Leváltották Jurij Karajev belarusz belügyminisztert egy nappal azután, hogy azt nyilatkozta, a biztonsági erők éles lőszert is használhatnak a tiltakozók ellen, akik hetek óta tömegével tüntetnek Belarusz utcáin.
Jurij Karajev, aki rajta van az EU tiltólistáján a tüntetések elleni erőszakos fellépésben játszott szerepe miatt, azt mondta: „Ha valaki szabotázst követ el, vagy terrortámadást, vagy megtámad egy rendőrt, akkor természetesen minden módon meg kell állítani, ami egy rendőr rendelkezésére áll, kezdve a fizikai erőtől egészen a fegyverekig.”
Több átszervezés is volt
Belaruszban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amit az ellenzék szerint elcsalt a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka. A tüntetők a politikus lemondását követelik. A megmozdulások kezdete óta több tízezer embert vettek őrizetbe, közülük sokakat megvertek az őrizetben a rendőrök.
A belarusz állami média arról számolt be, hogy a leváltott belügyminiszter utódja Ivan Kubrakov lesz, aki eddig a minszki rendőrség feje volt. Karayevet Hrodna régió elnöki tanácsosává nevezték ki, Alkjakszandr Barszukov belügyminiszter-helyettest pedig Minszk elnöki tanácsosi pozíciójába helyezték át. A belarusz KGB volt vezérigazgatója lett a nyugati Breszt régió elnöki tanácsosa.
Az átszervezések azt mutathatják, hogy Lukasenka szorosabbra akarja vonni a gyeplőt, és erősíteni a felügyeletet az országban, főleg a fővárosban, ahol a legdurvább rendőri akciók zajlottak. A belarusz sajtó szerint Lukasenka azt mondta, hogy kiszélesíti tanácsosai feladatköreit, az ő dolguk lesz megszervezni és felügyelni a kormányhoz hű erőket.
Lukesanka terrorfenyegetésről beszél
Az országban az ellenzék legtöbb vezetőjét letartóztatták vagy menekülniük kellett, ahogyan magának Cihanouszkajának is, aki a választások után Litvániába utazott. Október 25-én több mint százezer ember vonult utcára Belarusz fővárosában, hogy a Lukasenka-rendszer ellen tiltakozzon.
Október 28-án Karajev belarusz belügyminiszter bejelentette, hogy a biztonsági erők éles lőszert is bevethetnek azok ellen, akik „szabotázsban vagy terrortámadásban” vesznek részt. Az országban az ellenzék általános sztrájkra szólított föl, mivel a választási csalással vádolt Lukasenka a kiterjedt tüntetések ellenére sem hajlandó lemondani. Lukasenka az ellenzék sztrájkfelhívásait „szervezett bűnözői csoportok akcióinak” minősítette, és azt mondta, hogy az ország „terrorfenyegetéssel” néz szembe.
A nyugati hatalmak tiltakoznak az országban zajló rendőri erőszak ellen, Lukasenka választási győzelmét sem az EU, sem az Egyesült Államok nem ismerik el. Az Európai Unió büntető intézkedéseket vezetett be október közepén Lukasenka és kormánya ellen, megtiltották több, választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős képviselő beutazását az Európai Unióba, és befagyasztották az érintettek uniós területen lévő forrásait.
Az ellenzék október 28-ával sztrájkot hirdetett. A tiltakozáshoz több gyár és egyetem is csatlakozott. Szvjatlana Cihanouszkaja, az ellenzék vezetője azt mondta, hogy elégedett a sztrájkkal, bár kevesebben vettek részt rajta, mint arra eredetileg számítottak. Ennek szerinte az az oka, hogy az emberek félnek a rendőrségtől és az esetleges munkahelyi következményektől.
