A Kauzsay-tanya a majdnem 900 főt számláló Magy község külterületi része, ahol egykor több mint százan is élhettek, komfort nélküli házakban. De az elmúlt 10-15 évben rengetegen elköltöztek. A Szabad Európa korábbi riportjában kiderítette: a 2019-es önkormányzati választások idején rengetegen szavaztak romba dőlt házakba bejelentkezve úgy, hogy mindeközben már évek óta nem éltek ott, hiszen nem volt hol. A törvények szerint így viszont nem is voksolhattak volna. A község polgármestere és jegyzője is tudott az illegális szavazókról, mégsem tettek semmit.
Viccen és törvényen kívül
Bár a helyzetet árnyalja, hogy a Kauzsay-tanyára nem Ukrajnában élő kamulakosok voltak bejelentve, hanem a korábbi szegény sorsú magyiak ragadtak papíron bent a rendszerben, ennek ellenére ez több okból is törvénytelen. Ugyanis a Kauzsay-tanyára az önkormányzat két különböző támogatási formát is igénybe vesz a Magyar Államkincstártól már évek óta. Idén is megkapták a pénzt. Az egyiket az úgynevezett lakott külterülettel kapcsolatos feladatok ellátására kérik. A tanyán élő emberek után minden évben 2550 forintot kap fejenként a magyi önkormányzat. Bár összegszerűen ez nem nagy pénz, de egy ekkora községnek minden fillér számít.
A Szabad Európa által megszerzett adatok alapján jól látszik, hogy 2016 és 2020 között a Czirják István vezette önkormányzat évente átlagosan 100 ott élő személyt jelentett be a Kincstárhoz. Majd a fejkvóta szerint 250-270 ezer forint közötti összeg landolt az önkormányzat számláján, mivel a Magyar Államkincstárnak alapvetően nincs oka kételkedni abban, hogy az adatok nem stimmelnek, fizettek is mint a katonatiszt.
A másik tétel, amit bizonyíthatóan megkapott az önkormányzat, a csak a papíron létező lakosok miatt, az a tanyagondnoki program után járó támogatás, ami már milliós tételt jelent. Sőt, több milliót évente. Az adatokból jól látszik, hogy 2017-ig 2,5 milliót kaptak, majd utána az állam folyamatosan megemelte a támogatást. 2020-ban már 4,25 millió forint ütötte a magyi önkormányzat markát.
A tanyagondnoki programra azonban csak úgy jelentkezhet egy település, ha bizonyítja, hogy a külterületen – jelen esetben a magyi Kauzsay-tanyán - minimum 70 ember él. Ez alapfeltétel. Czirják István polgármester és a körjegyző Szilvási Andrea Ágota pedig éveken át, így például még a 2019. novemberében leadott igénylésben is, papírokkal igazolta a Magyar Államkincstárnak, hogy a Kauzsay-tanyán legalább százan laknak.
Hogy miért érdemes bűvészkedni a lakók számával?
Mert a lebukás veszélye igen csekély. Nem csak azért, mert Magy egy eldugott kisközség Magyarország északkeleti csücskében, hanem azért is mert a település jegyzője úgy tűnik, nem olyan alapos, mint amilyennek lennie kéne. A jegyző már 2018-ban utasítást kapott a polgármestertől, – erről már korábban is írtunk – hogy tüntesse el a kamulakosokat a rendszerből. Azt mégsem tudja senki, mit is csinált a jegyző, hiszen a tanya korábbi lakói, még mindig szerepelnek a nyilvántartásban.
Mit lát a hivatal?
Mielőtt a Magyar Államkincstár kifizetné a szóbanforgó támogatásokat, egyezteti az adatokat a KSH számaival. A baj csak az, hogy a KSH-nak is az önkormányzat szolgáltatja az adatokat. A magyi önkormányzat dolgaira pontosan rálátó egyik forrásunk azt mondta:
"Az elmúlt két évtizedben a Központi Statisztikai Hivataltól még senki nem jelent meg a magyi önkormányzatnál, hogy ellenőrizzék az adatok valódiságát."
Ha valaki mégis ellenőrizni szeretné a magyi ingatlan viszonyokat, akkor a földhivatal ingatlan-nyilvántartási térkép-adatbázisából lekérheti a mellékelt térképet. Csakhogy ezen is az látszik, hogy például a Jókai utcában több tucatnyi ház áll.
A valósággal azonban a Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyei Kormányhivatal munkatársai csak 2020 tavaszán szembesültek, amikor helyszíni szemlét tartottak a Kauzsay-tanyán. Megállapították, hogy a térképen szereplő házak, valóban nincsenek ott, ahol lenniük kellene. Viszont azt már nem ellenőrizték, hogy hol vannak az emberek, akik papíron ott laknak.
A sószoba lakói
Ez azonban nem az egyetlen furcsaság a magyi lakosok nyilvántartása körül. A falu kellős közepén álló alig néhány éve épített, és átadott Egészségház sószobájába, a választói névjegyzék szerint, például egy házaspár volt bejelentve még a 2019-es önkormányzati választások idején is. Mégpedig úgy, hogy a falubeliek szerint már legalább nyolc éve nem látta őket senki.
A Szabad Európa egyik informátora az önkormányzati választások után megkereste, és közérdekű bejelentéseiben értesítette a jegyzőt a sószoba rejtélyes lakóiról, meg arról, hogy több olyan lakcímről is szavaztak emberek, amelyek csak papíron, de a valóságban nem léteznek. A jegyző válaszként beperelte a bejelentőt és megpróbálta bebizonyítani, hogy elmebeteg. Erről és a köztük folyó per részleteiről is olvashatnak majd, a hamarosan megjelenő cikkünkben.
