Megérkezett a technikai recesszió előszobájába a magyar gazdaság, miután negyedéves alapon visszaesett a teljesítménye. Nehéz időszak előtt állunk, a következő félévben fog kiderülni, hogy az energiaárak és a kamatok csak ideiglenes vagy hosszan tartó nehézséget okoznak a cégeknek és a lakosságnak.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a harmadik negyedévében 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Rossz hír viszont, hogy az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az éves alapú, négyszázalékos növekedés is alulmúlta a várakozásokat.
A negyedéves csökkenés azt mutatja, hogy elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió, mivel a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkenés, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható. (Technikai recesszióról akkor beszélünk, ha három egymást követő negyedévben csökken a GDP.)
Negatív meglepetés
„A vártnál jóval gyengébb teljesítmény miatt az idei növekedési várakozásunkat 5,3-ról 5 százalék alá csökkenthetjük, azonban a jövő évi 0,4 százalékos növekedési várakozásunkat változatlanul hagyjuk” – közölte Suppan Gergely.
A szakértő szerint az éves alapú növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése, a negatív meglepetést elsősorban a kirívóan gyenge kukoricatermés okozhatta. A szolgáltatások általában lassultak. A harmadik negyedévben érdemben, 3,2-ra mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumenének éves növekedése a második negyedévi 10,2-hez képest.
„A növekedés mélypontja a jövő év első negyedévében várható, azonban a fűtési szezon után számos, jelenleg átmenetileg bezáró vállalkozás, intézmény újranyitása miatt a második negyedévtől már jelentős javulásra lehet számítani, amit az infláció mérséklődésével javuló vásárlóerő, valamint a kamatok csökkentése is támogathat” – tette hozzá.
Az elemző szerint a növekedést szintén támogathatja az energiaválsághoz való alkalmazkodás, mivel az energiahatékonysági beruházások alacsonyabb energiaköltségekhez, így a lakosság számára növekvő vásárlóerőhöz, a vállalkozások számára növekvő versenyképességhez vezethet.
Recessziós félelmek
„Mivel a KSH előzetes adatközlésében még részletes számokat nem közöl, így csak annyit tudhatunk, hogy a négyszázalékos éves bázisú növekedéshez leginkább az ipar és a szolgáltatószektor járult hozzá” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakértő szerint azonban a harmadik negyedévben már zsugorodott a GDP negyedéves bázison, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság vélhetően belépett a technikai recesszió előszobájába. „Várakozásunk szerint ugyanis a negyedik negyedévben felerősödnek a negatív hatások, így tovább csökken majd a bruttó hazai termék volumene” – mondta.
Virovácz Péter szerint a harmadik negyedév folyamán a gazdaságot most erőteljesen visszafogó tényezők még nem fejtették ki hatásukat teljes egészében. A reálbérek még növekedtek a nyári hónapokban, ami szeptembertől azonban már erősen negatívba fordult.
A lakosság a magasabb energiaszámlákkal és az így csökkenő elkölthető jövedelemmel is csak szeptemberben szembesült először. A hitelezés még jól teljesített a harmadik negyedév folyamán, ahogy a hitelfelvevők igyekeztek kihasználni az utolsó pillanatokat a relatív alacsony kamatozású hitelek felvételére.
„A magas infláció, a magas kamatkörnyezet, a csökkenő reálbérek és az emelkedő munkanélküliség a negyedik negyedévben még erősebben érezteti majd hatását, visszafogva a gazdasági teljesítményt” – tette hozzá.
