A Szovjetunió utolsó éveiben létrejött Memorial hatalmas archívumot gyűjtött össze a szovjet korszak bűneiről és százakat védett meg az emberijog-sérelmektől. Most viszont az orosz kormány, miután először pénzbírsággal sújtotta (külföldi ügynökké való minősítése nyomán), a bezárására készül, ami otthon és külföldön is felháborodást váltott ki.
Nem sokkal azután, hogy megkapta az orosz legfelsőbb bíróságtól az értesítést, miszerint az ügyészek a bezárását kezdeményezik, Oroszország legrégebbi és talán legelismertebb emberi jogi csoportja, a Memorial egy olyan tweetben osztotta meg a hírt, amely összefoglalja munkatársai reakcióját: „Nem tudjuk elhinni.”
A Vlagyimir Putyin elnök alatt egyre autoriterebbé váló Oroszország sok megfigyelőjét nem lepte meg a fejlemény.
A Memorial, amely több mint harminc éve fáradságos munkával dokumentálja a szovjet korszak bűntetteit és védi az oroszoknak a tisztességes eljáráshoz való jogát, hatalmas nyomás alá került, miután külföldi ügynök címkével illették, ami szigorú megkötések mellett tette csak lehetővé a működését. Ezt megelőzően egyre több bírósági pert és ítéletet akasztottak a nyakába, ami szintén korlátozta.
Nagy összegű bírságokat kezdtek kiszabni a szervezetre, mert állítólag kiadványaiban és médiaanyagaiban nem tüntette fel, hogy külföldi ügynök funkcióját látja el (ahogy megteszi immár egy sor, ügynökké minősített orosz médium).
Országszerte működő aktivistáit – akik az orosz és a szovjet múlt sötét fejezeteinek, különösen a Sztálin vezette szovjet állam bűneinek feltárásán dolgoztak, szembemenve a ködösítő hivatalos állásfoglalásokkal – megbírságolták, sőt be is börtönözték, a bírálók szerint azért, hogy így álljanak rajtuk bosszút.
„Az állam kriminalizálja a civil szervezetek tevékenységét, most pedig az állam áldozatainak emlékét kriminalizálja – írta Twitteren Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Moscow Center orosz belpolitikai programjának elnöke. – A desztalinizáció nélkül Oroszország elmaradottságra van ítélve.”
Minden lehetséges jogi eszközzel
Az orosz főügyészség a legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy rendelje el a Nemzetközi Memorial bezárását, amely a mozgalom más részeit, köztük a regionális fiókokat és a Memorial Emberi Jogi Központot összefogó csoportként működik. A bíróság november 25-re tűzte ki a tárgyalást.
Elemzők szerint a viharfellegek már egy ideje gyülekeztek. A Memorial rendezvényeit időnként nemkívánatos vendégek zavarták meg. Október 15-én a rendőrség húsz embert bezárt a csoport moszkvai irodájába, miután betört egy filmvetítésre az állami televízió forgatócsoportja és több tucat, trágárságokat kiabáló maszkos férfi.
A civil szervezet épp a Mr. Jones című filmet vetítette, amely a történészek szerint a sztálini politika nyomán kitört éhínségről, az ukrajnai holodomorról szólt. Megfigyelők szerint Putyin alatt fokozatosan rehabilitálták a diktátor örökségét, annak ellenére hogy a Memorial harcolt a rehabilitáció ellen és azért, hogy a sztálini bűnök ne merüljenek feledésbe.
„Az ügy már egy ideje készülőben van” – írta Jens Siegert, egy Oroszországban élő német politikai elemző Twitteren a Memorial elleni legújabb lépésre utalva.
Gulag-tömegsírt talált, ráhúzták, hogy zaklatta a nevelt lányát
A Memorial egyes aktivistái elleni ügyek régebb óta futnak. Az egyik legjelentősebb, a Finnországhoz közeli Karéliában zajló perben Jurij Dmitrijev amatőr történész még mindig fellebbezni próbál a bíróság döntése ellen, amely 2020 szeptemberében tizenhárom év börtönbüntetésre ítélte nevelt lánya szexuális zaklatása miatt. A férfi szerint politikai indíttatásból, koholt vád alapján ítélték el.
Miközben megindult a per, egy kormányzati szerv vette át az ásatások felügyeletét annak a Gulag-tömegsírnak a helyszínén, amelyet Dmitrijev segített feltárni – és amelynek jelentőségét az állam igyekezett aláásni.
A Memorialt a nyolcvanas évek végén, a glasznoszty idején alapítottak, és később is Oroszország legjelentősebb emberi jogi szervezete maradt. A bezárását célzó lépés egy olyan időszakban történik, amikor a civil orosz társadalom és politikai ellenzék nagy része a posztszovjet korszakban példátlanul tartós kemény fellépések célpontjává vált.
A fellépés leginkább az állam által külföldi ügynöknek nyilvánított orosz magánszemélyekre és szervezetekre összpontosít – be kell jelenteniük minden külföldről kapott támogatást, és rendszeres, nehézkes ellenőrzéseknek kell alávetniük magukat. A Nemzetközi Memorial 2016 októberében került fel a külföldi ügynökök nyilvántartásába.
November 11-i nyilatkozatukban nem titkolták, hogy szerintük mi az ellenük folyó jogi kampány valódi motivációja.
„A Nemzetközi Memorial megszüntetését célzó döntés politikai indíttatású – fogalmazott a civil szervezet. – Célja, hogy megsemmisítse a szervezetet, amely a múlt politikai elnyomásával foglalkozik és a ma emberi jogaiért küzd.”
A Szabad Európa és az Amerika Hangja közös orosz nyelvű csatornájának, a Jelenidőnek adott interjúban Alekszandr Cserkaszov, a Memorial Emberi Jogi Központ elnöke elmondta, hogy régóta nyomás nehezedik a szervezetre, de megpróbálták folytatni a munkájukat, annak ellenére hogy az állam ki akarja véreztetni őket.
„Az emberek azt kérdezik, miért pont most” – tette fel a kérdést a Memorial bezárására tett legutóbbi kísérletről.
A hatóságok különböző taktikákkal próbálták már rákényszeríteni a csoportot a működés beszüntetésére, mondta, „és most meghozták a döntést, lesújtott a vasököl”.
