Kilenc civil szervezetet vettek fel az úgynevezett külföldi ügynökök jegyzékébe az országban; most került sor először ilyen lépésre a mintegy két hónapja hatályos, széles körben bírált törvény alapján.
Eredetileg öt NGO került bele a jegyzékbe: a Georgiában Élő Ukránok Ifjúsági Szervezete, a Georgiai Földművesek és Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete, a Kutaiszi Ifjúsági Ház, a Keresztények Uniója és a Zsidó Kulturális és Oktatási Alapítvány. Nem sokkal később négy újabb szervezetet adtak hozzá: Lányok – Világvezetők, Tbiliszi Ifjúsági Ház, Inkluzív Gyakorlatok, illetve Kezdeményezések, Fejlesztés és Foglalkoztatás Egyesülete.
A feketelistát az érintett civil szervezetek pénzügyi beszámolóival együtt tették közzé az interneten az illetékes hatóságok.
Ehhez kapcsolódóan: Megfélemlítéssel vádolják a kormányt a „külföldiügynök-törvény” ellenzői Georgiában
Az orosz mintára előterjesztett „külföldiügynök-törvény” alapján minden szervezetnek nyilvántartásba kellene vetetnie magát pénzbírság terhe mellett, amennyiben finanszírozásuk legalább húsz százaléka külföldről származik. Tavaly számos georgiai NGO és sajtóorgánum külföldi finanszírozása meghaladta ezt a mértéket. Több szervezet megtagadta a regisztrációt, ami súlyos pénzbírsággal járhat.
Az igazságügyi minisztérium széles hatáskörrel bír a szervezetek vizsgálatára, hozzáfér érzékeny információkhoz, például a személyes adatokhoz is.
Ehhez kapcsolódóan: Georgiában is életbe lép a külföldiügynök-törvény, hiába támadták meg az alkotmánybíróságon
A jogszabály ellen emberek tízezrei tüntettek az országban, a hatóságok azonban erőszakkal elfojtották a demonstrációkat.
Az Egyesült Államok az üggyel kapcsolatban több mint hatvan georgiait szankciókkal sújtott, köztük a kormány két tagját a demokrácia és az emberi jogok aláásása miatt.
Megszavazta a georgiai parlament azt a törvényt, amely ellen hetek óta tízezrek tiltakoztak
Az Európai Unió leszögezte, hogy a törvény komoly akadályt jelent Georgia csatlakozási folyamatában. Ennek ellenére a kormányzó Georgiai Álam párt továbbra is azt hangoztatja, hogy az ország 2030-ra az EU tagja lehet.
Bár a jogszabály éles bírálatokat váltott ki a nemzetközi közösség részéről, Oroszország üdvözölte. Még zajlanak a törvénnyel szemben indított jogi eljárások, több szervezet is az alkotmánybírósághoz fordult, a meghallgatásokra már sor került, ítéletet azonban egyelőre nem hirdettek.
