Aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a 2010-ben és később születettek soha életünkben ne juthassanak dohánytermékhez legálisan. Egy év alatt kell egymillió aláírást összegyűjteni annak érdekében, hogy az európai döntéshozók érdemben foglalkozzanak a témával. A fejleményeket élénk figyelemmel követi a dohánylobbi és a szervezett bűnözés is.
Felhívás a dohányfüstmentes környezet és az első európai dohányfüstmentes generáció elérésére 2030-ra – ez a rendkívül hosszú és talán körülményes elnevezése annak a polgári kezdeményezésnek, amelyet néhány nappal ezelőtt vett nyilvántartásba az Európai Bizottság. Egy ilyen kezdeményezésnek az a lényege, hogy alulról jövő javaslat formájában egyszerű civil összefogás is elvezethet oda, hogy az adott területen uniós jogszabály készüljön. Ez azonban korántsem ilyen egyszerű, és csak a legritkább esetben vezet eredményre – de az elvi lehetőség adott.
Hatpontos lista
A mostani kezdeményezés szervezői – főként spanyol és portugál aktivisták – mindenekelőtt rögzítik, hogy „a dohányzás az első elkerülhető halálok”. Majd így folytatják: „A tengerpartokon eldobált csikkek károsítják az óceánt és az élővilágát, az erdőkben tüzet okoznak, és szennyezik a talajt és a vizet”. Ezért az új generációk dohányfüggőségtől való megmentése, valamint a cigarettacsikkek által okozott környezeti veszélyek elleni határozott fellépés és a dohányzás elleni küzdelem érdekében hatpontos tervet állítottak össze. Ezek a következők:
- Támogatni kell az első dohányfüstmentes európai generáció elérését 2028-ra, véget vetve a dohány- és nikotintermékek értékesítésének a 2010-ben és azután született polgárok számára.
- Létre kell hozni a dohány- és csikkmentes tenger- és folyópartok európai hálózatát, egészségesebbé és környezeti szempontból fenntarthatóbbá téve ezeket a tereket.
- Létre kell hozni a dohány- és csikkmentes nemzeti parkok európai hálózatát, egészségesebbé téve azokat, valamint csökkentve a szennyezést és a tüzek kockázatát.
- Ki kell terjeszteni a szabadtéri füst- és e-cigaretta-mentes helyeket, különös tekintettel a kiskorúak által látogatott területekre (parkok, uszodák, sportesemények és -központok, bemutatók és éttermek teraszai).
- Meg kell szüntetni a dohánytermékek reklámozását és megjelenítését az audiovizuális produkciókban és a közösségi médiában, különös tekintettel a véleményvezérek és a termékmegjelenítés révén történő burkolt reklámra.
- Finanszírozást kell nyújtani a dohányzás által okozott betegségekre irányuló K+F-projekteknek e betegségek prognózisának javítása és gyógyíthatóvá tétele érdekében.
A statisztikák szerint az Európai Unió országaiban évente mintegy 79 ezer ember hal meg csak a passzív dohányzás következtében. A korai elhalálozás kiváltó okai között is a dohánytermékek fogyasztása áll első helyen: évente közel hétszázezer ember halála írható a számlájára, noha a dohányzás a legfőbb olyan egészségügyi kockázat, amely elkerülhető lehetne. A dohányosok mintegy ötven százaléka idő előtt – nem dohányzó kortársaiknál átlagosan 14 évvel korábban – hal meg. Annak ellenére hogy az utóbbi években jelentős előrelépés történt a dohányzás visszaszorítása terén, a dohányosok száma továbbra is igen magas az EU-ban: arányuk a teljes népesség körében 26 százalék, a 15–24 év közötti fiatalok körében pedig 29 százalék.
Egymillió aláírás sem garancia
Ahhoz, hogy a polgári kezdeményezés sikeres legyen, egy éven belül össze kell gyűlnie legalább egymillió érvényes aláírásnak úgy, hogy az összegyűjtött aláírásoknak legalább hét EU-országból kell származniuk (és az aláírások számának az egyes országokban el kell érnie az adott országra vonatkozóan előírt minimumot). Információink szerint Magyarországon egyelőre nincs partnerszervezetük a kezdeményezőknek.
Amennyiben összegyűlik a kellő számú aláírás, az Európai Bizottság megvizsgálja a kezdeményezés érdemi részét, majd a bizottság illetékesei egy hónapon belül találkoznak a szervezőkkel, három hónapon belül a szervezők lehetőséget kapnak arra, hogy az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson ismertessék kezdeményezésüket, majd hat hónapon belül a bizottság hivatalos választ ad, amelyben közli, hogy a kezdeményezésre válaszul milyen lépéseket tervez, illetve azt is megindokolja, ha a kezdeményezés nyomán nem fog új jogszabályra irányuló javaslatot tenni.
Hogy ez mennyire rögös út, arra példa, hogy eddig egyetlen esetben döntött úgy az Európai Bizottság, hogy jogszabályjavaslattal él. Ez egy 2018-as kezdeményezésre vonatkozik, amikor 1,4 millió civil írta alá a Vége a ketrec korának elnevezésű javaslatot, amely a tenyészállatok ketrecben tartásának 2027-ig történő betiltására vonatkozik – erre a bizottság ígéretet is tett, a többi esetben azonban nem volt ilyen eredmény. Magyar szempontból különösen fájó volt az őshonos kisebbségek védelmét célzó Minority SafePack-kezdeményezés kudarca.
Dán és új-zélandi úttörők
A dohányzás felmenő rendszerben történő tulajdonképpeni megszüntetése nem légből kapott és példa nélküli ötlet, például Dániában már benyújtottak egy hasonló tartalmú törvényjavaslatot.
Magnus Heunicke egészségügyi miniszter azt mondta, a kormány célja, hogy megóvja a jövő generációit attól, hogy bármilyen formában a dohányzáshoz nyúljanak. Ezért akár be is tilthatják a fiatalok számára a cigarettavásárlást, a korhatárt pedig hajlandók addig emelni, hogy a 2010 után született generációnak soha ne legyen lehetősége dohányterméket venni.
A Dán Rákszövetség felmérése szerint a válaszadók 64 százaléka támogatná a cigaretta értékesítésének betiltását a 2010 után születettek számára, míg a 18–34 éves fiatalok körében 67 százalék volt a támogatók aránya.
Ugyanilyen tervek vannak az EU-n kívül is: Új-Zélandon azt tervezik, hogy megtiltják a fiataloknak, hogy a jövőben dohánytermékeket vegyenek az országban. A szabályozás úgy működik, hogy a most 14 éves fiatalok 2027-től már egyáltalán nem tudnának cigarettát venni a szigetországban, miután folyamatosan növelnék a vásárlásra jogosultak életkorát. Az országban drasztikusan csökkentik az árusítóhelyek számát, és ezzel egy időben a dohánytermékek nikotinszintjét is. Ezzel párhuzamosan fokozatosan vétségnek fog számítani a hagyományos dohánytermékek forgalmazása.
A dohányzásellenes mozgalmaknak – legyen az civil kezdeményezés vagy a hivatalos politika álláspontja – két körülménnyel mindenképpen számolniuk kell. Egyrészt a dohánylobbi ellenállásával, amely még mindig nagyon komoly erőket és pénzeket tud megmozgatni piaci pozícióinak megtartása érdekében, másrészt pedig a szervezett bűnözéssel, amely a tiltott termékeket csempészett áruval fogja pótolni.
