A külpolitikáról való gondolkodásban is megosztott az ország. A kormánypártiak másokkal lépnének szövetségre, máshogy látják a Nyugatot, Oroszországot és a háborút is, mint a társadalom többi része. Van, ami viszont átível a pártpolitikai törésvonalakon: egy év alatt sokat romlott Ukrajna megítélése a magyar társadalom szemében. Ukrajna nagyobb fenyegetettséget jelent a többség szerint, kevés magyar nyújtana nekik segítséget, elutasítók az ukrán menekültekkel, és Zelenszkij épp annyira népszerűtlen, mint Putyin.
Idén is megjelent a Policy Solutions kutatása, amelyben a magyarok külpolitikáról gondolkodását mérték fel (a tavalyi felmérést itt mutattuk be). Ebből kiderül, hogy a többség támogatja a nyugati orientációt, de a kormánypárt szavazói egyre inkább elfordulnak a Nyugattól, és jóval pozitívabban tekintenek Oroszországra, mint a magyar társadalom többi része. A nemzetközi együttműködésektől közvetlenebb politikai vagy gazdasági hasznot remélnek, miközben Ukrajna megítélése minden választói csoportban sokat romlott.
A Fidesz szavazói elfordulnak a Nyugattól
A megkérdezettek fele ért egyet azzal, hogy Magyarország értékeinek tekintetében hagyományosan a Nyugathoz tartozik, ezért a jövőben is nyugati partnereink felé kell törekednünk; 17 százalék utasítja el teljesen. Nagy viszont a megosztottság a társadalmon belül: míg az ellenzéki szavazók kétharmada (66 százaléka) támogatja a nyugati orientációt, addig a kormánypártiak csupán feleennyien, 37 százalékuk. Tavaly még a fideszesek 46 százaléka támogatta.
Nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik az ellenkező véleményen vannak: a magyarok több mint negyede (27 százaléka) szerint az országnak inkább Oroszországhoz kellene közelednie, és távolodnia az Európai Uniótól. Ennél azért jóval többen vannak azok (43 százalék), akik elutasítják az Oroszországhoz való közeledést. Ebben a kérdésben a Fidesz szavazói kifejezetten megosztottak: 34 százalék támogatja, 33 százalék viszont ellenzi.
A többség úgy gondolja: gazdasági érdekből éri meg Európai Unióhoz tartozni, viszont nem kell a közösség értékeihez igazítani Magyarország értékeit (52 százalék van ezen az állásponton).
A nemzeti szuverenitás védelme és a gazdasági hasznok legyenek a fő célok
Ami a magyar külpolitika konkrétabb irányait illeti, a magyarok inkább azokat a célokat támogatják, amelyek közvetlenebb politikai vagy gazdasági haszonnal kecsegtetnek. Így a legtöbben a nemzeti szuverenitás védelmét (35 százalék), a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködést (29 százalék), valamint a szomszédos országokkal való kapcsolatok mélyítését (29 százalék) és a magyar vállalkozók külföldi terjeszkedésének segítését (26 százalék) tartják fontosnak. Az olyan, kevesebb közvetlen haszonnal kecsegtető célok, mint a kevésbé fejlett országok támogatása vagy a keresztény értékek védelme, a magyar kultúra népszerűsítése a legkevésbé népszerű célok közé tartoznak.
A megkérdezettek többsége (52 százaléka) szerint ugyanakkor el kellene fogadnunk, hogy Magyarország egy kis ország, így nem mi fogjuk meghatározni régiónk jövőjét. Abban a kérdésben viszont megoszlottak a válaszok, hogy Magyarországnak törekednie kell-e arra, hogy a régió vezető katonai hatalmává váljon (34 százalék támogatja, 32 százalék elutasítja).
Nagyon más partnereket szeretnének a kormánypárti és az ellenzéki szavazók
A legfontosabb partnernek Ausztriát, Németországot és Horvátországot tartják a magyarok, ezeket követi az Egyesült Királyság, valamint a régiós országok. A lista utolsó helyein Kína, Dél-Korea, Oroszország, végül Ukrajna szerepel. Egy évvel korábban még Oroszország állt a lista utolsó helyén (48 százalékos támogatottsággal), míg azonban Oroszország népszerűsége nem változott, addig Ukrajna támogatottsága jelentősen visszaesett: tavaly még 53 százalék tartott volna fenn szoros partneri kapcsolatot Ukrajnával, idén már csak 39 százalék. Ukrajna megítélése minden választói csoportban jelentősen romlott; ettől eltekintve viszont nagyon más a kormánypárti és az ellenzéki szavazók listája.
A Fidesz szavazóinál Horvátország áll az élen, amelyet a visegrádi országok követnek, Németország csak a hatodik. A teljes népességhez képest Törökország és Kína is szimpatikusabb a Fidesz szavazóinak, körükben Oroszország megelőzi még az Egyesült Államokat is. Az Ukrajnával kialakítandó partneri viszonynak 31 százalékos a támogatottsága.
Az ellenzéki szavazóknál Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a sorrend (nyolcvan százalék feletti támogatottsággal), amelyeket a szomszédos országok követnek: Horvátország, Csehország és Szlovénia. Az ellenzékiek szűk többsége (ötven százaléka) támogatná a szoros partneri viszonyt Ukrajnával, de tavaly még 64 százalék vélekedett így. Náluk a lista vége a következőképp alakul: Törökország, Kína, végül Oroszország. Ez utóbbi támogatottsága az ellenzékieknél 32, míg a kormánypártiaknál 69 százalék.
