A nők és lányok elnyomása Afganisztánban és Iránban arra ösztönöz jogvédő szervezeteket világszerte, hogy bűncselekményként ismertessék el a nemzetközi jogban a nemi apartheidet. Mi is az a nemi apartheid, és milyen út vezet a nemzetközi jogi büntetéséig?
A világ régóta ismeri az apartheid fogalmát, amely az emberek faji alapon történő szisztematikus elkülönítése, megkülönböztetése vagy elnyomása. De mi a helyzet azzal az intézményesített gyakorlattal, amikor az embereket a nemük miatt éri hátrányos megkülönböztetés?
Egyre nagyobb teret nyernek azok a kezdeményezések, amelyek azt próbálják elérni, hogy a nemi apartheid a nemzetközi jog alapján legyen bűncselekmény. Az afganisztáni és iráni nők és lányok elnyomása a jogvédők szerint azonnali cselekvést tesz szükségessé, de még mindig hatalmas akadályok állnak előttünk.
Mi a cél?
A jogvédők azt szeretnék, ha egyértelműen bűncselekményként határoznák meg a nemzetközi jogban a nemi apartheidet. Jelenleg csak a nemi alapon történő üldöztetést ismerik el emberiség elleni bűncselekményként. Jogvédő szervezetek és aktivisták szerint azonban az üldöztetés fogalma nem fedi le teljesen az intézményesített nemi apartheid rendszerében elkövetett visszaélések széles körét.
A cél az, hogy az ENSZ oly módon pótolja ezt a hiányosságot, hogy jogilag megvédi a nőket és lányokat a rendszerszintű visszaélésekkel és erőszakkal szemben.
Az afgán nők jogaiért küzdő jogvédők a kilencvenes években, a tálibok első uralkodása idején fogalmazták meg a nemi apartheid fogalmát.
Amióta a tálibok 2021-ben visszaszerezték a hatalmat, újra bevezették az elnyomó politikát a nőkkel és a lányokkal szemben, súlyosan szabályozzák és korlátozzák az öltözködésüket, a szabad mozgásukat, valamint jogukat a munkavállaláshoz és a tanuláshoz.
Hoda Hamos afgán nőjogi aktivista szerint a nemi apartheid elismerése bűncselekményként nagyban elősegítené a nők jogainak érvényesülését az országban.
„Képesek lennénk felelősségre vonni a hatóságokat és a nőkkel szembeni megkülönböztetés és erőszak elkövetőit” – mondta a Szabad Európának.
Iráni nőjogi aktivisták szerint az iszlám köztársaságban az intézményesített megkülönböztetés a nőkkel szemben nemi apartheidnek felel meg.
ENSZ-szakértők szerint a hidzsábtörvény erőszakos végrehajtása és a fejkendőt nem viselő nők és lányok büntetése a nemi apartheid egyik formájának nevezhető.
Mikor szeretnék?
Még ma. Az ENSZ egy olyan nagyszabású szerződés elfogadását fontolgatja, amely egyesítené az aláírókat az emberiség elleni bűncselekmények ellen.
Több tucat jogvédő csoport és több száz magánszemély írta alá márciusban azt a nyilatkozatot, amelyben követelték, hogy a nemi apartheid kerüljön fel az emberiség elleni bűncselekmények listájára.
A várakozások szerint az ENSZ Közgyűlése következő, szeptemberi ülésén elfogadja a szerződésről szóló tárgyalások megkezdéséhez szükséges döntéseket.
Kemény menet lesz
Miközben az ENSZ és a nemzetközi szervezetek egyre gyakrabban használják a nemi apartheid fogalmát – különösen az afganisztáni és iráni nők és lányok elleni visszaélésekkel kapcsolatban –, elszalasztott lehetőségek is voltak.
Az ENSZ által július elején Dohában a tálibokkal folytatott tárgyalásokon például a nők nem foglaltak helyet az asztalnál.
A nemi apartheid elismerését és a felelősökkel szembeni szankciókat követelő jogvédők azzal vádolták az ENSZ-t, hogy legitimálja a tálibok uralmát és elárulja a nők jogait.
„A nemzetközi közösség erkölcsi kötelessége, hogy biztosítsa az afgán nők jogainak védelmét, valamint az igazságosság és az egyenlőség elvének betartását bármilyen kapcsolatfelvétel során a tálibokkal” – mondta Szima Szamar, az Afgán Független Emberi Jogi Bizottság (AIHRC) korábbi elnöke.
Börtön és gyilkosság Iránban
Az afganisztáni tálibokhoz hasonlóan az iráni klerikális vezetést is nemiapartheid-rezsimnek tartják a jogvédő szervezetek.
A Nobel-békedíjas Sirin Ebádi, a száműzetésben élő iráni emberi jogi aktivista a Legyen ma vége a nemi apartheidnek nevű globális kezdeményezés kulcsfontosságú aláírói között van.
A mozgalom felhívja a figyelmet arra, hogy Iránban kitiltották a nőket számos iskolai képzésből és sporteseményről, valamint nem juthatnak útlevélhez és nem hagyhatják el az országot a férjük beleegyezése nélkül.
Az iráni hatóságok célja, hogy a törvényekkel fenntartsák a nők alávetett szerepét a férfiakkal és az állammal szemben – közölte a mozgalom. A jogsértések „erőszakhoz, bebörtönzéshez és gyilkossághoz” vezethetnek.
„Az Iráni Iszlám Köztársaságban és az afganisztáni tálibok uralma alatt kialakult helyzet nem egyszerűen nemi megkülönböztetés – írták. – Ezek a rendszerek szélsőséges, szisztematikus harcot vívnak a nők ellen, amelynek célja a nők dehumanizálása és elnyomása a hatalom megszilárdítása érdekében” – olvasható a szervezet nyilatkozatában.
