Hol van már a tavalyi hó? A húsz éve még elég magasan jegyzett magyar EP-képviselők a most véget érő ötéves ciklusban egy átfogó felmérés szerint valamennyi náció közül a legsúlytalanabbak voltak, és a legkevesebb befolyásuk volt az uniós politikákra. A top 100-as rangsorba is csak egyetlen magyar képviselő került be, a momentumos Cseh Katalin.
Régen volt már, amikor az Európai Parlamentbe beválasztott magyar képviselők közül többen is a felső ligában fociztak, és fajsúlyos jogalkotási jelentéseket bíztak rájuk. Röviddel a 2004-es csatlakozás után nagy dobásnak számított a szolgáltatásokról szóló irányelv módosítása, amelynek kitárgyalásában két magyar EP-képviselő, a fideszes Szájer József és a szocialista Herczog Edit is kulcsszerepet játszott.
Egyetlen magyar képviselő a top 100-ban
Ehhez képest a 2019 és 2024 közötti parlamenti ciklusban a Magyarországot képviselő törvényhozók közül egyikük nevéhez sem fűződött igazán nagyszabású jogalkotási dossziéról szóló jelentés, ami mindig fontos szempont, amikor mérlegre teszik egy képviselő tevékenységét. Néhány hónapja az EU Matrix (korábban VoteWatch) nevű, EU-ra szakosodott kutatási platform elkészítette a 2024-es „befolyásindexet” a száz, általa legbefolyásosabbnak tartott EP-képviselő rangsorával. A top 100-ban – egyébként az előkelő tizenhetedik helyen – egyetlen magyar politikus kapott helyet, a momentumos Cseh Katalin. A németeket ezzel szemben tizenhárom, a románokat tíz politikus képviseli.
A kutatóműhely több szempont alapján is mérlegre tette az egyes képviselők és nemzeti delegációk fajsúlyát, ezekből alakult ki a végleges pontszám. A fő szempontok: vezető parlamenti tisztségek betöltése; szerepvállalás a jogalkotásban (jelentéstevő vagy árnyék-jelentéstevő); kapcsolati tőke és szavazási eredményesség. Az EU Matrix arra a következtetésre jutott az összes képviselő átvilágítását követően, hogy a magyar színeket képviselő politikusok a legsúlytalanabbak a 27 tagállam átlagában, nekik van a legkisebb befolyásuk a dolgok menetére az Európai Parlamentben.
Az EU Matrix elemzői összesen tizennégy politikai területet és az azokkal foglalkozó szakbizottságokat világították át. A magyar parlamenti kontingens a költségvetési ügyek kivételével (ahol a huszadik helyet foglalja el a befolyási rangsorban) minden egyes dossziénál a legalacsonyabb pontszámot kapta, még olyan, Magyarország érdeklődésének homlokterében álló területeken is, mint a migráció, a bővítés vagy az agrárgazdaság és élelmiszerek.
Kiűzetés a paradicsomból
Mivel magyarázható ez a hanyatlás, amely mintha leképezné Magyarország évek óta tartó marginalizálódását az EU-ban? A kettő között annyiban mindenképpen létezik összefüggés, hogy a Fidesz Magyar Polgári Párt kiválásának az Európai Néppártból közvetlenül köze van az Orbán-kormány jogállamot csorbító politikai gyakorlatához, a kizuhanás a legnagyobb parlamenti pártcsoportból pedig egy sor korábban élvezett privilégiumtól megfosztotta a magyar kormánypárti képviselőket. A függetlenek között nem sok babér terem a törvényhozóknak. A tagság egy nagy pártcsoportban ezzel szemben szakbizottsági vezetői posztokat, fajsúlyos jogalkotási jelentéseket és több megszólalási lehetőséget biztosíthat.
