Komoly kormányválság követheti Lengyelországban az uniós jogállamiság-vitát Adam Balcer szerint. A politológus nagy esélyét látja annak, hogy széteshet a lengyel kormány, és akár előrehozott választások is jöhetnek.
Adam Balcer azt mondta a Szabad Európának, hogy Lengyelországban alapvetően más a politikai helyzet, mint Magyarországon, és ez a lengyel kormány mozgásterét is befolyásolja.
„Magyarországon tiszta a helyzet: Orbán Viktor az egyértelmű vezető, de Lengyelországban ennél bonyolultabb a kép. A kormánykoalíció három pártból áll. Noha a legerősebb valóban Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság (PiS) nevű pártja, de mindkét koalíciós partnerére szükség van ahhoz, hogy kormányon tudjon maradni.”
A PiS mindkét koalíciós partnere jobboldali, de alapvetően különbözik a karakterük, magyarázta a politológus. „Ott van a radikális jobboldali Szolidáris Lengyelország (SP) nevű párt, aminek elnöke Zbigniew Ziobro igazságügyminiszter. A másik pedig a náluk jóval mérsékeltebb és jelentősen alacsonyabb támogatottságú Szövetség, aminek vezetője Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes. Utóbbi jóval rugalmasabb és pragmatikusabb, mint Kaczyński vagy Ziobro.”
Kormányválság már most
A kormánykoalíció ugyanis válságban van részben a járvány, és a gazdasági problémák miatt, és emellett meg kell küzdeniük a tömegtüntetésekkel is, amik az abortuszt majdnem teljesen betiltó döntés miatt robbantak ki, magyarázta Balcer.
Míg a tavalyi választásokon 45 százalék körüli eredménnyel nyertek a kormánypártok, most a támogatottságukat 35 százalék körül mérik, komoly bajban vannak tehát. Ráadásul a koalíció többsége minimális, mindössze ötfős a 460 fős parlamentben.
„Kaczyński tehát függ Gowintól és Ziobrotól is, nélkülük komoly bajban lenne a kormány, ezért pedig nagyon idegesek. Emiatt is teljesen más a helyzet mint Magyarországon, ahol a Fidesz támogatottsága stabil” - fogalmazott a politológus.
Adam Balcer szerint Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes azt a képet sugározná magáról, hogy ő racionálisabb, kiszámíthatóbb, rugalmasabb mint Zbigniew Ziobro. Épp ez motiválta arra, hogy múlt héten kijelentse: Lengyelország kész elállni az uniós vétótól, ha kapnak egy értelmező nyilatkozatot a jogállamisági feltételekről.
„Ez valójában a lengyel választóknak szólt, hogy megmutassa, ő más, támogatja ugyan a kormányt és a reformokat, ugyanakkor belengeti, hogy végső esetben hajlandó otthagyni a kormányt és ellenzékbe vonulni, ha ezzel szolgálja a nemzet érdekeit” – magyarázta a politológus.
Ugyanakkor ezzel a megszólalásával csak tovább élezte a kormányon belüli válságot. A kormány többi tagja ugyanis pár órán belül már cáfolta is Jarosław Gowin kijelentését a vétó visszavonásáról. Sőt, Gowint megszólalása miatt nagyon kemény kritikák érték a két másik kormánypárt részéről: „Ez szintén ártott a kormánykoalíciónak, mert ezek a viták a nyilvánosság előtt zajlanak”.
Széteshet a kormány
Ennek következtében pedig „bárhogy is alakul az uniós csúcs, annak komoly belpolitikai következményei lehetnek, akár még a kormány is megdőlhet” – emelte ki Adam Balcer a Szabad Európának.
„Mateusz Morawieczki miniszterelnök nem teljesen önálló szereplő. Ő egy technokrata politikus, akit valójában Jaroslaw Kaczyński irányít. De ha sikerül kicsikarni egy kicsi, de fontos módosítást a jogállamisági feltételrendszer szövegezésében, akkor esetleg meg tudják győzni Kaczyńskit, hogy ez jobb megoldás, mint a vétó. Hasonló megoldásra utalt Gowin is. Ezt Morawiecki otthon is sikerként adhatná el, mondván, sikerült jobban meghatározni a jogállamisági feltételrendszert, és kiállmi a nemzet érdekeiért. Ekkor azonban már Ziobron múlik minden. Lehet, hogy Kaczyński bent tudja tartani a kormányban a jogállamisági feltételrendszer elfogadása ellenére is. Azonban arra is látok esélyt, hogy kivezeti a Szolidáris Lengyelországot a kormánykoalícióból. Ha kilépne, akkor valószínűleg a még náluk is radikálisabb Konföderáció párthoz csatlakozna. Őket leginkább a néppártosodás előtti Jobbikhoz tudnám hasonlítani.”
