Sok a bizonytalanság az infláció alakulásában. A kormányzat néhány alapvető élelmiszert érintő árréscsökkentése, Trump vámháborúja, elszálló forintárfolyam – ezeknek mind kiszámíthatatlan hatásai lehetnek a fogyasztói árakra. Nagy kérdés, hogyan számol a KSH az árrésstop esetében.
Egyelőre nem az árrésstop hatására csökkent az éves bázisú infláció márciusban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint múlt hónapban 4,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak tavaly márciushoz képest. Ez lényegesen jobb adat, mint a februári 5,6 százalék. Havi alapon márciusban nem változtak, vagyis stagnáltak az árak.
„Első ránézésre akár azt is mondhatnánk, hogy kellemes meglepetést okozott a márciusi infláció, hiszen a várakozásokhoz képest alacsonyabb lett a mutató. Ugyanakkor a kormányzati kommunikáció már korábban jelezte, hogy meglátásuk szerint márciusban öt százalék alá csökkenhet” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Felülsúlyozott adatok?
A szakember szerint az alacsonyabb indexet egyelőre nem az árrésstop okozhatta, sokkal inkább az, hogy havi alapon nem változtak az árak. Az elemző szerint az élelmiszerárak is stagnáltak, pedig márciusban szezonális okok miatt általában erősebb áremelkedéssel szoktunk találkozni. Úgy gondolja, részben már érezhető volt az árrésstop hatása. „Az egyes tételeknél megfigyelhető, akár tízszázalékos árcsökkenés azt jelzi, hogy vagy felülsúlyozta a KSH a felmérési időszak végén gyűjtött adatokat, vagy áprilisban az eddig gondoltnál is nagyobb lehet az árcsökkenés az élelmiszerek körében, tekintve, hogy addigra a teljes hatás kimutatható lesz” – tette hozzá.
Az elemző arra utalhatott, hogy a KSH minden hónap 1. és 20. között írja fel az árakat, az árréstop azonban március 17-én lépett hatályba. Kérdés, hogy a KSH az utolsó négy napon felülsúlyozta-e az átlagárakat. A Válasz Online április 2-án jelentetett meg egy cikket, amelyben a KSH furcsa számítási metódusára hívta fel a figyelmet.
Virovácz ugyanakkor úgy gondolja, hogy az igazi meglepetés nem elsősorban az élelmiszerek körében keresendő, sokkal inkább a szolgáltatásoknál. Itt ugyanis az előző hónapokhoz képest marginálisra csökkent a havi drágulás üteme (0,3 százalékra). „Ráadásul nem arról van szó, hogy egy vagy két szolgáltatástípus esetében volt nagy áresés, hanem általános fékeződés tapasztalható.” Ennek az lehet az oka, hogy az év eleji átárazás valójában inkább egyedi folyamatok következménye volt, vagyis a korábbi adóváltozások áthárításáról lehetett szó, és egy egyszeri, jelentősebb árkiigazításról a bérek miatt.
Ezzel szemben a tartós fogyasztási cikkek a vártnál nagyobb mértékben drágultak, és a ruházkodási cikkek szezonális áremelkedése is erősebb volt a szokásosnál. Ami azonban a legnagyobb lefelé húzó hatást gyakorolta az inflációs mutatóra, az az üzemanyagok 4,1 százalékos árcsökkenése. Ez a tétel önmagában 0,3 százalékponttal mérsékelte a havi inflációs rátát.
Ehhez kapcsolódóan: Kereskedők szervezete: Jó esetben nullára jönnek ki a boltok az árrésmaximálással
Az elemző szerint az érzékelt inflációra való hatást aligha tükrözi jól a márciusi hivatalos adat. „A legfőbb kérdés az lesz, hogy az elkövetkező egy-két hónapban az árszabályozás révén képes lesz-e csökkenni a vásárlók inflációs várakozása – tette hozzá. Szerinte könnyen előfordulhat, hogy mivel az intézkedés csak átmeneti jellegű, így sem az érzékelt, sem pedig a várt inflációt nem töri le. – Különösen akkor, ha a fogyasztók emlékében még élénken él a korábbi árszabályozás nem szándékolt mellékhatása: más termékek jelentős áremelkedése” – fogalmazott. Hozzátette: mindenképpen biztató, hogy a szolgáltatások inflációs alapfolyamata is fékeződni látszik. Ennek ellenére a maginfláció továbbra is kényelmetlenül magas, 5,7 százalékon áll.
