„A kardiológiai osztályon és a kardiológiai őrzőben előre nem látható módon egyidejűleg személyi feltétel hiánya miatt nem tudják biztosítani a koronáriaintervenciót, valamint a súlyos állapotú, monitorizálást igénylő betegek kardiológiai őrzőben történő ellátását, ezért ezeket a szolgáltatásokat február 16-án reggel 8 órától lemondják” – áll abban a dokumentumban, amelyet Kunetz Zsombor tett ki a közösségi oldalára.
Az orvos, egészségügyi szakértő Facebook-posztjában látható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozata, amelyet Müller Cecília jegyez, és amelyben kijelölik, hogy „ellátási érdekből” visszavonásig mely egészségügyi szolgáltatókat, kórházakat jelölik ki az ellátásra.
Kunetz Zsombor arról ír, hogy az Uzsoki utcai kórház eddig működőképes volt, most azonban egy alapszakmai ellátás szűnik meg határozatlan ideig: „A kardiológiai osztály gyakorlatilag a súlyos betegek tekintetében leáll, nem lesz infarktusellátás, de egyéb komolyabb ellátás sem.”
A szakértő hozzáteszi: ha egy fővárosi, megyei szintű kórház nem tudja biztosítani a szívizominfarktus ellátását és a súlyos kardiológiai betegek ellátását – ahol a munkaerő leginkább elérhető –, mi lehet a helyzet vidéken?
A 24.hu idézi az Uzsoki főigazgatóját, Ficzere Andreát, aki a Magyar Kórházszövetség alelnökeként tavaly év végén arról beszélt az Economxben, hogy 2024. január 1-jétől a bérnővéri foglalkoztatás kivezetése miatt országszerte gondban lesznek a kórházak, mert nem lép be annyi munkavállaló, hogy minden kórházi osztály biztonságosan üzemeltethető legyen.
2024. január 1-jétől több olyan jogszabály lépett életbe az egészségügyben, amely szűkítette a foglalkoztatást, így például megtiltja, hogy a kórházak munkaerő-közvetítéssel, -kölcsönzéssel alkalmazzanak szakdolgozókat. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Intézet január 6-án egyszerre húsz egészségügyi intézmény részleges leállást jelentette be.
A Népszava januárban arról írt, hogy a fővárosi kórházakban a szakdolgozók tíz–harminc százalékát kölcsönözték eddig munkaerő-közvetítőktől. A lapnak akkor egy kórházi vezető arról beszélt, hogy bérnővérként 25-30 százalékkal többet kereshettek a munkavállalók, mint állami alkalmazásban dolgozó társaik, és az átvezénylés lehetősége is sokakat visszatart attól, hogy az állami ellátórendszerben vállaljanak munkát.
