Lovász László az izraeli Avi Wigdersonnal megosztva kapta az Abel-díjat, amit az indoklás szerint az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén végzett, meghatározó jelentőségű munkásságukért ítélt oda a két tudósnak a Norvég Tudományos Akadémia.
A testület elnöke, Hans Petter Graver a hír oslói bejelentés indoklásában megemlítette a két kutató szerepét abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak.
Lovász László a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, míg az izraeli Avi Wigderson a princetoni Fejtett Tanulmányok Intézete munkatársa.
Lovász László az MTI-nek az izraeli matematikussal elmondta, hogy jól ismerik egymást, de nincsenek rendszeres munkakapcsolatban. „Wigdersonnal ugyanannak a területnek a két oldalán állunk, kicsit eltérő fókuszból tekintünk a tudományra”.
Lovász László hat éven át - 2014 és 2020 között - volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Jenlegi munkáiról elmondta, hogy Barabási Albert László fizikussal egy közösen elnyert európai uniós pályázaton a nagy hálózatok dinamikájával foglalkoznak. Szerinte a járvány matematikai szempontból is nagy kihívás, kutatócsoportjával az emberek kapcsolati hálóján keresztül a járvány terjedésének dinamikáját vizsgálják.
Lovász László elnöksége alatt, 2019 júliusában, hónapok át tartó tárgyalássorozat és tiltakozások után, az Országgyűlés megszavazta azt a Palkovics-tervként emlegetett törvényt, amellyel elvették az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot, a hazai tudományos élet legfontosabb intézményrendszerét. Erről itt olvashat bővebben.
A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat 2002-ben alapították, 7,5 millió norvég korona (272 millió forint) pénzjutalommal jár, amit a norvég kormány finanszíroz. A díjazottakat a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlása alapján választják ki.