A Szabad Európa birtokába került egy tiltakozó levél, amelyet az Európai Parlament két bizottságának (Költségvetési Bizottság és Költségvetési Ellenőrző Bizottság) két vezetője, Johan Van Overtveldt és Monika Hohlmeier írt az Európai Bizottság két biztosának. A politikusok a magyar uniós források felszabadításáról szóló sajtóhírek miatt tiltakoztak. A héten ugyanis két lap is arról cikkezett, hogy a bizottság 13 milliárd euró támogatást oldhat fel Magyarország számára, annak ellenére hogy a Helyreállítási Alap kapcsán felállított uniós elvárások (szupermérföldkövek) egy része nem teljesült.
A horizontális feltételek teljesítése „az igazságszolgáltatás függetlensége, az akadémiai szabadság és a gyermekvédelem terén elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a bizottság valamennyi tagállam, így Magyarország számára is felszabadítsa a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó uniós kohéziós forrásokat” – egyebek mellett ezt írja Johan Van Overtveldt és Monika Hohlmeier a Didier Reynders igazságügyi biztosnak és Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztosnak címzett levélben.
Van Overtveldt és Hohlmeier hivatkozik a Financial Times 2023. október 3-i számában megjelent cikkére, amely arról számol be: az Európai Bizottság arra készül, hogy több milliárd eurónyi uniós forrást szabadít fel Magyarország számára, amelyet jelenleg a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztottak.
A cikk szerint a bizottság november vége előtt mintegy 13 milliárd eurónyi finanszírozás befagyasztását kívánja feloldani, mivel „Magyarország májusban – Brüsszel követelésére válaszul – igazságügyi reformokat vezetett be, ami lehetővé tenné a bizottság számára, hogy feloldja a befagyasztott finanszírozás több mint felét”. (Idézet a birtokunkba jutott levélből.)
Az EP bizottsági elnökei kifogásolják, hogy amikor néhány héttel ezelőtt a következő ellenőrző meghallgatást tervezték a két bizottságban a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet végrehajtásáról, az Európai Bizottság vezetése az Európai Parlament felé azt jelezte, hogy „nem lesz semmi újdonság”. Viszont a Financial Times cikke szerint a bizottság megerősítette, hogy 2023. szeptember 26-án kérdéseket tartalmazó levelet küldött a magyar kormánynak, és „pontosításokat” vár a reformok egyes részleteivel kapcsolatban.
A hírt a magyar források felszabadításáról a Politico is megerősítette, több hivatalos forrásra hivatkozva. A lap a héten megjelent cikkében arról írt, hogy az EU győzni engedi Orbánt, és kész feloldani a Magyarországnak járó, 13 milliárd eurónyi forrás zárolását.
Ugyanakkor az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová egy strasbourgi sajtótájékoztatóján alaptalan spekulációnak nevezte, hogy létezne ilyen alku Brüsszel és Budapest között. Hozzátette: jelenleg is folynak a tárgyalások a magyar uniós forrásokról.
Az Európai Parlament is a sajtóból értesült róla
Johan Van Overtveldt és Monika Hohlmeier az uniós biztosoknak írt levélben kifogásolja, hogy nem közvetlenül tájékoztatták őket egy ilyen fontos ügyben, hanem a sajtón keresztül. A parlamenti bizottsági elnökök ezért további tájékoztatást kérnek az ügyben a biztosoktól arról, hogy milyen tényleges és konkrét előrelépést tett Magyarország az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó feltételek teljesítése terén.
A parlamenti bizottságok vezetői a levélben aggodalmukat fejezik ki, hogy a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások összekapcsolódhatnak a Magyarország elleni pénzügyi szankciók esetleges feloldásával, vagyis nem tartják helyesnek, hogy a magyar kormányt ezzel az engedménnyel próbálnák rávenni, hogy támogassa a hétéves uniós költségvetés kiigazítását.
Ehhez kapcsolódóan: Egyelőre talonban a magyar kártya a költségvetési tárgyalásokon
„Ragaszkodunk ahhoz, hogy a két folyamatot külön kell tartani. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a magyar reziliencia- és helyreállítási terv (RRF) 27 szupermérföldkövet tartalmaz, amelyek közül csak négy kapcsolódik az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó országspecifikus ajánlásokhoz. Azonban minden szupermérföldkő elérése az előfeltétele annak, hogy bármilyen kifizetésre sor kerülhessen az RRF keretében” – érvelnek levelükben a bizottsági elnökök.
A magyar igazságügyi reform még nem teljes
Arra is emlékeztetnek, hogy a bizottság 2023-as jogállamisági jelentése szerint a közelmúltbeli magyarországi igazságügyi reformok csak a bizottsági ajánlások egy részével foglalkoznak, számos kérdés még függőben van (például az ügyelosztás átláthatóságának hiánya az alsóbb szintű bíróságokon).
Johan Van Overtveldt és Monika Hohlmeier hivatkozik az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának idén májusi budapesti látogatására is (ezt Hohlmeier vezette), és hangsúlyozzák: nem tudnak arról, hogy változás történt volna Magyarországon az akkor kifogásolt ügyekben.
Ehhez kapcsolódóan: Kínos pillanatokat élt át az uniós vizsgálóbizottság Magyarországon
A küldöttség által a látogatáson tapasztaltakról készített jelentés megállapította többek között, hogy a magyar végrehajtó hatalom többször figyelmen kívül hagyta vagy felülbírálta a bírósági határozatokat, és aláásta vagy visszafordította a bírósági ítéletek hatásait egyik napról a másikra hozott rendeletekkel.
A parlamenti bizottsági elnökök a levélben arra kérik a biztosokat: tájékoztassák őket Magyarország ügyéről még a november 7-i parlamenti meghallgatás előtt.
Az Európai Bizottság sajtószolgálata a Szabad Európa kérdésére az ügy kapcsán azt válaszolta, hogy Magyarország 2023 júliusában hivatalosan tájékoztatta a bizottságot, hogy teljesítettnek tekinti az alapjogi chartára vonatkozó feltételt a bírói függetlenség terén. A bizottság alaposan elemezte a Magyarország által továbbított információkat, és úgy véli: további pontosításokra van szüksége ahhoz, hogy véglegesítse annak megállapítását, hogy teljesül-e a horizontális feltétel az igazságszolgáltatás függetlensége terén. Ezért szeptember 26-án újabb kérdéseket intéztek a magyar hatóságokhoz. Amint Magyarország válaszol ezekre, a bizottság folytatja értékelését.