A többség szerint Ukrajna nagyobb fenyegetést jelent, mint Oroszország
Nemcsak az esetleges partneri viszony tekintetében romlott Ukrajna megítélése, de minden más szempontból is. Ennek másik jele, hogy idén már őket tartják a legnagyobb fenyegetésnek a magyarok (51 százalékkal). A második helyen Oroszország áll (46 százalék), majd Kína (34 százalék) és az Egyesült Államok (34 százalék). Tavaly még Oroszországot látták a legveszélyesebbnek, de Ukrajna megítélése – párthovatartozástól függetlenül – annyit romlott egy év alatt (16 százalékpontot), hogy első lett a listán.
Az előzőekhez hasonlóan másképp néz ki a lista az ellenzéki és a kormánypárti megkérdezettek között. A fideszesek 43 százaléka gondolja azt, hogy az Egyesült Államok fenyegeti Magyarországot, és csak 34 százalékuk gondolkodik így Oroszországról. Az ellenzékiek viszont Oroszországot jóval veszélyesebbnek gondolják (61 százalék), mint az Egyesült Államokat (23 százalék).
A többség támogatja a nemzetközi együttműködéseket
Magyarország nemzetközi szövetségekben betöltött tagságát a társadalom többsége pozitívan ítéli meg. Leginkább a NATO-tagságot tartják előnyösnek (61 százalék), az EU és az ENSZ megítélése hasonlóan jó (56 százalék), amit – a jelenleg épp nem nagyon működő – visegrádi együttműködés (52 százalék) és a Nemzetközi Valutaalap követ (47 százalék).
A magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) szerint Magyarország nagyobb biztonságban van a NATO-n belül, mint ha nem lennénk a szövetségi rendszer tagja. Viszont a megkérdezettek fele szerint a NATO belesodorhatja Magyarországot egy olyan katonai konfliktusba, amiből az országnak ki kellene maradnia. A túlnyomó többség szerint (76 százalék) Magyarországtól elvárható, hogy katonákat küldjön szövetségese védelmére, ha Oroszország megtámadná valamelyik balti országot. Még többen vannak azok (85 százalék), akik szerint a segítségnyújtás elvárható a szövetségesektől, ha Magyarországot érné ilyen támadás.
Ukrajna: csak humanitárius segítség menjen, menekültek ne jöjjenek – mondja a többség
Tavaly óta jelentősen megnőtt azoknak az aránya, akik szerint semmiféle segítséget nem kellene adni Ukrajnának. Egyre kevesebben vannak azok, akik szerint az EU-nak támogatást kell nyújtania Ukrajnának, és még náluk is kevesebben gondolják úgy, hogy Magyarországnak segítenie kell a megtámadott országot.
56 százalék szerint az EU-nak nem kellene Ukrajnát támogatnia pénzügyileg (tavaly 41 százalék gondolta így), 25 százalék szerint humanitárius segélyeket sem kellene adni (tavaly 17 százalék), 71 százalék pedig a fegyverekkel való támogatást is elutasítja. Az átlagnál elutasítóbbak a kormánypárti szavazók, bármiféle segítségről legyen szó, ha pedig az a kérdés, hogy Magyarország segítsen-e Ukrajnának, még kevesebben vannak. Már a magyar humanitárius segítségnyújtást is csak 68 százalék támogatja, szemben az egy évvel ezelőtti nyolcvan százalékkal.
Tovább romlott a hozzáállás is az ukrán menekültekhez. Idén már csak a magyarok 17 százaléka érezné jól magát attól, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédjába, a magyarok fele (49 százaléka) viszont elutasító; 2022-ben még csak harminc százaléknyian voltak elutasítók az ukrán menekültekkel kapcsolatban, tavaly már 43 százaléknyian, ez idén tovább nőtt. A magyarok továbbra is a közel-keleti menekültekkel kapcsolatban elutasítók, 56 százalékuk nem örülne ilyen szomszédnak.
Hiába a háborús plakátok, csökkent a veszélyérzet
Csökkent viszont a társadalom által érzékelt háborús veszély: 2023-ban, a háború kitörése utáni évben a megkérdezettek abszolút többsége még reális veszélynek tartotta, hogy Magyarország belesodródik a konfliktusba (59 százalék), idén már csak 49 százlakényian gondolják így.
Ami a háború kimenetelét illeti: nagyjából ugyanannyian vannak azok, akik úgy gondolják, hogy az oroszok fognak több területet szerezni (38 százalék), mint akik szerint befagyva maradnak a frontvonalak (37 százalék), ukrán sikerekre mindössze kilenc százalék számít. Különbség azonban, hogy a kormánypártiak körében jóval többen vannak azok, akik orosz sikerekre számítanak (49 százalék), mint az ellenzéki szavazók között (33 százalék).
Ferenc pápa a legnépszerűbb, Zelenszkij éppolyan népszerűtlen, mint Putyin
A kutatásban rákérdeztek néhány külföldi vezető ismertségére és népszerűségére is (ez utóbbira csak azok körében, akik ismerték az illetőt). Ferenc pápa messze a legnépszerűbb külföldi vezető (hatvan százalék van róla pozitív véleménnyel), őt Donald Trump volt amerikai elnök és Aleksandar Vučić szerb elnök követi, de ők is már inkább megosztó személynek számítanak; Trumpnak az elutasítottsága is kiemelkedő. Összességében a legrosszabb megítélése Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek van, de Joe Biden amerikai elnökről is meglehetősen rossz véleménnyel vannak a magyarok; még Tumpnál is sokkal rosszabb a megítélése.
