Lázár János építési és közlekedési miniszter egy interjúban közölte, hogy a kormány küzdeni fog azért, hogy ne lehessen népszavazás a kiemelt beruházásokról szóló törvényről. Az Alkotmánybíróság ugyanis végül nem akadályozta meg az LMP ezen kezdeményezését, viszont a népszavazáshoz kétszázezer aláírást kellene összegyűjteniük.
Szokatlanabb interjút adott a Magyar Nemzetnek Lázár János építési és közlekedési miniszter. Az interjú formátumban kiadott tartalomhoz a lap nem adott meg szerzőt, a miniszter pedig összesen tíz mondatot beszél benne. Az miniszter két fő állítása, hogy a kiemelt beruházásokról szóló törvény kiváló, a
kormány pedig minden jogi eszközt be fog vetni az LMP népszavazási kísérlete ellen,
ami ezt a törvényt megváltoztathatná.
A miniszter megfogalmazása szerint a kormány "minden jogi lehetőséget megvizsgál – és alkalmaz – annak érdekében, hogy az LMP népszavazási kezdeményezése ne lehetetleníthesse el az emberek érdekét szolgáló, jelentős hozzáadott értéket képviselő infrastrukturális fejlesztések megvalósulását".
A kiemelt beruházásokról érintő magyar szabályozás nagyon leegyszerűsítve annyiról szól, hogy amit a kormány ilyen beruházásnak címkéz fel, ott a gyakorlatban szinte teljesen szabad kezet kap az építkező beruházó, sem környezeti, sem műemlékvédelmi, sem építészeti szempontokat nem mérlegelhetnek az illetékes hatóságok. Ez nem keverendő össze a hasonló nevű nemzetstratégiai jelentőségűnek címkézett ügyletekkel, ahol leegyszerűsítve a hatóságok például azt nem vizsgálhatják előre, hogy egy felvásárlás, erőfölényes helyzet lényegesen megkárosíthatja-e majd az magyarokat.
A miniszter azt nem fejtette ki, hogy milyen jogi eszközöket lát a népszavazási lehetőség ellen. Ahogy arról az érvelési ellentmondásról sem beszélt, hogy ha ez a szabályozás annyira egyértelműen jó, akkor miért kéne tartaniuk attól, hogy egy népszavazáson az emberek többsége ellenkezőképp látná.
Az LMP még tavaly kezdett el népszavazási kezdeményezést indítani a törvény ellen, amit számos helyi és országos civil szervezet is támogatott.
Viszont amikor tavaly ősszel a Kúria is elfogadta a népszavazásra bocsátandó kérdésüket, a kormány egyszerűen átmásolta a vonatkozó törvény fő részeit egy másik törvénybe. A népszavazási kérdést pedig akkor már megváltoztatni nem lehetett, ezzel ellehetetlenült ez a népszavazás.
Az LMP viszont idén újrafogalmazta a kérdéseit, ezeket pedig hiába támadta eddig jogi eszközökkel Lázár János minisztériuma, végül az Alkotmánybíróság is engedélyezte. Az LMP július 10-én be is jelentette, hogy négy hónapjuk van megszerezni a kétszázezer aláírást az ügyben.
Csárdi Antal frakcióvezető-helyettes akkor arról beszélt a 444.hu cikke szerint, hogy a Balaton-part, a Fertő tó beépítése vagy az akkumulátorgyárak felhúzása mind ezen szabályozás révén vált felgyorsíthatóvá. És így tudtak az illetékesek olyan döntéseket hozni, amelyekkel meg tudták kerülni a helyieket és az alapvető szabályokat is figyelmen kívül hagyhatták.
