A bruttó hazai termék (GDP) arányában Magyarország nyújtotta az EU egészében a legtöbb állami támogatást az ukrajnai háború és az energiaválság hatásainak ellensúlyozása céljából könnyített uniós szabályok keretében – közölte a Szabad Európának és néhány más európai lapnak adott interjúban Margrethe Vestager versenypolitikai biztos, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.
A bizottsághoz eljutott előzetes adatok szerint a GDP-hez mérten Magyarország nyújtotta EU-szerte a legtöbb állami támogatást a hazai cégeknek annak a rugalmas támogatási programnak (ideiglenes válság- és átállási keret) keretében, amelyet az Európai Bizottság 2022 márciusában, röviddel az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete után vezetett be ideiglenes jelleggel a háború gazdasági következményeinek enyhítésére. A magyar kormány a hazai össztermék 1,35 százalékát fordította 2022 márciusa és 2023 nyara között erre a célra, arányában többet, mint a nominális állami támogatások több mint felét jegyző Németország, Olaszország vagy Spanyolország.
A közel négymilliárd euró állami támogatás a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban
Az adat, amelyet az EU versenypolitikai biztosa ismertetett újságíróknak, köztük a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának adott interjúban, a tagállamok által a bizottságnak megküldött információn alapul, amelynek előzetes verzióját rövidesen bemutatják Brüsszelben. Magyarország nemcsak a GDP arányában áldozott a legtöbbet a háború és az energiaválság hatásainak tompítására, de a 3,6 milliárd euró összegű állami támogatással is a közvetlen élbolyba tartozik. Ennél több pénzt csak Németország (72,8 milliárd euró), Olaszország (közel negyvenmilliárd euró) és Spanyolország (12 milliárd euró) fordított a leginkább sújtott iparágak és cégek megsegítésére, míg a hazánknál kétszer nagyobb lakosú Románia hozzánk hasonló összeget.
A magyar állam által cégeknek nyújtott támogatásokat az utolsó fillérig vissza kell majd fizetni: 3,4 milliárd euró kedvezményes kamatozású kölcsön, 203 millió euró pedig hitelgarancia. A támogatásoknak ez a formája az uniós versenyhatóság szerint kevésbé torzítja a piaci versenyt, mint a közvetlen vissza nem térítendő támogatások vagy a feltőkésítés, így az államháztartás számára viszonylag kisebb közvetlen és azonnali költségek mellett lehet mobilizálni nagy volumenű támogatást.
„A magyar állami támogatások zöme kedvezményes kölcsön, és a kedvezményezettek köre is szélesebb, mint például a német program esetében. Mivel nem torzítanak, ezért nem merült fel kifogás a részünkről” – jegyezte meg Margrethe Vestager.
Az, hogy a magyar támogatási programok zöme kedvezményes kölcsönökön alapul, a magas infláció megfékezése céljából alaposan megemelt irányadó kamatokkal áll összefüggésben. A magas kamatok ugyanis nagyon megdrágították a banki kölcsönöket, ezért a kedvezményes kamatozású hitelek nagy vonzerővel bírtak – mutatnak rá Brüsszelben.
Az akkumulátorgyártás volt az egyik fő kedvezményezett
Az ideiglenes válság- és átállási keret alkalmazása során a bizottság eddig 5,23 milliárd euró értékben négy magyar programot hagyott jóvá, ebből fizettek ki 3,6 milliárdot. Ezek a következők:
- 77,1 millió euró támogatás az agrár-, a halászati és az élelmiszerszektorban tevékenykedő üzleti vállalkozások számára az ukrajnai háború okozta károk enyhítésére.
- Egymilliárd euró támogatás a háború miatt megnövekedett energiaköltségekkel szembesülő vállalatok támogatására.
- 1,1 milliárd euró (megközelítőleg 436 milliárd forint) összegű magyar program a villamosenergia-tároló létesítmények támogatására a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében.
- 2,36 milliárd euró (körülbelül 880 milliárd forint) összegű magyar program, amely a zöldmegállapodáshoz kapcsolódó ipari tervnek megfelelően a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak (akkumulátorok, napelemek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolizátorok stb. gyártása) felgyorsítására irányul.
