Lengyelország Ukrajna egyik legelszántabb támogatójává vált az orosz invázió hatására, annak ellenére hogy a szomszédos országok múltját történelmi sérelmek terhelik, amelyek a mai napig rossz érzéseket keltenek.
Elismerték a meglévő feszültségeket a háborúban álló ország és hűséges szövetségese között, amikor szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos látogatást tett Lengyelországban, ahol kitüntetést is kapott.
Andrzej Duda elnök megígérte, hogy Lengyelország továbbra is segíteni fogja Ukrajnát az orosz agresszió leküzdésében, de a Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatón elismerte azt is, hogy a két ország kapcsolata bonyolult.
„Sok ember emlékezetében még mindig vannak nyílt sebek” – mondta Duda, egyértelmű utalást téve a negyvenes években az ukrán nacionalisták által mintegy százezer lengyel lemészárlására. Lengyelország a gyilkosságokat népirtásnak tekinti.
A lengyel–ukrán kapcsolatok sérelmekkel terhelt múltja ennél is régebbre nyúlik vissza. Európa egy olyan részén, ahol egész nemzetek tűntek el generációkra a térképről, majd összeomlott birodalmak hamvaiból ismét visszatértek – néha a szomszédok kárára –, a lengyelek és az ukránok közös története az egzisztenciális rivalizálás.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyelországba látogatott az ukrán elnök
Az ukránok például neheztelnek a lengyel uralom alatt eltöltött évszázadokért, amely időszakot nem tartják teljesen igazságosnak.
Miközben a két elnök Varsóban ukránokból és lengyelekből álló tömeg előtt tartott nyilvános beszédet, Duda elismerte, hogy mindkét nemzet sok hibát követett el, „amelyekért nagy árat fizettek”.
„Ma egyértelmű üzenetet küldünk a Kremlnek: soha többé nem fog sikerülni megosztani minket” – mondta.
Lengyel és ukrán tisztviselők többnyire kerülték a régi sérelmek nyílt említését, mivel továbbra is Ukrajna túlélésére összpontosítanak, és attól tartanak, hogy az oroszok kihasználhatnak bármilyen megosztottságot. Végül is ez egy olyan háború, amelynek kimenetele évtizedekre meghatározza Ukrajna létét és Lengyelország biztonságát.
„A jövőben nem lesznek határok népeink között: politikai, gazdasági és – ami nagyon fontos – történelmi – írta Zelenszkij Telegramon, mielőtt találkozott Dudával. – De ehhez előtte még győzelmet kell aratnunk. Még egy kicsit egymás mellett kell járnunk” – tette hozzá.
Azzal, hogy most felvetették ezeket a témákat, a vezetők mintha elismerték volna, hogy a kényes kérdéseket nem lehet örökre a szőnyeg alá söpörni, még a háború elhúzódása mellett sem.
Korábbi cikkünk a témában: Tucatnyi vadászgépet tervez átadni Lengyelország Ukrajnának
Duda és más nacionalista tömörülések politikai nyomásnak vannak kitéve, hogy az ukránok által elkövetett tettek, amelyek szenvedést okoztak a lengyeleknek, ne merüljenek feledésbe, különösen a szélsőjobboldali párt, a Konföderáció növekvő ereje miatt, amely néha ukránellenes nézeteket hangoztat. A lengyelországi parlamenti választások még az év vége előtt próbára teszik a kormánypártot, a Jog és Igazságosságot, hogy megnyerik-e harmadik ciklusukat.
Szerdán azonban Zelenszkijt vörös szőnyeggel és pompával fogadták. Duda Lengyelország legrégebbi és legmagasabb polgári kitüntetését, a Fehér Sas-rendet adományozta látogatójának. „Ön minden bizonnyal az egyik legkiválóbb ember, aki megkapta ezt a kitüntetést” – mondta a lengyel elnök.
Zelenszkij barátjának nevezte Dudát, és elmondta, hogy a lengyel–ukrán kapcsolatok még soha nem voltak ilyen jók. Duda ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a múltat nem szabad elfelejteni, és most van itt az ideje a szembenézésnek.
„Nem felejthetjük el azokat, akik a múltban elpusztultak – mondta Duda. – Nincsenek tabutémák közöttünk” – tette hozzá.
A legérzékenyebb vitapont valószínűleg az, hogy az ukránok hogyan emlékezzenek meg az ország egyik nemzeti hőséről, Sztepan Banderáról, az Ukrán Nacionalisták Szervezetének szélsőjobboldali vezetőjéről, aki rövid ideig szövetkezett a német nácikkal.
A Bandera vezette erők törekvése, hogy Ukrajnának független területet szerezzenek, lengyelek, zsidók és oroszok elleni atrocitásokhoz vezetett.
A szovjet korszakban, amikor Ukrajna szovjet tagköztársaság volt, és Moszkva Lengyelországot is ellenőrizte, az ilyen témák tabunak számítottak.
Történészek szerint több mint százezer lengyelt, köztük nőket és gyermekeket öltek meg ukránok Délkelet-Lengyelországban, amely ma nagyrészt Ukrajnához tartozó terület.
Az erőszak csúcspontja 1943. július 11-én volt, amely véres vasárnap néven ismert, amikor az ukrán fegyveresek összehangolt támadásokat hajtottak végre a templomokban imádkozó vagy onnan távozó lengyelek ellen több mint száz faluban, főként a volhíniai régióban.
Lengyel tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy csak a teljes igazság ismerete erősítheti a nemzetek közötti kapcsolatokat.
A lengyelek januárban felháborodtak, amikor az ukrán parlament úgy emlékezett meg Bandera születésének 114. évfordulóján, hogy az ukrán fegyveres erők jelenlegi parancsnokának képét egy Bandera-portréval közösen osztották meg Twitteren. A posztot később törölték.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök akkor azt mondta, hogy kormánya „rendkívül kritikusan viszonyul Bandera bármilyen dicsőítéséhez vagy akár csak a róla való megemlékezéshez”.
Miután szerdán találkozott Zelenszkijjel, Morawiecki azt mondta, hogy beszéltek ezekről a bűncselekményekről és Lengyelország kéréséről, hogy exhumálhassák a lengyel áldozatokat, amit Ukrajna eddig megtiltott.
„Nagyon nehéz történelmünk volt. Ma van esély arra, hogy újraírjuk ezt a történelmet, és az igazságra alapozzuk” – mondta Morawiecki.