Ha a lengyel kormány mégis kitart a vétó mellett, akkor viszont a politiológus szerint Gowin léphet ki a koalícióból. Tehát akár a Szolidaritás, akár a Szövetség hagyja el a kormánykoalíciót, számolni kell a következményekkel. A PiS megpróbálhat kisebbségből kormányozni, de az előrehozott választásokat sem lehet kizárni.
„A Szövetség és a Szolidaritás két kispárt, mindkettőjüknek az ötszázalékos parlamenti küszöb megugrása jelentené a kihívást. A Szolidaritásnak több tartaléka van, Gowinnak pedig csak akkor lehet esélye, ha a teljes ellenzékkel együtt egy nemzeti egységkormányt tudna alakítani" - hívta fel a figyelmet.
Ez azonban a lehetetlennel határos a politológus szerint, mert egy ilyen koalíciónak össze kéne fogni a szélsőjobbtól a baloldalig mindenkit, hogy meg legyen a parlamenti többségük a PiS-szel szemben.
Az előrehozott választás amúgy a PiS-nek is érdekében állhat: „Ha a mostani ellenzék nyerne, akkor egy nagyon rossz állapotban lévő országot vennének át. Az újonnan felálló kormánynak egy, a baloldaltól a jobboldalig ívelő koalíciót kellene létrehoznia. Ráadásul Andrzej Dudával is meg kell majd küzdeniük. A köztársasági elnök Kaczyński pártjából érkezett, és vétójoga van a legtöbb kérdésben. A PiS e mellett már sok, korábban független intézményt elfoglalt, az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot, hogy csak a legfontosabbat említsem” – sorolta Adam Balcer, miért játszhat a legnagyobb kormánypárt a kormány szétesésére.
Kaczyński magára maradt
A lengyel kormány teljesen elszigetelődött, ami tovább növelte a feszültséget a politikusaiban, mondta Balcer. „A kormány azért is érzi, hogy bajban vanm mert elvesztették Donald Trumpot, aki amerikai elnökként az egyik legnagyobb védelmezőjük volt. Nem csak a V4 többi országa nem állt ki mellettük, de még Janez Janša szlovén kormányfő sem. Már csak Orbán Viktor tart Kaczyńskival. De a magyar miniszterelnöknek még mindig nagyobb a mozgástere, neki ugyanis vannak szövetségesei a német kereszténydemokraták között. Kaczyńskinek azonban nincsenek német barátai. Sőt, neki erős németfóbiája van, a mostani uniós vitát is úgy éli meg, hogy a németek küzdenek a lengyelek ellen.”
Állandósuló konfliktusok
„De ha el is fogadják a jogállamisági feltételrendszert és Kaczyński egyben tudja tartani a kormányát, akkor is borítékolható, hogy pár hónapon belül újabb komoly konfliktusok lesznek az Európai Unióval. A PiS ugyanis tényleg olyan rendszert akar felépíteni Lengyelországban, mint amilyet Orbán hozott létre Magyarországon. Mindenképp folytatni fogják a jogállam leépítését. Ők ezt »reformoknak« nevezik, és a bíróságok átalakítása most a legfontosabb céljuk” - jósolta a szakértő.
A jogállamiság-vita már nyáron eldőlt az unióban Adam Balcer szerint, amikor azt gyakorlatilag az összes uniós vezető elfogadta a magyar és a lengyel kormány kivételével. Emellett az Európai Parlamentben is kialakult egy széles koalíció, ami fontosnak tartja a jogállamiság védelmét.
„A koronavírus miatt ráadásul most sokkal nagyobb tétje van a döntésnek, ezért az EU-nak is keményebbnek kell lenni. Az se szabad elfelejteni, hogy a jogállamisági feltételeket különösen fontosnak tartó országok (Hollandia, Dánia, Svédország vagy Finnország) is tudnak blokkolni olyan kérdésekben, hogy az Magyarországnak és Lengyelországnak fájjon. Ezért arra számítok, hogy életbe fog lépni a jogállamisági mechanizmus, és az kicsit vagy nagyon, de fájni fog” - fogalmazott Adam Balcer.
Adam Balcer lengyel politológus, szakterülete Közép-Kelet-Európa, a Fekete-tenger térsége és a lengyel külpolitika.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