A jóváhagyott válságtámogatásoknak csak az ötödét fizették ki a tagállamok
Az Európai Bizottság nem egész két év alatt közel 730 milliárd eurónyi állami támogatást hagyott jóvá az egyébként 2025. december 31-ig meghosszabbított ideiglenes válság- és átállási keret égisze alatt, de ennek a tagállamok nagyjából csak a húsz százalékát (140 milliárd eurót) fizették ki ténylegesen 2023 júliusáig, ami az uniós GDP 0,6 százalékával egyenlő. A Covid-járvány idején létrehozott korábbi válságkeretből jóváhagyott szubvencióknak is csak a 25-26 százalékát fizették ki ténylegesen a kormányok. Az EU versenyjogi biztosa szerint az alacsony felhasználási ráta elsősorban annak tudható be, hogy a kormányok nyilvánvalóan óvatosságból kezdetben nagyobb számokat mondtak be. A tisztességes piaci verseny szempontjából Vestager szerint jobb, hogy az előre bejelentettnél sokkal kevesebb állami támogatást folyósítottak a kormányok.
„Az egyenlő versenyfeltételek tekintetében nem látunk okot az aggodalomra – vont mérleget a dán nemzetiségű bizottsági ügyvezető alelnök, aki emlékeztetett rá, hogy a Covid idején nyújtott állami támogatások zöme még vissza nem térítendő támogatás volt. – A két válság anatómiája nagyon különböző” – tette hozzá.
Németországban egyébként 140 milliárd euró összegű támogatási csomagot hagyott jóvá Brüsszel, ennek valamivel több mint a felét fizették ki a német hatóságok. A több mint 72 milliárd eurós összeg nagy része két nagy energiacégnél landolt, mivel a versenyjogi biztos szerint a gázárrobbanás miatt félő volt, hogy rengeteg háztartási fogyasztó földgáz nélkül maradhat. Ilyen értelemben az intézkedés a gázellátás stabilizálását szolgálta.
Érdekesség, hogy a Németországgal állami támogatások nyújtásában gyakran vitába keveredő és versenyző Franciaország számára mindössze 1,8 milliárd euró kifizetését hagyta jóvá a bizottság.
„Még mindig Európában a legjobb élni”
Margrethe Vestager több hónapos szabadság után, nemrég tért vissza a biztosi testületbe, miután az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöki székéért folyó versenyfutásban lemaradt a későbbi győztes spanyol pénzügyminiszterrel, Nadia Calviñóval szemben. A versenypolitikai biztos újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy csalódott az eredmény miatt, de a folyamat elég hosszú időn át tartott ahhoz, hogy feldolgozza a történteket. Ami további politikai karrierjét illeti, a liberális politikus végig kívánja szolgálni a Von der Leyen-féle bizottság mandátumából hátralevő körülbelül egy évet, utána meglátja, hogyan tovább.
Vestager, aki a legutóbbi, 2019-es európai választáson a liberális pártcsalád jelöltje volt a bizottság élére (úgynevezett csúcsjelölt), nagyon fontosnak tartja, hogy az európai fősodor ne szoruljon defenzívába a tavaszi választási kampányban. „Olyan dolgok vannak kialakulóban, amelyek dinamikusabbá tehetik a jövőben az Európai Uniót” – vélekedik a bizottsági ügyvezető alelnök, aki ilyen folyamatnak látja Ukrajna majdani csatlakozását az EU-hoz, és a zöldgazdaságra történő átállást.
„Nincs okunk defenzívába vonulni. Meg kell mutatnunk, hogy Európa még mindig az a hely, ahol a világon a legjobb élni. A kínai út, vagy az amerikai, nem nekünk való, abban nem lehetünk sikeresek” – szögezte le.
Margrethe Vestager úgy látja, hogy az Európai Unió rengeteget változott, és sokkal erősebbé vált, amióta Donald Trump távozott a Fehér Házból. Ennek oka, hogy Trump hagyományokkal szakító politikájából levonta a helyes következtetéseket, és a változás útjára lépett. „Annak idején nem láttuk előre a változásokat, de mára sokkal felkészültebbek vagyunk” – húzta alá. Az alelnök abban is biztos, hogy a Trump-tábor is sokat tanult, és ha a novemberi választás után visszatérne a hatalomba, egy második Trump-kormányzat is egészen másként működne az elsőhöz képest.
