Még nincs vége a történetnek – mondja az EU igazságügyi biztosa a magyar dosszié lezárásáról. CPAC Budapest: show-nak erős, politikailag gyenge. Magyarországon a valóság ellen dúl a háború. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Még nincs vége a történetnek – mondja az EU igazságügyi biztosa a magyar dosszié lezárásáról.
A négy küszöbönálló törvénymódosítás szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a magyar igazságszolgáltatási dosszié lezárásának, amihez a jogi aktusokon túl több intézkedés végrehajtását is igazolnia kell a kormánynak még június folyamán – közölte a Szabad Európával a jogérvényesítésért felelős uniós biztos.
Didier Reynders azzal számol, hogy június végéig, július elejéig rendezhetik a még nyitott kérdéseket, és legkorábban ezt követően vinné a biztosi testület elé megvitatásra a magyar igazságszolgáltatási dossziét.
CPAC Budapest: egy elemző szerint show-nak erős, politikailag gyenge
Május 4. és 5. között rendezték meg a második magyarországi CPAC-t, az amerikai konzervatívok egyik fontos konferenciáját. A meghívottak alapján ez inkább egyfajta woke- és genderpropaganda-ellenes show-műsor, nem pedig a politikai szövetségépítés fóruma – mondta a Szabad Európának még az esemény előtt Zgut-Przybylska Edit, a CEU Demokrácia Intézetének vendégkutatója. Úgy vélte „ez inkább PR-erődemonstráció, ami leginkább Orbán Viktor teljes körű nemzetközi elszigetelődését hivatott ellensúlyozni” .
Magyarországon a valóság ellen dúl a háború
A valóság közösen elfogadott, tényeken alapuló megismerése általában is elég komoly támadás alatt van, de Vlagyimir Putyin ukrajnai agressziója után a magyarok különlegesen erős szőnyegbombázást kapnak dezinformációból bel- és külföldről egyaránt – ennek pedig meg is látszik a következménye.
Évi százmilliárdos bevételt is hozhat a Molnak a hulladékos koncesszió
A kormány elképesztő összegről mond le azért, hogy a Mol koncessziós cége mesés bevételre tehessen szert az új hulladékgazdálkodási rendszerben. Egy szakértői tanulmány szerint érthetetlenül viselkedik a magyar állam, és teljesen indokolatlanul kapta meg a Mol-csoport 35 évre majdnem az egész hazai hulladékgazdálkodást.
A változásokkal és lehetséges hatásaikkal több cikkben is foglalkozott Wiedemann Tamás, a Szabad Európa gazdasági újságírója. Ő volt a Sztoriban vendége.
Koncesszió vagy közbeszerzés: az Európai Bizottság látókörében a 35 éves sztrádaszerződés
Felkeltette az Európai Unió versenyjogi hatóságának érdeklődését a magyar kormány által kötött 35 éves sztrádakoncesszió. Ha visszásságot találnak, az más ügyekre is hatással lehet. Többet még nem tudni, a testület a magyar kormány válaszát várja – mondta brüsszeli tudósítónk friss podcastunkban.
Hirtelen felindulásból elkövetett törvényhozás: a pedagógus-státusztörvény adatvédelmi problémái
Meghosszabbítjuk Bicskéig: erre a legendássá vált miniszterelnöki mondásra emlékeztetnek most a kormányzat reakciói a pedagógusok lázadására. Nemrégiben egy újabb törvényjavaslatot tettek eléjük béremelés helyett. Cikkünkben ennek adatvédelmi részével foglalkoztunk.
„Megrázó és példátlan” – a Köves Slomónak kedvező döntés miatt lelakatolták a zsinagógát
A holokauszt óta most először lakatolták le újra a budapesti ortodox zsinagógát. Egy államtitkári döntés értelmében ugyanis a Köves Slomóhoz kötődő EMIH bekebelezheti a 150 éves múlttal és milliárdos ingatlanvagyonnal rendelkező kisebb ortodox közösséget.
