Bár az Európai Parlament rendkívül kritikus a magyar kormánnyal szemben, és hasonló szigort várna el az Európai Bizottságtól is, saját háza táján mégsem hatékony: hat éve indult Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás, és az első fázisból azóta sem jutott tovább. Podcastunk az okokat keresi.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Öt gondolat a beszélgetésből:
(1) 2018-ban jutottak arra a szinte a jogállamisági kifogások, hogy az Európai Parlament az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményezte Magyarországgal szemben. A folyamat azonban megakadt az első fázisban, így sosem jelöltek ki feladatokat és határidőket az elvégzésükre a magyar kormány számára.
(2) Az Európai Parlamentben sosem volt meg a kellő többség, hogy előre tudjanak lépni a folyamatban, és lassította az eljárást, hogy a kulcskérdésekben történő szavazáskor a Mateusz Morawiecki vezette lengyel kormány képviselői rendre megvétózták az elmarasztaló határozatokat. Ez a segítségnyújtás kölcsönös volt, a magyar képviselők is hasonlóan akasztották meg a lengyel jogállamisági hiányosságok miatt felvetett lépéseket. Bár eleinte az Európai Parlament atombombájaként emlegették a 7. cikk szerinti eljárást, a keresztvétók miatt a durranás elmaradt, a folyamat sosem jutott el a végső intézkedésig, egy tagállam szavazati jogának megvonásáig.
(3) Lengyelország esetében akkor fordult a kocka, amikor 2023 októberében a Donald Tusk vezette ellenzéki koalíció vette át a kormányt. Részletes tervet tettek le az asztalra az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításáról.
(4) Ezt a tervet az Európai Unió tanácsa megfelelő kiindulópontnak találta arra, hogy felvesse a Lengyelországgal szemben indított, 7. cikk szerinti eljárás leállítását. Magyarország bírálta a tanácsi döntést, mondván, egy terv még nem jelent végrehajtott intézkedéseket, de a jelek szerint a testület ez esetben elnézőbb volt, tekintettel a lengyel jogalkotás bonyolultságára és arra, hogy a lengyel kormány nem élvez kétharmados többséget, így a változások keresztülvitele is több időt és egyeztetést igényel.
(5) A lengyeleket érintő döntést azért is könnyebb volt meghozni, mert maga a tanács indította az eljárást. Magyarország esetében az Európai Parlament a kezdeményező fél, ezért ott kellene elérni a kedvező döntést, amire, úgy tűnik, egyelőre egyik oldalról sincs meg a politikai akarat.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.
