizációból, akkor se, ha Orbán Viktor ezt szeretné. A miniszterelnök év végén arról beszélt, hogy a globalizáció jelenlegi formájának vége, és a hidegháborúra jellemző blokkosodás fogja jellemezni a következő időszakot. Orbán szerint Magyarországnak viszont ki kell maradnia mindenféle blokkból, mert valamely blokk tagjaként csak rosszul járhat. Krasztevet ezért arról kérdeztük, milyen realitása van Orbán kijelentésének.
Már sokszor keltették a globalizáció halálhírét, de még nem következett be – mondta Krasztev. Valóban eljöhet bizonyos szintű polarizáció, de a hidegháborúra jellemző világrend nem tér vissza. Akkor ugyanis az egymással szemben álló blokkok között szinte semmilyen kapcsolat nem volt, ma viszont a kereskedelmi kapcsolatok szintje független a geopolitikai állásponttól, és ez nem is fog megváltozni. A globalizáció mostani szintjén is a regionális együttműködések az igazán erősek: a tőke, az áruk, de még az emberek jelentős része is a saját régióján belül marad – mondta Krasztev.
Öt-hat évvel ezelőtt Magyarország mellett több más ország is arra tett, hogy csökkenni fog az EU és az USA jelentősége, ezért nyitni kezdtek Oroszország és Kína felé. De a deglobalizáció épp e kapcsolatok gyengülésével és a regionális kapcsolatok erősödésével fog járni. Magyarország kicsi ország, amelynek gazdasága az egyik legnyitottabb egész Európában, ezért nem teheti meg, hogy ne legyen része valamelyik blokknak a polarizálódó világrendben. A belpolitikában, a retorika szintjén lehet, hogy jól működnek Orbán kijelentései, de reálgazdasági alapjai nincsenek: elég, ha azt nézzük, hogy a magyar GDP jelentős részét német tulajdonú vállalatok állítják elő – mondta Krasztev. A politológus szerint egyébként a deglobalizáció épp a nacionalistáknak jelent majd problémát. Hagyományosan ugyanis a nacionalizmus egyik fontos alapját jelenti a nemzeti gazdaság védelme, a protekcionizmus. Azonban ma már az erős nemzetközi kapcsolatok miatt a legtöbb európai országban, Magyarországon vagy Lengyelországban sem lehet nemzeti gazdaságról beszélni, ezért a nacionalizmust és az elzárkózást lehetetlen megvalósítani, mert nincs semmiféle gazdasági alapja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne erősödnének fel az ezzel kapcsolatos viták.
A háború felerősíti a nacionalizmust Európában
A háború ráébresztette az európai vezetőket, hogy az EU nem volt felkészülve a háborúra, és hogy komolyan költeni kell a védelemre. Ebben viszont aszimmetria kezd kialakulni az unióban Krasztev szerint, mert a keleti országok sokkal többet költenek hadi kiadásokra, mint a nyugatiak. Ennél komolyabb probléma lehet viszont, hogy a háború felerősítheti a nacionalizmust is a kontinensen. Sokan hősként tekintenek Volodimir Zelenszkijre és az ukrán katonákra, akik még az életüket is hajlandók feláldozni nemcsak demokráciáért, de saját nemzetükért is. Ez bizonyítja, hogy mennyire fontos a nemzet: erről Európában eddig csak néhány kelet-európai ország vezetése beszélt, például Lengyelország vagy Magyarország. Az Európai Unió nem ismerte el a nemzetek és a nemzetiségek jelentőségét, a következő időszakban azonban már nehezebb lesz negligálni a nemzetiségi kérdést.