Isztambuli egyezmény: közeleg az EU csatlakozása, Szájer József is támogatta
Egyre több akadály hárul el az elől, hogy az Európai Unió csatlakozzon a nők elleni erőszak leküzdése érdekében elfogadott isztambuli egyezményhez. Erre van jogi lehetőség akkor is, ha több tagállam még nem ratifikálta a dokumentumot, sőt a jelenlegi magyar kormánytöbbség nem is akarja, noha pár évvel ezelőtt még Szájer József is az EU csatlakozása mellett foglalt állást.
Romsics Gergely történész orosz agresszióról, világrendről és kisállami mozgástérről
Nagyhatalmak közötti lavírozás vagy betagozódás a nemzetek feletti intézményesülésbe: mi jobb az európai kisállamoknak? Hogyan tehet egy országot csatlósállammá a realistaként induló külpolitika? Milyen nemzetközi rendet, és miért rúghatott föl Putyin? Milyen a populista külpolitika? Interjú a birodalmak bukástörténeteinek utóéletét is kutató történésszel.
Stockholmban dolgozó magyar orvos: Már nem a fizetés az elvándorlás oka
Tavaly tovább nőtt a Magyarországot elhagyó orvosok száma egy friss kimutatás szerint. A Szabad Európának nyilatkozó, Svédországban dolgozó gyerekorvos úgy véli, a fizetések rendezése óta már nem anyagi okai vannak az elvándorlásnak, hanem az egészségügyi rendszer egyéb körülményei. A szakdolgozók elvándorlása is folyamatos, az ő bérüket még mindig nem rendezte a kormány; a hosszú várólisták már főként az ápolók hiánya miatt alakulnak ki.
PDSZ: Az engedmények ellenére is elfogadhatatlan a kormány tervezete
Ugyan jelentős visszalépéseket tett a kormány a pedagógusokra vonatkozó új jogállási törvénytervezet lényeges elemeiben, a szakszervezetek szerint azonban még ez sem elegendő ahhoz, hogy elfogadható legyen a státusztörvény, ugyanis az még így is szembemenne az EU felé tett vállalásokkal és a pedagógusok érdekeivel – mondta a PDSZ ügyvivője.
Kiss László történelemtanár: „Nem szigetek fogják megváltoztatni a rendszert, az egészet magát kéne emberségesebbé tenni”
A rengeteg tanagyag miatt olyan alapvető történelmi fogalmak megismertetésére sincs idő a középiskolában, mint a reformáció vagy a kapitalizmus – mondja Kiss László történelemtanár, aki egyébként úgy került az ELTE történelem szakára, hogy korábban vegyipari szakmunkásképzőbe járt, mert a színkettes általános iskolai bizonyítványával ide is csak protekcióval került be. Erről is olvashatnak Szelfi című podcastunk szerkesztett, rövidített változatában.
Újabb mérföldkő: az EU-büdzséből támogatják az európai lőszergyártást
Egy szerdán bemutatott jogalkotási javaslat értelmében az Európai Unió költségvetése először járulna hozzá számottevő összeggel az európai védelmi ipar gyártási kapacitásainak növeléséhez, első körben a lőszergyártás terén. „Az általunk javasolt jogszabály példa nélkül álló. Célja uniós pénzekből közvetlen támogatást nyújtani az európai védelmi ipar termelésének növeléséhez Ukrajna és a saját biztonságunk érdekében” – szögezte le a belső piacért felelős biztos, a francia Thierry Breton.
A rákos megbetegedéshez hasonlítják Brüsszelben a korrupciót – de elkészítették az ellenszert
Az EU-n belül és azon kívül is fel kell lépni a korrupcióval szemben, ezért erre vonatkozó javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság. A cél, hogy harmonizálják a büntetési tételeket és újabb elkövetési formákat vonjanak a korrupciós bűncselekmények körébe. Óvatos becslés szerint az Európai Uniónak évente 120 milliárd eurós kárt okoz a korrupció.
