Teljesen átalakíthatja a politikai kampányokat a mesterséges intelligencia megjelenése, bárkiről bármilyen anyagot lehet kreálni, és bárki letagadhatja az igazságot is arra hivatkozva, hogy hamisítvány. Lesz-e még hatalma a dezinformációnak, vagy a nagy zajban fontosabb szerep jut majd a hagyományos, analóg kampányolásnak? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe Krekó Péterrel A dezinformáció hatalma című podcastsorozatunk e részében.
A beszélgetést itt tudja megnézni:
Itt tudja meghallgatni:
A beszélgetés fontosabb gondolatai:
- Annyira törzsiessé és polarizálttá vált a magyar közélet, hogy ott tartunk: ha kiderül egy hangfelvételről, hogy egyértelműen igaz, az sem feltétlenül módosít sokat a pártpreferenciákon.
- A nemzetközi (szlovák, nagy-britanniai, török) példák azt mutatják, hogy nincs egyértelmű ok-okozati összefüggés aközött, hogy valaki ellen használják a deepfake-et, és elveszíti a választást.
- Ha kiöljük a sajtóból és a közvéleményből az igényt, azt a fajta meggyőződést, hogy kideríthető, hogy valami igaz-e, vagy sem, csak jó eszközök kellenek hozzá, az biztos, hogy a jelen helyzetben inkább a kormányoldalt segíti.
- A tartalom helyett sokszor azon rágódunk a felvételek kapcsán, hogy elhangzottak-e, hamisítványok-e. Önmagában a hangfelvétel kiszivárgásának ténye azt sejteti, hogy valami hatalmas titok rejlik benne, ami egyáltalán nem biztos, hogy igaz.
- Pár év múlva a böngészőnkben és a közösségimédia-oldalakon elég jó deepfake-detektorok lesznek ahhoz, hogy nagy valószínűséggel meg tudjuk mondani, hogy egy felvétel valódi-e, vagy hamis.
- Amikor ilyen nagy dezinformációs boom van (Covid, orosz invázió Ukrajna ellen, közel-keleti konfliktus), nincs szükség deepfake-ekre, az úgynevezett chipfake-ek – az olcsó hamisítványok, a Paintben megszerkesztett kamufotók vagy az öt évvel ezelőtti felvételek, amelyeket kontextusukból kiragadva és aktuálisnak beállítva mutatnak be – tarolnak majd hatalmasat.