Kivárnak a kereskedők
Az MBH szakértői – Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán – arra hívták fel a figyelmet elemzésükben, hogy a havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban harminc százalékot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál mérséklődött a havi áremelkedési ütem, 1,2 százalékról stagnálásra változott. Az üzemanyagárak 4,1 százalékkal csökkentek, továbbá a járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19 százalékos súlyú egyéb cikkek főcsoportnál 1,2 százalékkal csökkentek az árak. A háztartási energiaárak 0,2 százalékkal jöttek le, mérséklődött a szeszes italok és a dohánytermékek áremelkedése is.
A kilátásokkal kapcsolatban elmondták, hogy márciusban – hat hónap után először – mérséklődni tudott az infláció. „A korábban jelentősen emelkedő kategóriák, az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében havi szinten érdemben mérséklődött az áremelkedési ütem, az éves mutatóknál azonban vegyes a kép” – tették hozzá. Míg az élelmiszerek esetében 7,1 százalékos volt a drágulás – ami további gyorsulást jelent a februári hat százalékról –, addig a szolgáltatások éves szintű áremelkedése valamelyest csökkent, 9,1-ről 8,5 százalékra.
Az elemzők szerint a kormány által bejelentett, márciusi árszínvonalat kordában tartani igyekvő intézkedések árcsökkentő hatása a következő adatközlésnél már teljeskörűen látható lesz. „A márciusi tapasztalatok biztatók abból a szempontból, hogy az árrésstop hatálya alá tartozó élelmiszereknél regisztrált árcsökkenés mellett nem érkezett hasonló mértékű áremelés más termékeknél a kiskereskedelmi veszteségek ellensúlyozására” – tették hozzá.
Szerintük idővel egyre nagyobb lehet a nyomás a kereskedőkön, hogy más termékek drágításán keresztül kompenzáljanak, de amennyiben az árrésstopot idővel eltörlik, úgy a más termékeken történő későbbi áremelés kockázata is alacsonyabb.
„Az amerikai adminisztráció által újonnan bevezetett vámintézkedések is hatnak az inflációs kilátásokra – tették hozzá. A szakértők szerint egyelőre a növekedési aggodalmak vannak fókuszban, erősödtek valamelyest a Fed-kamatcsökkentéssel kapcsolatos piaci várakozások, ugyanakkor a magasabb amerikai inflációs hatás miatt nem biztos, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szolgaian követni fogja a hirtelen csökkenő piaci várakozásokat. – A vámháború Európa és valószínűleg Magyarország számára inkább az infláció csökkenésének irányába hathat. Mivel azonban a kockázatkerülés felerősödik a vámháború miatt, a forint gyengülése rövid távon inflatorikus hatású lehet, miközben a béremelések is igen erőteljesek idehaza” – fogalmaztak.
Örül a kormány
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint már márciusban érezni lehetett az árrésstop hatásait. „Az indokolatlanul magas áremeléseket a kormány nem tűrte tovább, ezért a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében árréscsökkentést vezetett be, amelynek köszönhetően mintegy 1000 termék árát sikerült csökkenteni, illetve megfékezni. Mára az árréscsökkentés hatására 18,8 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek árai” – közölték.
A tárca szerint a kormány nemcsak az élelmiszerárak emelkedése, hanem a szolgáltatások indokolatlan áremelése ellen is fellép. Ennek érdekében a kormány tárgyal a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel, akiktől már a közeljövőben önkéntes árkorlátozást vár el.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a márciusi árakat közli, saját listánkkal már az áprilisi árváltozásokat láthatjuk.
Régóta nem tapasztaltunk olyat, hogy – egy kivétellel – nem emelkedtek az árak az általunk figyelt termékek esetében. Egyedül a szezonálisnak tekinthető banánnál volt ötvenforintos drágulás; egy kilogramm ára 699 forintra nőtt.
Viszont az árcsökkenések hoztak furcsa dolgokat is. Az általunk figyelt liszt és a tojás ára például két, illetve egy forinttal csökkent – előbbi 187, míg utóbbi 1048 forintra, pedig mindkét áru beletartozik a harminc terméket érintő árrésstopba, amelynek lényege, hogy az élelmiszerboltok árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot.
A vaj esetében szemmel látható az árcsökkenés, a korábbi 959 helyett 572 forint lett az ára. A cukor 369-ről 309 forintra, egy liter tej 469-ről 455-re, a csirkemellfilé pedig 2119-ről 2069 forintra csökkent.
