A túlnyomórészt muszlimok lakta országot az iszlám elhagyására felszólító csoport egyik alapítója ragaszkodik ahhoz, hogy szervezete a vallási szélsőségesség minden formája ellen igyekszik fellépni. Az ügyészség nyomozást indított, a helyi iszlám közösség pedig felháborodott a kezdeményezésen.
Vesel Lekaj ragaszkodik ahhoz, hogy ő és provokatív szervezete, a Mozgalom az Iszlám Hit Elhagyásáért nem áll szemben a vallás híveivel. Elvégre, mint mondta, ő és sok társuk muszlim családból származik.
Az igazi célpont – mondta a Szabad Európa balkáni szolgálatának – a vallási szélsőségesség minden formája, amely „több mint két évtizede létezik Koszovóban”.
„Mi ezzel a jelenséggel – vagyis a szélsőséges és politikai iszlámmal, de a szerb ortodox szélsőséggel is – szembeni elégedetlenségünk miatt tettünk lépéseket (…) azzal a céllal, hogy megállítsuk” – mondta Lekaj a mozgalom alapító tanácsának múlt havi ülésén a Koszovó hegyvidéki, nyugati részén fekvő Deçanban.
A helyi iszlám közösségi tanács felháborodott, a kerületi ügyészek pedig vizsgálatot indítottak annak megállapítására, hogy Lekaj és a csoporttal kapcsolatban állók elkövették-e a gyűlöletkeltés vagy a vallási közösség elleni izgatás bűncselekményét. „Elemzik az összes, ezzel kapcsolatos nyilatkozatot – mondta Shkodran Nikçi, Peja ügyészségi szóvivője, amely Deçan ügyeiben is illetékes. – Vizsgáljuk, hogy mi a céljuk, egyúttal azt is, hogy megvalósítanak-e bűncselekményeket” – folytatta.
A 2019-ben elfogadott koszovói büntető törvénykönyv 141. cikke pénzbírságot és öt évig terjedő börtönbüntetést ír elő annak, aki „gyűlöletet, viszályt és kirekesztést” terjeszt vallási vagy más alapon, „a közrend megzavarására alkalmas módon”.
A csoport október 20-i alakuló ülésén fogadta el a „Legyünk csak albánok!” szlogent. Egy albán televízió riportere szerint a mintegy háromtucatnyi támogató – mindannyian férfiak – Koszovó egész területéről jött.
Az egyik szónok a „nemzetellenes értékeket” vallók megállítását tűzte ki célul, más felszólalók szerint az albánok egyetlen igazi vallása az „albánság”.
A Szabad Európának nyilatkozva Lekaj nem volt hajlandó megmondani, hogy szerinte ki a bűnös az „iszlám vallási szélsőségesek” vagy az ortodoxok közül. Azt mondta, hogy a mozgalom konzultációs szakaszban van, még nem alakították ki az álláspontjukat.
„Befejezte” az iszlámot
Koszovó mintegy kétmillió fős lakosságának nagyjából 93 százaléka etnikai albán, akiknek túlnyomó többsége muszlim, a többiek bosnyák és török etnikumúak. Emellett mintegy százezer szerb etnikumú lakos is van, akiknek többsége ortodox keresztény, és az ország északi és déli részén él.
Lekaj saját magát és induló mozgalmának néhány alapítóját olyan volt muszlimnak nevezi, akik „végeztek” az iszlámmal. „Mi már nem ezen az úton járunk; erről nyíltan beszélnünk kell” – mondta.
A helyi muszlim közösség dühösen reagált, amikor híre ment a Mozgalom az Iszlám Hit Elhagyásáért megalakulásának. A Koszovói Iszlám Közösség (KBI) Deçanban „mélységes felháborodását” fejezte ki, és azzal vádolta a csoport alapítóit, hogy „nincsenek jó szándékaik a társadalmunkkal szemben”. „Megosztó elemek” ügynökeinek nevezte őket, és azzal vádolta a szervezetet, hogy „vallásközi gyűlöletet, valamint vallási és emberi intoleranciát” szít.
Egyes muszlim országokban a hit elhagyását halállal büntethetik, bár a kivégzések nagyon ritkák. Az iszlám tudósok gyakran nem értenek egyet abban, hogy pontosan mi minősül az iszlám hit elhagyásának.
Naim Tërnava koszovói nagymufti „a kommunista-ateista rendszer maradványainak” nevezte a mozgalom kezdeményezőit, amely az akkori Jugoszláviát és a keleti blokk nagy részét uralta a szovjet korszakban. Úgy érvelt, hogy az iszlám közösség hozzájárult Koszovó függetlenségi háborújához a kilencvenes években, és „célt adott a hazafiaknak”.
Lekaj szerint normális, hogy az ügyészek vizsgálják mozgalmának tevékenységét, és együttműködést ígért, ha őt vagy másokat kihallgatnának. „Világi állam vagyunk, nem vagyunk sem iszlám állam, sem teokrácia – mondta. – Kiállunk az önkéntes nyilatkozatainkban elhangzott mondataink mellett.”
„Tragikomikus helyzet”
A Szabad Európa balkáni szolgálatának nyilatkozó koszovói jogászok és szociológusok szerint a mozgalom eddigi kiáltványait valószínűleg védi a szólásszabadság alkotmányos joga.
Ehat Miftaraj, a Koszovói Jogi Intézet nevű civil szervezet ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy bár nehéz felismerni az indítékokat anélkül, hogy többet tudnának az alapítók hátteréről, „az eddig hallottak és látottak alapján kétlem, hogy ez gyűlöletbeszédnek tekinthető”.
Ismail Hasani pristinai vallásszociológus szerint a vallásválasztás mindenkinek joga, de a mozgalomnak az iszlám elhagyására irányuló kezdeményezését „tragikomikus helyzetnek” nevezte. Azt mondja, nem hiszi, hogy az iszlám hit elhagyásáért küzdő mozgalom komolyan gondolja. Hasani nem érti a nyomozást a csoport ellen. „Végső soron ez nem vallásellenes mozgalom. Nem is iszlámellenes mozgalom, mert a szervezők – legalábbis akiket én ismerek – iszlám családból származnak.”
Az amerikai külügyminisztérium legutóbbi, vallásszabadságról szóló jelentése megállapította, hogy a koszovói alkotmány tiltja a vallási alapú diszkriminációt, és garantálja a vallásszabadságot. A jelentés azonban felszólította Pristinát, hogy végre is kell hajtani ezeket az elveket, és megjegyezte, hogy Koszovóban még mindig nem fogadtak el olyan törvényeket, amelyek lehetővé tennék a vallási csoportok számára a jogi státusz megszerzését, ami akadályozza a működésüket.
