Egyértelműen felgyorsultak az egyeztetések a bizottság és a magyar kormány között a pénzek lehívásának útjában álló problémák megoldásáról, és a kölcsönösen visszafogott retorika ellenére több részterületen is komoly előrelépés történt. A hangsúly hosszú szünet után visszakerült a feltételességi eljárás szupermérföldköveinek teljesítésére.
Egy héten belül négy egyeztetés
Egy héten belül három technikai és egy magas szintű politikai egyeztetésre került sor az Európai Bizottság és a magyar kormány között az EU által a költségvetési (jogállamisági) feltételességi eljárásban rögzített elvárások teljesítéséről. Egy termékenynek mondható hét lezárásaként Navracsics Tibor területfejlesztési- és Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter csütörtökön az Európai Bizottságnál tárgyalt Johannes Hahn, költségvetési és Didier Reynders, igazságügyekért felelős biztossal.
A körülbelül egyórás megbeszélést követően Navracsics Tibor óvatosan, de meglehetősen derülátóan nyilatkozott a kilátásokról a sajtónak. Jó okkal feltételezhető ugyanakkor, hogy a valós helyzet több mint egy év után ténylegesen biztatóbban alakul, mint amit a felek kommunikációja tükröz. Információink szerint az elmúlt napokban technikai szinten intenzívebbé váltak a tárgyalások, amelyek bizonyos, a felek által titokban tartott területeken már részeredményeket is hoztak. Múlt csütörtökön személyes, kedden pedig virtuális megbeszélést tartottak a felek, majd most csütörtökön, még a politikai szintű megbeszélés előtt egy újabbat.
Ehhez kapcsolódóan: Levélben tiltakozott az Európai Parlament két bizottságának elnöke a magyar uniós források feloldásáról szóló sajtóhírek miatt
Közeleg az év vége és ezzel együtt az alku ideje?
Forrásaink szerint az év végének közeledtével érezhetően mindkét oldalon erősebb lett a szándék az utóbbi hónapokban az igazságszolgáltatási dosszié kivételével holtpontra jutott folyamat felgyorsítására. A növekvő bizottsági aktivitás mögött lapunknak nyilatkozó intézményi források az elnök, Ursula von der Leyen és a költségvetési biztos, Johannes Hahn kabinetjét látják.
A bizottság motívumai nem teljesen világosak, de feltevések szerint nem lehetnek teljesen függetlenek a hétéves keretköltségvetés fél idei felülvizsgálatáról folyó tárgyalásoktól, amelyek sikeres lezárásához nehéz lenne figyelmen kívül hagyni a magyar miniszterelnök által támasztott feltételeket, melyek a jó ideje elzárt uniós pénzcsapok újranyitásához kötődnek.
Az uniós pénzekért is felelős magyar miniszter ugyanakkor csütörtökön is megismételte, hogy nincs tudomása semmilyen készülődő politikai alkuról, ahogy azt nemrég a Financial Times egyik cikke bizottsági forrásokra hivatkozva sugallta. „Nem tudok ilyenről. Azt tudom mondani, hogy a tárgyalásokon általában nem került szóba a különböző területek összekötése” – közölte.
Magyar válaszok az igazságszolgáltatási reformot illetően
A magyar kormány csütörtök délelőtt küldte el válaszait az Európai Bizottság szeptember végén feltett kiegészítő kérdéseire az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozóan, így a testületnek nagyjából egy hónapja van az értékelés elvégzésére, amely pozitív eredmény esetén hozzáférést biztosíthatna Magyarországnak a 2021 és 2027 között rendelkezésre álló kohéziós politikai források egy részéhez, becslések szerint közel 13 milliárd euróhoz.
Értesülésünk szerint a bizottság már jóval a november közepi határidő előtt elvégezheti a munkát, legalábbis annak a technikai részét. Ezt követően, már politikai szinten a biztosi testület dolga lesz annak megítélése, hogy a kormány eleget tett-e az elvárásoknak. Von der Leyennek ugyanakkor nem szabad megfeledkeznie az Európai Parlamentről sem, amely árgus szemekkel figyeli azt, hogy a magyar kormányon szigorúan bevasalnak-e minden ígéretet.
„A mi szándékunk továbbra is az, hogy a lehető legrövidebb időn belül elérjük a tárgyalások eredményes lezárását” – jelentette ki Navracsics Tibor brüsszeli tudósítók előtt a két biztossal folytatott egyórás csütörtöki tárgyalást követően. Hozzátette, hogy személy szerint azt szeretné, ha még idén, praktikusan legkésőbb decemberben lezárnák a tárgyalásokat.
Ehhez kapcsolódóan: Věra Jourová: Nem lesz politikai alku a magyar kormánnyal a pénzekről
Most már a teljes magyar dosszié lezárása a cél
Úgy tűnik, hogy ez valamennyi nyitott kérdésre (és nem csak az igazságügyi dossziéra) vonatkozik, amelyek száma legalábbis papíron meglehetősen nagy. A magyar miniszter szavaiból kiderült, hogy a felek hosszú idő után újra elővették a jogállamisági feltételességi eljárás dossziéját, amelynek keretében az országnak huszonhét kulcsfontosságú feltételt, úgynevezett szupermérföldet kell teljesítenie a közel 6 milliárd euró összegű helyreállítási támogatás első részletéhez való hozzáféréshez. És ezen belül huszonegy szupermérföldkő – közöttük az Erasmus-programban való részvételt blokkoló közérdekű alapítványok ügye – a kulcs az EU által tavaly decemberben felfüggesztett 6,3 milliárd euró kohéziós politikai forrás felszabadításához is.
A magyar kormány hosszú időn keresztül az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformokra és a közérdekű alapítványokra koncentrált, mert azt tartotta könnyebben teljesíthető céloknak. Úgy tűnik, hogy a felek most közös megegyezéssel taktikát váltottak, és a kondicionalitási eljárás részeként a bizottság által megjelölt 17 problémás kérdés tisztázására fókuszálnak. Ezek között azonban nem egy olyan van, mint a politikusi vagyonnyilatkozatok kérdése, az Integrációs Hatóság hatásköreinek bővítése és a csalási ügyekben a nyomozást megtagadó ügyészségi döntések megfellebbezésének és a fellebbviteli bírósági ítéletek kötelező végrehajtásának az ügye, amelyekhez a kormánynak legutóbbi időkig nem fűlött a foga.
„Nagyon jól haladnak előre a megbeszélések. Azért tudunk előrehaladni, mert ez segíti a többi területen is az előrelépést” – mondta csütörtökön Navracsics Tibor, aki szerint a közeljövőben (értesülésünk szerint talán már a jövő héten) folytatják a megbeszéléseket.