Mivel az elmúlt öt évben a huszonegy magyar parlamenti mandátum több mint a felét (tizenkettőt) a Fidesz birtokolta, EPP-ből távozásuk egyenes következménye volt a befolyásvesztés az Európai Parlament és az EU politikáinak alakításában. A törést jól mutatja, hogy a fideszes képviselők által raportőrként vagy úgynevezett árnyékraportőrként jegyzett jelentések és vélemények túlnyomó része még az EPP-vel való szakítás előtti időszakra, a 2019 és 2021 közötti periódusra esett. A kormánypárti képviselők a néppártban maradó KDNP-s Hölvényi György kivételével a fennmaradó időben már alig jutottak szóhoz. Cserébe – európai szintre emelve Orbán Viktor narratíváját – megállás nélkül dollárbaloldaloztak, háborúpártiztak és politikai boszorkányüldözést emlegettek a jogállami eljárás kapcsán. Mindez ha nem is meglepő, de éles kontrasztot mutat a néppárti frakciótagsággal, ahol a Fidesz az egyik legfegyelmezettebb nemzeti delegáció volt a szavazásokkor. Igaz, akkoriban a később dicstelenül távozó Szájer József volt a néppárti pártcsoport jogalkotási guruja, aki a szavazások alkalmával irányította a frakciót.
Végignézve a parlament honlapján a tizenkét fideszes képviselő tevékenységét, megállapítható, hogy öt év alatt mindössze két képviselőnek jutott – az is még a néppárti ernyő alatt – jelentés, ám egyik sem a jogalkotás részeként. Győri Enikő egy, Deli Andor pedig két ilyen jelentést jegyzett, a többieknek maximum árnyék-jelentéstevői feladattal kellett beérniük.
A Fidesz által a júniusi európai választásra – Varga Judit kiesése után – listavezetőnek állított Deutsch Tamásnak a parlamenti nyilvántartás szerint az elmúlt ciklusban mindössze egy mentesítési jelentés és egy parlamenti vélemény árnyékraportőrsége jutott, továbbá – legtöbb kormánypárti kollégájához hasonlóan – részt vett két, egyébként magyar vonatkozású állásfoglalási indítvány megszövegezésében és előterjesztésében.
Az utolsó mohikánként a néppárti frakcióban maradó KDNP-s Hölvényi György az EU Matrix kimutatása szerint három politikai területen is kitűnt a jobbközép EPP-pártcsoporton belül. Ő képviselte a legszigorúbb álláspontot a migráció ügyében, ő volt a fokozatosság leghangosabb szószólója az energiaátállás kérdésében, és a társasági adózást illetően is ő ellenezte legvehemensebben az európai kezdeményezéseket.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Fidesz EP-delegációjában – de nem kizárólag ott – idővel megnőtt a politikai kinevezettek száma a szakpolitikusok rovására. Többek között Becsey Zsolt korábbi fideszes szakpolitikus azért lehetett csak egy mandátum erejéig EP-képviselő, mert Orbán Viktor más, politikai profilú képviselőket keresett. Talán nem véletlen, hogy a most véget érő ciklusban a magyar képviselők legnagyobb számban a külügyi szakbizottságban foglaltak helyet.
Az ellenzéki képviselők felemás teljesítménye
A statisztikák szerint egy-két kivétellel a nem kormánypárti EP-képviselők sem hagytak túl sok nyomot maguk után az elmúlt öt évben a parlamenti politizálásban és a jogalkotói tevékenységben. Ezt csak részben magyarázza az, hogy a magyar képviselők túl kevesen voltak ahhoz a két másik nagy – szocialista és liberális-centrista – frakcióban, hogy érdemi hatást fejtsenek ki pártcsoportjuk tevékenységére. Ennek ugyanakkor ellentmondani látszik a két momentumos EP-tag, Cseh Katalin és a jelenlegi pártelnök, Donáth Anna teljesítménye. Bár utóbbi a Covid és gyermekszülés miatt a jó kezdés után elszürkült a ciklus végére, kolléganőjét a teljesítménye alapján az EU Matrix a 705 EP-tag közül a tizenhetedik, a negyven év alatti képviselők körében a második legnagyobb befolyással bíró képviselőnek minősítette.
Cseh Katalin a több mint száz tagot számláló centrista-liberális Renew frakció egyik alelnökeként – a Momentum saját eredménylistája szerint – az elmúlt öt évben kiemelten foglalkozott a korrupció visszaszorításával, az EP részéről egyetlen magyar tárgyalója volt a jogállamisági mechanizmusnak, kezdeményezője volt az uniós támogatási feketelista szigorításának, saját jelentésben foglalkozott többek között a közvetlen uniós források lehetőségével, és a 2025-ös költségvetésnek is ő az egyik főtárgyalója.
