A gazdasági sikerek ellenére Litvánia jobbközép koalícióját az ellenzéki szociáldemokraták és a kisebb balközép pártok válthatják a kormánynál, amikor a balti ország szavazói vasárnap az urnák elé járulnak.
A Covid–19 ellen hozott szigorú intézkedések és a szomszédos Belaruszból érkező migránsáradat ráveti az árnyékát Ingrida Šimonytė konzervatív miniszterelnök 2020-ban hivatalba lépő kormányára. Jóllehet az EU-tag Litvánia éves szinten két számjegyű jövedelemnövekedést mutatott fel, és az egyik legalacsonyabb inflációs rátával rendelkezik a 27 országot tömörítő unióban, a legtöbb szavazót a jelek szerint nem nyűgözik le ezek az adatok.
„A gazdaság helyzete sokkal jobb, mint például a 2008–2010-es nehézségek idején, de az emberek ritkán tulajdonítják a személyes vagyonszerzést a politikai vezetésnek” – mondja Nerijus Mačiulis. A Swedbank közgazdásza arra a globális pénzügyi válságra utalt, amely nagy erővel sújtotta a balti államokat, és megszorító intézkedésekhez vezetett.
Rima Urbonaitė, a vilniusi Mykolas Romeris Egyetem politikai elemzője egyetért ezzel. „Nagymértékű csalódottság és elégedetlenség tapasztalható a választók körében – mondja. – Ez számos válsággal és sokkhatással függ össze, és nem tudják kompenzálni olyan gazdasági tényezők, mint a vásárlóerő kedvező változása.”
Šimonytėt bírálták a járvány idején bevezetett szigorú intézkedések miatt, és sokan panaszkodtak arra is, hogy kormánya nem tett eleget a vállalatok megsegítésére a lezárások idején. Mások szerint ezrek nem fértek hozzá megfelelően az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Elítélték azért is, ahogy a Belaruszból érkező migránsokkal bánik. Litvánia azzal vádolta keleti szomszédját, Belaruszt, illetve Oroszországot, hogy ők szervezik a migránsok beözönlését.
A Vilmorus közvélemény-kutató friss felmérése szerint a Vilija Blinkevičiūtė vezette Litván Szociáldemokrata Párt a szavazatok 18 százalékát szerezheti meg, Šimonytė Haza Szövetsége kilencet kaphat, a Nemuno Aušra, az antiszemita kijelentései miatt vád alá helyett jobboldali politikus, Remigijus Žemaitaitis újonnan bejegyzett pártja tizenkét százalékot érne el.
A Lietuvos rytas című napilap megbízásából mintegy ezer ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatás október 4-én jelent meg. A hibahatára 3,1 százalékpont.
A szociáldemokraták kizárták a szövetséget Žemaitaitis pártjával, ami azt jelenti, hogy három-négy pártra lesz szükség a kormánykoalíció létrehozásához, amelyek valószínűleg a politikai centrumot képviselő kisebb csoportok lesznek.
„Egész életemben a konzervatívokra szavaztam, de idén azt fontolgatom, hogy egy másik jó pártnak adom a voksomat, nem nekik – mondja Darius Mikalauskas 51 éves vilniusi tanár. – Šimonytė és az egész Haza Szövetsége leharcoltnak, elhasználódottnak tűnik, jobb lenne, ha valamennyi időt a kispadon töltenének.”
Elemzők szerint egy baloldali elmozdulás nem hozna jelentős változást a nyugatról az orosz kalinyingrádi exklávéval, keletről pedig Belarusszal is határos Litvánia külpolitikájában Ám a választásra akkor kerül sor, amikor Oroszország ukrajnai háborúja egyre nagyobb félelmet szít Moszkva szándékait illetően, különösen a stratégiailag fontos balti térségben.
„Ebben az országban a külpolitikai irányvonalat elsősorban az elnök határozza meg” – mondja Urbonaitė, hozzátéve, hogy „egyik miniszter felcserélése egy másikkal nem jelentene jelentős változást Litvánia politikáját illetően”.
Az idei elnökválasztáson Gitanas Nausėda elnök legyőzte Šimonytėt, és elnyerte második ötéves ciklusát. A széles körű kritika és népszerűsége csökkenése ellenére a kormánypárt az európai parlamenti választáson megszerezte a mandátumok többségét.
2020-ban a közel hárommilliós, legdélebbre fekvő balti országban Šimonytė győzelemre vezette Haza Szövetségét a parlamenti választásokon. Később koalíciót kötött két liberális párttal, a Szabadságpárttal és a Liberális Mozgalommal. Négy évvel később, most, a litvánok visszatérnek a szavazóhelyiségekbe az első fordulóra.
Mintegy 2,4 millió ember szavazhat arról, hogy ki képviselje négy éven át a 141 tagú parlamentben, a Seimasban. Vasárnap hetven képviselőt választanak meg pártlistán, hozzájuk csatlakoznak az egymandátumos választókerületekből azok, akiknek sikerül megszerezniük a szavazatok ötven százalékát. A második forduló október 27-én lesz, amikor az egyéni választókerületek zömében a két vezető jelölt valamelyikére szavazhatnak majd.