Cseh a parlamenti statisztikák szerint tizenöt EP-jelentést jegyzett, és legalább hatvan másiknak volt az árnyék-jelentéstevője – igaz, ezek nagy része uniós intézmények és ügynökségek költségvetési mentesítési eljárására vonatkozott. A momentumos képviselőnőt – aki az elmúlt öt év legláthatóbb és legaktívabb magyar europarlamentere volt – ötéves munkája elismeréseként egy szavazáson Rising Starnak (emelkedő csillagnak) választották, megelőlegezve neki a bizalmat a következő ciklusra.
Cseh Donáth Annával az előző öt évben az EP-ben, de időnként még azon is túlű fellépett a jogállamiságot aláásó magyar kormányzati politika és intézkedések ellen és a kormány által támadott civil szervezetek védelmében. A Momentum elnöke azt is beleírta saját bizonyítványába, hogy számos bejelentése alapján indult uniós eljárás a magyar kormány ellen.
Dobrev és a többiek
A Demokratikus Koalíció (DK) a Fideszhez hasonlóan a ciklus első felében Dobrev Klára személyében parlamenti alelnököt is adott (a Fidesz részéről Járóka Lívia töltötte be ezt a tisztséget). A négyfős delegációt vezető Dobrev a pártjától kapott adatok szerint hét, az EP honlapja szerint öt jelentést jegyzett raportőrként vagy árnyékraportőrként az elmúlt öt évben. Többek között jelentést készített az EU foglalkoztatási és szociális politikájáról, ő volt a szocialisták felelőse (koordinátora) a helyreállítási és stressztűrőképességi eszközről (RRF) szóló rendelet foglalkoztatási és szociális politikai aspektusainak, és árnyék-jelentéstevőként a szociális klímaalap parlamenti álláspontjának kidolgozásában. Dobrev ugyanakkor 2021–22-ben az ellenzéki előválasztás miatt hátralépett, utána már kevesebbet hallatott magáról a parlamentben.
Rónai Sándort, a DK-s árnyékkormány „külügyminiszterét” 2023 júniusában a költségvetési ellenőrző szakbizottság egyik alelnökévé választották. A DK összefoglalója szerint a ciklus kezdete óta „a szakbizottság 79 jelentésének megalkotásában vállalt aktív szerepet”. Első alelnöke volt a Pegasus és más kémszoftverek használatának kivizsgálásával foglalkozó különbizottságnak is.
Molnár Csaba, a párt alelnöke a gazdaság- és adópolitika területén öt jogszabálytervezetnél volt árnyék-jelentéstevő. A DK összefoglalója szerint „ötvenöt jogalkotási anyaghoz több mint 1100 módosító indítványt nyújtott be”. A DK-s delegáció negyedik tagja, az agrárterületre, valamint a kül- és védelmi politikára fókuszáló Ara-Kovács Attila néhány saját kezdeményezésű jelentés mellett rengeteg utazással töltötte mandátuma legnagyobb részét.
Az utolsó mohikán és a magányos farkas
Az utolsó szocialista párti EP-képviselő, a tíz év után nyáron távozó Ujhelyi István ugyan nem szerepel az EU Matrix által kiválasztott száz legbefolyásosabb EP-képviselő között, de azzal büszkélkedhet, hogy az elmúlt tíz évben négyszer az év EP-képviselőjének jelölték, és kétszer el is nyerte a titulust. (Egyszerre több EP-tag is elnyerheti egy adott évben ezt a díjat – a szerk.) Sokoldalúságára enged következtetni, hogy bár a közlekedési és turisztikai szakbizottság alelnöke volt, az egészségüggyel is sokat foglalkozott, és részben magának tulajdonítja az Európai Egészségügyi Unió koncepciójának kidolgozását. A szocialista honatyához köthető továbbá a tizennyolc éves fiatalok számára ingyenes vonatbérletet kínáló program, amelynek ötlete két német fiataltól származik.
A végére maradt a jobbikos Gyöngyösi Márton, a külügyi szakbizottság tagja, akinek egyedülálló függetlenként eleve nem lehettek vérmes reményei; jobbára be kellett érnie szóbeli és írásbeli felszólalásokkal.
